Az idei MOME Anim Summer Premierben négy szuper diplomafilmet tesz online elérhetővé a suli, harmadikként Ottlik Anna Prímek című kisfilmjét láthatjuk.

A Prímek egy felnőtt férfi reggelét mutatja be: a jelen képei közé vegyül pár emlék, amelyek a férfi gyerekkorát idézik fel. A két idősíkot egy belső monológ kíséri, amelyben a főszereplő az apjával kapcsolatos emlékeiről, sérelmeiről és viszonyáról beszél. A matematika, azon belül a prímszámok is nagy jelentőséget kapnak, hiszen végigkísérik a férfi életét és szorosan kapcsolódnak az apjához is. "Sokszor a szülőktől származó gyerekkori traumák és lelki sérülések olyan mély nyomot tudnak hagyni, hogy felnőttkorunkra is velünk maradnak és ezekből olyan szorongások és feszültségek alakulhatnak ki, amelyek a mindennapjainkat is megnehezíthetik."

Ottlik Anna a MOME Anim oldalán mesélt a film koncepciójáról: "Amikor elkezdtem a Prímek előkészítését, nagyon fontos szempont volt nekem, hogy ne még egy olyan filmet csináljak, amiben magamról és a saját történeteimről beszélek. Ami ebben a filmben megfogalmazódik, az pont a szöges ellentéte az én harmonikusnak mondható gyerekkoromnak, annak az állapotnak, amiről én hosszú ideig naiv módon azt gondoltam, hogy ez az átlagos és normális. Később fiatal felnőttként szembesültem vele szűkebb és tágabb környezetemben, hogy az idillikus családi buborék nagyon keveseknek adatik meg. Tehát alapvetően a saját megfigyeléseim mentén jelöltem ki a film fő témáját, így kezdtem el narratív életút-interjúkat készíteni, személyes történeteket gyűjteni, amik végül kiadták a végső tartalmat. Az egész munkafolyamat elég sok rugalmasságot követelt meg, a kezdeti ötletekhez képest sok változás történt, de semelyik ponton nem bántam ezt, úgy érzem, hogy fontos volt ez az organikus fejlődés." Anna szerint fontos beszélni a szülők által okozott sebekről, a hiányzó szülőkről, a társadalmi elvárások miatt az érzelmi önkifejezésben önmagukat elnyomó, elfogadni nem tudó férfiak problémáiról, és az ehhez hasonló szorongásokról.

Ottlik Anna: Prímek 

Idén online tartották a kéthetesre bővült CEE Animációs Fórumot, melyen hat magyar projekt mutatkozott be. Baka Adrienn a Primanima gyakornokaként vett részt a fórumon, és az alkotókat kérdezte a filmterveikről.

A CEE Animációs Fórum 11 rövidfilmje közt volt a METU-n végzett Pataki Szandra Albert című stop motion filmterve. Az Albert főszereplője egy neurotikus perfekcionista, aki minden erejét bevetve kész segíteni kollégái életén, akkor is, ha ők ezt nem akarják. Ugyan a jószándék vezérli, kollégáival mégsem sikerül megszerettetnie magát és beilleszkednie a közösségbe. A film Albert személyiségfejlődését mutatja be sajátos perfekcionista világképén keresztül, ahol az élet olyan, akár egy hatalmas tetrisz játék.

A projekt 2019-ben, a lengyelországi Animarkt Stop Motion Fórumon elnyerte az Ale kino+ díjat, vagyis az Ale kino+ tévéadó megveszi a kisfilm vetítési jogait, amikor elkészül. A film a Mythberg Films stúdiójában készül, producere Endrényi Krisztina. Szandrát kérdeztük a tervről.

Hogyan készültél az online pitchre?

A produceremmel Endrényi Krisztinával beszéltük meg a főbb pontokat, illetve osztottuk fel a rendelkezésre álló 5 percet. Jónak tartom, hogy csak ennyi időnk volt, mert így nem beszélünk lyukat az emberek hasába, hanem a projekt olyan lényegi pontjaira tudunk koncentrálni, mint a sztori, a technikai jellemzők, a karakterek és a jövőbeli tervek. Frissítettem a látványterveket, készült a bábokkal tesztanimáció, hogy minél több oldalát tudjuk bemutatni a projektnek. Ami a legnagyobb segítség volt, az a CEE Animációs Fórumon lévő pitch felkészítő megbeszélések, ahol mind tartalmilag, mind előadásmódban rengeteg segítséget kaptunk a prezentáció felépítéséhez.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 395 művésszel bővíti tagsági körét, a meghívottak között van Bucsi Réka is.

50 országból 395 új tagot hívott meg az Amerikai Filmakadémia, hogy szavazzanak az Oscar-díjakról. Mint írják, a 2021-es osztály 46%-a nő, 39%-a alulreprezentált etnikai közösségből való, 53% pedig nemzetközi művész. A 395 meghívott között 89 Oscar-jelölt és 25 -nyertes van.

Bucsi Rékát a rövidfilmes és egész estés animációs brancsba hívták meg. A bekerüléshez két ajánló kellett: az egyiket az amerikai független animáció királya, Don Hertzfeldt írta Rékának, a másikat pedig a svéd spleen királynője, Niki Lindroth von Bahr.

Bucsi Réka már rögtön MOME diplomamunkájával nagy szakmai hírnevet szerzett, amikor 2014-ben Oscar shortlistre válogatták a Symphony no. 42-t. Azóta francia-magyar koprodukcióban elkészítette a szerelem sokféleségét bemutató LOVE-ot, majd dán felkérésre egyórás háttéranimációt rendezett az Aarhus Jazz Orchestrának, amiből a Solar Walk című kisfilm is született. Réka 2014 óta minden páros évben visszatér a Berlinaléra, de míg korábban kisfilmjeivel szerepelt a versenyprogramban, 2020-ban zsűritag volt. Közben sok kisebb projekten dolgozott, például az FX Networks-nek, a Cartoon Networknek és az Adult Swimnek, előadott többek közt a Pictoplasmán Berlinben és New Yorkban, valamint az FMX konferenciáján Stuttgartban, az amerikai CalArts-on pedig workshopot is tartott. A karantén alatt készített a Vimeo felhívására kisfilmet, melyet a magyar Plante. növénybolt ihletett, legutóbb pedig a Netflix új animációján, a The Witch Boy-on dolgozott, mint látványtervező. A Filmklub Podcast pont a hetekben készített vele hosszú interjút a munkásságáról, érdemes meghallgatni.

Bucsi Réka

Ternovszky Bélával és Gelley Bálinttal zárul az MMA Animációs esték beszélgetéssorozata. A csütörtöki virtuális eseményen szó lesz többek között a generációk közti kommunikációról, a rendezői szerepről és a Macskafogó 2-ről is.

Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) által életre hívott estéken eltérő generációk képviselői ülnek egy asztalhoz. Az eddigi adások vendégei voltak Orosz Anna Ida és Fülöp József, Rófusz Ferenc és Vácz Péter, Varsányi Ferenc és Fazakas Szabolcs. Az utolsó eseményen a házigazda, Kollarik Tamás producer, egyetemi oktató többek között arról vet fel kérdéseket, hogy hogyan adható át az idősebb generációk tapasztalata a fiatalabbaknak? Rajzfilmben pontosan mit jelent a rendezői szerep, és hogyan merült fel a Macskafogó folytatása?

Ternovszky Béla (Forrás: Filmarchív)

Elstartolt az idei MOME Anim Summer Premier, melyben négy szuper diplomafilmet tesz online elérhetővé a suli. Másodikként Hana Yamazaki The Act of Breathing című kisfilmjét láthatjuk.

Hana Yamazaki The Act of Breathing című animációs táncfilmje a légzés fizikai és emocionális természetét ábrázolja. Ezt a vitális élettani funkciót egy mesterséges, de organikus anyag, a műanyag, valamint az emberi test jeleníti meg. A stop motion, pixilláció és élőszereplős részeket keverő film alapvetően a táncban megnyilvánuló fizikai létezés és mozgás képi ábrázolására irányul a test átalakulásán keresztül. 

A film nemzetközi premierje Annecy-ban volt 2019-ben, azóta szerepelt többek közt a Dublini Függetlenfilm Fesztiválon, az InShadow Screen Dance Fesztiválon, a BuShon, vagy a Thessaloniki Cinedance fesztiválon. Elnyerte a legjobb diákfilm díját a San Francisco-i Táncfilm Fesztiválon, a legjobb táncfilm és közönségdíjat a Szerpentin Táncfilm Fesztiválon, valamint zsűri különdíjas lett a Blue Danube Filmfesztiválon.

Hana Yamazaki: The Act of Breathing

Megvan a 15. KAFF versenyprogramja: 23 ország közel 300 alkotása közül az előzsűri 90 animációt választott ki, melyeket augusztusban nagyvásznon láthatunk Kecskeméten.

Az öt versenybe került egész estés animációból három történelmi témát dolgoz fel. A Kabul fecskéi című francia–luxemburgi–svájci animációs film Zabou Breitman és Eléa Gobbé-Mévellec rendezésében 1998 nyarán, Kabulban játszódik. A romos várost megszállták a tálibok. Mohsen és Zunaira fiatalok, szerelmesek, és az erőszakkal teli hétköznapok, minden sanyarúságuk ellenére még hisznek a jövőben. De egy nap Mohsen meggondolatlanságot követ el, ami felborítja a terveiket.

Ilze Burkovska Jacobsen munkája, az Annecy-ban és Bucheonban egyaránt díjat nyert A kedvenc háborúm című norvég–lett alkotás az 1970–1990 között a Szovjetunióban felnőtt rendező személyes történetén keresztül mutatja be a hatalomnak a lakosság elnyomására irányuló ideológiai háborúját.

Ilze Burkovska Jacobsen: A kedvenc háborúm