Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Hétköznapi szituációk életnagyságú animációban

2017. február 15. - Herczeg Zsófi

A február elég jó hónap animációs sikerfilmek szempontjából, egyre több kerül fel a netre a többéves fesztiválkörút után. Nemrég Daisy Jacobs 2014-ben készült NFTS diplomafilmje, a The Bigger Picture vált elérhetővé online, ami összesen 43 díjat kapott, például 2015-ben a legjobb rövid animáció díját nyerte a BAFTA-n, Annecy-ban is a legjobb diplomafilm lett, megkapta a Cartoon d'Or-t és még Oscar-díjra is jelölték.

Daisy Jacobs: The Bigger Picture

A történet szerint Nick és Richard egyedül maradt idős anyjukat gondozzák, ki-ki a lelkiismerete szerint. Az odaadó Nick a saját életét és igényeit is háttérbe szorítja, csak hogy anyja semmiben ne szenvedjen hiányt, míg a hedonista Richard nem piszkolja be a kezét és csak minimálisan van jelen a hétköznapokban, anyjuk mégis őt szereti jobban és őt tartja többre. Abszolút átérezhető, mindennapos szituáció, amit már sokszor láttunk vásznon, viszont az angol rendező egyedülálló módon jeleníti meg mindezt. 

Biztos mindenki emlékszik Vácz Péter 2013-as MOME Anim diplomafilmjére, a Nyuszi és Őzre, melyben az őz megtalálta az utat a háromdimenziós világba, míg a nyuszi maradt a korábbi kétdimenziós életükben, ez a kettősség mégsem jelentett gondot a közös boldogságuk számára. A The Bigger Picture-ben viszont az alakok képesek a 2D-s világból átnyúlni a 3D-sbe, és életnagyságú falfestményként kezdődve életnagyságú bábokban végződni. Így a film keveri a festményanimációt és a stop motiont, egyfajta hibridet hoz létre a grafikai és a plasztikai animációs formából. Ez a kevert technika pedig nem marad statikus képben, Jacobs nagyon jó érzékkel bánik a kameramozgásokkal és a plánokkal, bátran kihasználja az animáció önleleplező mivoltát és jeleníti meg a gondos fiú lelkivilágát irreális szituációkkal (például az egész szoba és családja felporszívózásával) és a grafikai montázs alkalmazásával, de még az animációs technikára utaló önreflexív vonásokat is belecsempész az alig 7 perces filmbe gegek formájában.

Tovább

Egy punk patkány és egy pedáns kiscica hétköznapi élete

Egy animációszerelmes számára a legjobb ajándék egy animáció, Chintis Lundgren tudja ezt és több mint kétéves fesztiválosztatás után elérhetővé tette az egyik legjobb animációját, Az élet Hermannal című 11 percnyi kedvességet. 

A főszereplő Herman egy rendetlen és részeges punk patkány, aki imád otthona rumlis magányában heverni a kanapén, füvezni és horvát death metált hallgatni. Egy szokásos ittas nap után találkozik egy fehér, pedáns kiscicával, akinek fétise lezüllött társai rendbehozása, így Hermanhoz is beköltözik és megpróbálja helyretenni a vásott patkányt minden lehetséges módon: nemcsak kitakarítja és átalakítja a legénylakást, de Herman lelkét is szeretné megtisztítani egy kis kultúrával és nagy adag komolyzenével. 

life_with_herman_h_rott.jpg

Chintis Lundgren: Life with Herman H. Rott

Le sem lehetne tagadni, hogy észt animációt látunk, két ilyen ellentétes karakter játékából csak abszurd helyzetek sülhetnek ki, amiben az észtek élen járnak. A vibráló alakok, a helyzetkomikumok, a szolid párkapcsolati közhelyek, a finom utalások, a takarítás profánságából és a komolyzene (Csajkovszkij, Vivaldi, Bach, Beethoven) fennköltségéből adódó feszültség és humor mind együtt kerekítik ki az animációtA film ugyan nem több, mint egy kedves, humoros és önironikus megjelenítése a párkapcsolatokban felbukkanó ellentéteknek, a másik tudatos vagy tudattalan megváltoztatási kényszerének és az arra adott reakcióknak, de Chintis Lundgren félreismerhetetlen grafikai stílusa és humora miatt felejthetetlen darab.  

Az észt rendező független animációkészítőkén indult 2008-ban, majd 2011-ben saját animációs stúdiót alapított Chintis Lundgreni Animatsioonistuudio néven, 2013-ban pedig Drasko Ivezic-csel közösen létrehozták a horvát Adriatic Animation-t. Az élet Hermannal is észt-horvát koprodukció, és van magyar vonatkozás is, ugyanis Turai Balázs és Buda Flóra Anna szériaötlete, a Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai is az Adriatic Animation-nel koprodukcióban készül.

Lundgren animációját nálunk is vetítették, sőt, a 2015-ös Anilogue-on a közönségdíjat nyerte a macskalány és a patkányfiú kapcsolatát bemutató rövidfilm, ráadásul 2012-ben az Anilogue plakátját és ID filmjét is az észt rendező készítette.

A Kubo és a varázshúrok a legjobb animáció a britek szerint

Tegnap este osztották ki a brit Oscarnak tartott BAFTA-díjakat, ahol a legjobb animációs film kategóriájának nyertese nem egy Disney-alkotás, hanem a Laika negyedik filmje, a Kubo és a varázshúrok lett. Ez azért is óriási dolog, mert a Disney-uralta díjátadókon alig akad animáció, ami le tudja győzni az egérstúdiót.

kubobirds.jpg

Travis Knight: Kubo és a varázshúrok

A kategória jelöltjein is látszik az eltolódott egyensúly: a Laika stop motion filmje mellett a Disney égisze alatt készült Zootropolis és Vaiana, valamint a Disney/Pixar kollaborációjából született Szenilla nyomában versenyzett a legjobb animációnak járó elismerésért. Ráadásul idén először szerepelt négy film a döntősök közt, az elmúlt 10 évben – mióta osztanak legjobb animációs filmnek járó díjat a BAFTA-n – csupán három filmből választott a zsűri.

A BAFTA eredménye előrevetítheti az Oscar-nyertest is, legalábbis ha visszanézzük mely filmek nyerték a legjobb animációnak járó BAFTA-díjat: 2007-ben a Táncoló talpak, 2008-ban a L'ecsó, 2009-ben a WALL-E, 2010-ben a Fel!, 2011-ben a Toy Story 3, 2012-ben a Rango, 2013-ban a Merida, a bátor, 2014-ben a Jégvarázs, 2015-ben a Lego-kaland, 2016-ban pedig Agymanók. Ezek közül egyszer, 2015-ben nem ugyanaz az animációs film nyert az Oscar-átadón, mint a BAFTA-n, ekkor ugyanis a Hős6os-t díjazta az Akadémia, igaz, a Lego-kalandot be sem válogatták ekkor az öt Oscar-döntős közé.

Az idei Oscar-versenyben a Kubo és a varázshúrokon kívül a Zootropolis, a Vaiana, az Életem Cukkiniként és A vörös teknős vesz részt egészestés animációs fronton, és ugyan a Kubót és a Zootropolist tartja a két legesélyesebbnek az animációs szakma, nincs kizárva, hogy ismét egy Disney-filmet jutalmaz az Akadémia, amivel meglenne a stúdió 9. Oscar-díja 10 éven belül (a Rangót a Paramount gyártotta). A Zootropolis legutóbb a legjobb egészestés animációnak járó Annie-díjat is elhozta (másik 5 díj mellett), ahol egyébként a 31 kategóriából 11-et a Disney nyert. A Kubo és a varázshúrok ugyanitt három jelölést váltott díjra a tízből (legjobb vágás, legjobb karakteranimáció, és legjobb látvány), A vörös teknős pedig a legjobb független animációnak járó elismerést kapta az idei Annie-átadón. 

kubo.jpg

Travis Knight: Kubo és a varázshúrok 

Tovább

Erre a sorozatra érdemes volt 13 évet várni

Samurai Jack-kel utoljára 2004. szeptemberében találkozhattunk, amikor 52 epizód után véget ért Genndy Tartakovsky kultikussá vált szériája. Már egy ideje lehetett tudni, hogy egy 5. évadra még visszatér az időben és térben ugráló (és harcoló) Jack, ráadásul Tartakovsky atyáskodása alatt, úgyhogy a több mint egy évtized alatt felnőtt rajongók kezdhettek eufóriába kerülni és rákészülni a fináléra.

A minap végre meg is jelent az első teaser, majd a trailer is és már nem is kell olyan sokat várni, hogy műsoron legyen a Samurai Jack ötödik évada: március 11-én az Adult Swimen kezdődik a leghíresebb animált szamuráj történetének utolsó fejezete. Ráadásul az alkotók gondoltak a rajongókra, a 2000-es évek gyereknézőire, hiszen az eredeti széria még TV-Y7-es besorolást kapott, vagyis 7 éven aluliak számára nem volt ajánlott, az ötödik évad pedig már TV-Y14-es, vagyis jóval több extrém pillanatra (és vérre) lehet számítani a 10 részesre tervezett fináléban. 

Samurai Jack történetéből eredetileg egészestés filmet szeretett volna Tartakovsky, de hát nem jött össze, viszont a Cartoon Network nyitott volt még egy évadra az egyik legemblematikusabb sorozatából. A badass trailerből is látszik, hogy nem vették félvállról az utolsó évadot, és 13 év helyett 50 évet ugrottak az időben, de Jack-en nem fogott az idő, és végülis a problémák sem változtak, amikkel szembe kell néznie. A rendező szerint egyébként nincs kapcsolat a 4. évad utolsó része és az 5. évad eleje között.

samurai_jack_s05.jpg

Dan Fox nemrég készített egy tízperces videóesszét is, amiben Genndy Tartakovsky két szériáján, a Samurai Jack-en és a Clone Wars-on mutatja be, hogyan kell akciót megjeleníteni animációkban és hát valljuk be, Genndy Tartakovsky az animált akciók koronázatlan királya, és itt most a Samurai Jack-en kívül a Pindúr Pandúrokra, valamint a Dexter laboratóriumára is gondolok.

Visual Storytelling képzés indul a MOME-n

A MOME OPEN a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iskolarendszeren kívüli képzéseit, tanfolyamait, továbbképzéseit támogató központként jött létre 2016-ban, melynek célja új felnőttképzési programok fejlesztése és indítása 2016 őszétől.

Az egyetem az élethosszig tartó tanulást támogatva, a MOME OPEN megalapításával kultúra-, társadalom és gazdaságformáló szereplőként kíván megjelenni a hazai és nemzetközi továbbképzési szektorban. A MOME OPEN célja, hogy művészeti, kulturális, oktatási és gazdasági képzési területek létrehozásával és működtetésével hiánypótló szerepet töltsön be a 21. századi tudásközvetítésben, valamint, hogy a kreatívipari szektorban hiányzó képességek és készségek pótlása által kiemelkedően magas színvonalú munkaerőt képezzen.

A MOME OPEN keretében a tálalás designtól kezdve webfejlesztésen és street fotón át videó-újságírást is lehet tanulni, a legfrissebb kurzusuk pedig a visual storytelling, mely egy 18 hetes képesforgatókönyv-rajzoló tanfolyam.

visual_storytelling_mome.jpg

A Visual Storytelling tanfolyam célja a képes forgatókönyv rajzoló (storyboard artist) szakma utánpótlásának képzése. Olyan fejlett ábrázolási készséggel és rajztudással rendelkező érdeklődők jelentkezését várják, akik a filmszakma és a mozgóképes tartalomfejlesztés területein szeretnének hivatásos alkotókká válni.

A képes forgatókönyvek készítése során elengedhetetlen fontosságú a szöveg alapú narratívák értelmezése. A rajzolók dolga a történetek vizuális ábrázolása, amely alapján később életre kel a film. Mindezt a szövegek jelenetekre, szekvenciákra bontásával, a filmnyelv sajátosságainak, illetve az adott produkció stílusának ismeretében kell végrehajtania. A tanfolyam elsődleges célja ennek a folyamatnak a gyakorlása, olyan szakmai közeget modellezve, ahol a rendezővel, operatőrrel folytatott kommunikáció is fontos szerepet kap.

A tanfolyam résztvevői további ismereteket szereznek a képregénykészítés és a concept art (látványfejlesztés) gyakorlásával is. Különböző vizuális történetmesélési metódusokat elsajátítva, a filmes produkciók előkészítési szakaszában sokoldalúan hasznosítható tudást szereznek.

A kurzus oktatói Szabó Levente, Futaki Attila, Gombos Gáspár és Molnár Márk, akik nemzetközi viszonylatban is a szakma kiváló és elismert mesterei.

*

Jelentkezési határidő: 2017. február 13. 

További információk és jelentkezés a http://open.mome.hu/visual-storytelling/ oldalán.

Indulás: 2017. február 28. (18 hét, hetente 2 alkalom, alkalmanként 4 óra)

Helyszín: Ponton Openspace, 1015 Budapest, Batthyány utca 65.

A tanfolyam sikeres elvégzése egyben belépést jelent a Magyar Nemzeti Filmalap gyakornoki programjába, ahol valós produkciókban bizonyíthatja rátermettségét minden résztvevő.

via Daazo

A mágikus cell bemutatja: a hónap animációi | Január

Épp egy éve kezdtük el a havi best of válogatásokat, jó animációkból pedig sosem fogy ki a net, úgyhogy idén is folytatjuk. A januári kedvenceink közt vannak filmek a MOME hallgatóitól, Gobelins diákfilmek, hommage-ok, többek közt van egy animációs dokumentumfilm, egy írógéppel készült darab és egy videóklip is. Olvasás helyett inkább nézzétek őket.

Az elmúlt hónapok válogatásait itt találjátok.

Tovább

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu