Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

A mágikus cell bemutatja: a magyar sci-fi

2019. július 20. - Herczeg Zsófi

1969. július 20-án lépett először ember a Holdra, vagyis éppen ma 50 éve, hogy Neil Armstrong és Buzz Aldrin megtette első holdsétáját, és elhangzott Armstrong legendás mondata: "Egy kis lépés az embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek." A mai napra a Google is készült egy közel ötperces animációval, melyben Michael Collins, az Apollo-11 harmadik űrhajósa meséli el nagyon röviden a holdra szállást. Így hát mi is visszanéztünk, hogy e jeles napról milyen magyar animációs sci-fivel tudunk megemlékezni. 

Habár a hazai sci-fi gyártás nem bővelkedik élőszereplős filmekben, a magyar animációban mindig is kedvelt műfaj volt, kezdve Foky Ottó szatíráitól Reisenbüchler Sándor utópikus vízióin és Mézga Aladár űrbéli kalandjain át olyan kortárs alkotásokig, mint a pszichedelikus Cosmic Jacuzzi vagy a melankolikus LOVE.

felvideki_miklos_fly_me_to_the_moon_1.jpg

Felvidéki Miklós: Fly Me to the Moon

A magyar animációs sci-firől Varga Zoltán írt remek tanulmányt A végtelenbe… és haza!  címmel, melyben hosszan és alaposan elemzi a műfaj magyar animációs vonatkozásait. A tanulmányban olyan egész estés filmek szerepelnek, mint a 3D technikával készült Egon & Dönci (2007) és a Cycle (2013), vagy a Macskafogó (1986), a Nyócker! (2004) és Az ember tragédiája (2011), melyek érintőlegesen tartalmaznak sci-fi elemeket, és persze nem hiányozhat a sorból a sci-fi (animáció) egyik alapműve, Az idő urai (1982), mely részben a Pannónia Filmstúdióban készült Hernádi Tibor animációs rendező irányítása alatt. Sorozatok terén olyan szériákat említ a szerző, melyeken generációk nőttek fel: a kultikussá vált Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1968-69), a szintén hihetetlenül szórakoztató Mézga Aladár különös kalandjai (1971-72) és a tanító jellegű Mikrobi (1973-75). A szerzői rövidfilmeknél Nepp József Oxidia (1965) című disztópiáját, valamint Foky Ottó stop motion sci-fi szatíráit és Reisenbüchler Sándor kollázsanimációit elemzi elődként, kiemelve többek közt azt, hogy nem csak 2D vagy 3D technikával hozhatók létre kiváló sci-fik. 

bucsi_reka_solar_walk_04.jpg

Bucsi Réka: Solar Walk

Alább nyolc magyar animációs sci-fit válogattunk össze a hazai animációs filmtörténetből. A holdra szállás meghatározó pillanata zajlik Felvidéki Miklós Fly Me to the Moon című kisfilmjében, melyben a másnapos róka a Holdon találja magát, fuvarért pedig barátnőjét hívja telefonon. Bucsi Réka LOVE című animációjában egy kisbolygóra hulló szerelem-meteorit indítja be az élőlények szeretetének különféle megjelenését. Lovrity Anna Katalin papírkivágásos animációjában az űrhajót vezető asztronauta zeneszerzésre használja a masinát, Simon József rövid gegjében az evésre próbálja rávenni társát egy űrhajós, Tóth Balázs MOME diplomafilmjében pedig egy kanos mosómedve ébred fel hiperálmából. Ugyan nem legálisan, de elérhető neten Foky Ottó klasszikusa, a Babfilm, melyben egy földönkívüli lény követi nyomon a föld bablakóinak mindennapjait, valamint választottunk egy epizódot Mézga Aladár intergalaktikus kalandjaiból, melyben egy különös bolygón minden kétdimenziós, reflektálva magára az animációra. A sor végére pedig beraktunk egy 2015-ös KAFF ID szpotot is Negyedy Virágtól, melyben egy kecske száguldozik az űrben. 

Ugyan a neten még nem elérhető, de érdemes megemlíteni Takács Anikó pszichedelikus űrtripjét, a Cosmic Jacuzzi-t (2015), Bognár Éva Katinka Hugo Bumfeldt (2016) című MOME Anim diplomafilmjét, melyben egy idegen bolygón az emberek vannak háziállatként tartva, Bucsi Réka Solar Walk (2018) című játékos űrutazását, Turai Balázs pimaszul társadalomkritikus antiutópiáját, a Róma bukását (2018), Rebák Tamás METU diplomamunkáját, a Szökési sebességet (2019), melyben egy ismeretlen bolygón landolt fiú küzdelmét látjuk egy furcsa lénnyel, Klingl Béla két kutya űrkalandjait bemutató A kozmosz nagyköveteit, vagy Máli Csaba Szupermalac és Űrpatkány című szériáját, és nem utolsó sorban a Candide sorozat A bolygó neve: Pangloss című részét. Ha pedig a jövőt nézzük, akkor Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című sci-fije vár ránk, igaz, az a Földön játszódik, egy disztópikus korszakban; és ne felejtsük el Kreif Zsuzsanna filmtervét, a Forró helyzet a hüllők bolygóján című őrületes sci-fit egy meteorlány mindent legyőző szerelméről.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr1414971308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása