Tizennégy ország animációs filmjei mutatkozhatnak be New Yorkban április 8-án és 9-én az Animated Spirits fesztiválon.

Április 8-án az Osztrák Kultúrfórumban vetítik a Get a Life! című válogatást, köztük magyar, lengyel, cseh és francia alkotásokat, míg a következő nap a Hit the Road! sorozat többek között holland, német és belga mozgóképei lesznek láthatók a School of Visual Arts mozitermében.

A Balassi Intézet - New York-i Magyar Kulturális Központ által kigondolt fesztivál az Osztrák Kultúrfórum részvételével és nyolc uniós tagország közreműködésével arra tesz kísérletet, hogy a New York-i közönségnek és animációs szakmai közegnek ízelítőt adjon a hagyományosan sokszínű európai animáció legfrissebb terméséből - közölte a Balassi Intézet csütörtökön az MTI-vel.

A program az animációs filmművészet ernyőszervezete, az ASIFA keleti parti tagozatának a támogatásával és két animációs "guru" - a brit filmes Tom Brown, a Teeth készítője és az amerikai Cartoon Brew on-line magazin főszerkesztője Adid Amidi - közreműködésével valósul meg, a magyar ASIFA tagszervezetet képviselő, a Moholy Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) is oktató Orosz Anna Ida kurátori közreműködése mellett.

A Balassi Intézet kiemelt célja egy olyan platform létrehozása, amely a szakmai együttműködések és a kulturális transzferfolyamatok tartós erősödését eredményezheti.

Az eseménysorozat az EUNIC (európai nemzeti kultúrintézetek hálózata) New York-i klaszterének hivatalos programja és annak a munkának az eredménye, amelynek révén a Balassi Intézet partnereivel együttműködve igyekszik a magyar kultúrának láthatóságot biztosítani a tengerentúlon.

Forrás: MTI

Jankovics Marcell Kossuth-díjas rajzfilmrendező el nem készült Biblia-filmsorozatának tervezett látványvilágába enged bepillantást az a kiállítás, amely csütörtökön nyílt Pécsen.

Kardos Andrea, a szervező Total Art Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a Király utcai kiállítóhelyükön április 8-ig látható Ami az életműből kimaradt című tárlat képein a Biblia mintegy 30 jelenetét, emellett festett háttereit, figuraterveit, egyebek mellett forgatókönyveit ismerheti meg a nagyközönség.

Bognár László (Fidesz-KDNP), a pécsi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke a magyar animációsfilm-készítés centenáriuma alkalmából Jankovics Marcell részvételével tartott eseményen hangsúlyozta, hogy az animáció alkalmas értékközvetítésre, irodalmi művek, hagyományok népszerűsítésére.

Szavai szerint a centenáriumi évnek köszönhetően ezen művészet nagyobb figyelmet kaphat és kifejezhetjük iránta a megbecsülésünket.

Kardos Andrea az MTI-nek utalt rá, hogy az egyesület 2013 nyarán nyitotta meg a pécsi animációsfilm-készítés több mint három évtizedes történetét bemutató kiállítását, amelyet eddig mintegy tízezren tekintettek meg.

Közölte, hogy a centenáriumi programjaik keretében idén májusban a jelenleg Budapesten látható animációtörténeti tárlat anyaga egy részének pécsi bemutatását tervezik, júniusban pedig egy animációval kapcsolatos konferenciát kívánnak tartani.

Forrás: MTI

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/1547785765497008/

Vajon kisgyerekként hogy lehetett kielégítő zárlat minden mese végén az a frázis, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”? A kacifántos és izgalmas kalandok után ilyen egyszerű lett volna minden? Minél idősebb lettem, annál cinikusabban olvastam/néztem újra gyerekkorom kedvenc meséit és a barátokkal viccelődtünk azon, milyen sors várhat a házimunkához szokott Hamupipőkére a kastélyban, milyen felnőtt válik a boszorkánygyilkos Jancsiból és Juliskából, de a nyáron tartott Disney-maratont is végignevettük a „tapasztalt” felnőttként borzasztóan naivnak tartott dialógusokon, problémákon és megoldásaikon (a szexuális töltetű dalszövegekről nem is beszélve). Az első sokkot és felismerést, hogy egy mese nem csak boldogsággal érhet véget, Hans Christian Andersen Kis hableányának 1975-ös japán adaptációja okozta, ami már vizuálisan és akusztikailag is roppant nyomasztó volt. Később jöttek az élőszereplős horrorfeldolgozások (Hófehérke – A terror meséje (1997), Dér Jancsi (1997)), amik már végképp kizsigerelték a varázslatos gyermeki fantázia ártatlan világát és megismertettek olyan történetekkel, amiket inkább kihagynak a mesekönyvekből (például a Rumpelstilskint). Valószínűleg a Shrek-franchise volt az, ami gyermekbarát és felnőttkompatibilis módon széles körben ötvözte a klasszikus mesék és azok kiforgatásának, újragondolásának egyvelegét, és a második résztől már a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” végkifejletre mutattak alternatívát. A köztévén is futó sorozat, az Egyszer volt, hol nem volt is ezt a szálat követi, nem csak a tündérmeséket és azok ismert befejezésének utáni időszakát, de a híres mesehősök életének összefonódását és azok egymásrautaltságát, közös életterét is megjeleníti, ráadásul ezt a mesevilágot át is emeli a jelenkorba, ahol csak apró jelzések utalnak arra, hogy a közismert gyerekmesékből melyik-melyik karaktert testesítik meg.

Szirmai Márton, akinek Minimál c. filmje elnyerte a 4. Rákospalotai Rövidfilmszemle (RÖFI) közönségdíját, is ehhez nyúlt Grimm Café című animációs rövidfilmjében, amiben Hófehérke és a hét törpe, Jancsi és Juliska, Piroska és Hamupipőke történeteinek elmeséletlen időszakát mutatja be a maga humoros és sokszor keserédes módján, aktualizálva a jelen kor politikai és társadalmi, megélhetési és szociális problémáival. A háttérben feltűnnek más híres mesék szereplői is, akár a három kismalacra, a brémai muzsikusokra, a Csipkerózsikára vagy Holle anyóra gondolunk. A hősök kissé kiábrándultan, de őszintén mesélik el, mi történt velük, elég pár pillanat, hogy az apró (és sokszor ironikus), de jellegzetes mozzanatokból rájöjjünk, kiről van szó.

A Grimm Café a 2013-as KAFF versenyprogramjában a gyerekzsűri díját kapta.

GRIMM CAFÉ from szirmai on Vimeo.

Az írás eredetileg a Hetedik sor közepe című oldalon jelent meg.

Hány ezer fázisrajzból áll egy néhány perces animációs rövidfilm? Hogyan kel életre egy jeti vagy egy borókagally a képernyőn vagy a filmvásznon? Hány különböző rajzolt karakter szükséges egy jó mobiljátékhoz? Mi a különbség a valós idő és filmidő között? Mi inspirálta a 2014-es év legjobb hat klipje közé választott, több tízezres nézettségű RE videó alkotóját? Hogyan segíti egy hangdesigner a filmrendező munkáját? Mindez - sok más kulisszatitkon kívül - kiderül a Share Point ANIMÁCIÓÓÓ c. részéből. Sőt! Még egy gyorstalpaló zörejórán is részt vehetünk, ahol megtudhatjuk, milyen kardinális szerepe lehet egy-egy hangeffektnek.

A vetítésekkel, kerekasztal-beszélgetéssel és egy rövid, Szigetvári Andrea által tartott "hangtan órával" kísért esten bemutatkoznak a Y-generáció kiemelkedő animációs filmrendezői, akik fiatal koruk ellenére már komoly nemzetközi sikereket értek el és egyéni stílust képviselnek. A Share Point a Budapesti Kommunikációs Főiskola 2013 tavaszán indult eseménysorozata, melynek egyes tematikus alkalmain a különböző szakok oktatói, hallgatói és az adott területen dolgozó meghívott előadók, valamint a téma iránt érdeklődő közönség találkozhat egymással informális közegben. Az egyes estéken a közönség olyan aktuális projekteket ismerhet meg, amelyek a design, a művészetek és a kreatív ipar több területéhez is kapcsolódnak lehetőséget adva a BKF jelenlegi és egykori hallgatóinak bemutatkozására. A Trafó smART!-sorozatának keretében megrendezett ANIMÁCIÓÓÓ esten ezúttal az animált mozgóképek kerülnek fókuszba megmutatva e sokszínű filmkészítési technikában rejlő lehetőségek széles spektrumát.

Az eseményen a BKF Animáció alapképzésén valamint a BKF Mozgóképművész mesterszak animáció specializációján tanuló illetve végzett hallgatók munkái láthatók.

A különféle tárgyak, rajzok, virtuálisan létrehozott terek, formák és karakterek megelevenedéséből születő képkocka-sorozatokat ma már egyaránt használják termékek reklámkampányaiban, könyvek, tévésorozatok vagy színházi produkciók trailereiben, továbbá koncertek háttérvetítéseihez és mobiltelefonos játékok, alkalmazások, videoklipek és rövidfilmek vizuális kivitelezésére is. A valós térben mozgatott bábok és rajzok, a számítógépes programokkal kreált fantázialények, különféle virtuális ábrázoló eszközök, hang- és térhatás effektek összjátékának segítségével sajátos univerzumokat teremtenek az egyedi megrendelések függvényében.

Moderátor: Kiss Bea, rádiós újságíró

Alkotók: Ászity Boglárka, Bárczy Örs, Bérces Máté, Bodoki Halmen Zsolt, Dell'edera Dávid, Hegedűs Orsolya, Kolop Anita, Kovács Eszter, Kováts Jázon, Mészáros Borbála, Németh Balázs, Ottlik Anna, Rádóczy Zsuzsanna, Rödönyi Csilla, Simon Balázs, Tóth Benjámin

Szakvezető: M. Tóth Éva

Külön köszönet: Kiss Melinda, Szigetvári Andrea, Zsömbör Krisztina

Forrás: Trafó

Időpont: 2015. április 15. 19:00
Helyszín: Trafóklub (Trafó pince)
Jegyár: 500 ft // BKF-es diákigazolvánnyal 300 ft

Facebook-esemény: https://www.facebook.com/events/1626371577593751/

Vetített filmek:

Ottlik Anna: Kiút
Kolop Anita: ILL-BREEDING
Mészáros Borbála: The Last Yeti
Németh Balázs: Momentum
Simon Balázs - Nils Frahm: Re
Rödönyi Csilla, Bárczy Örs, Németh Balázs, alkalmazott animációs alkotások
Simon Balázs, Kovács Eszter, Dell’Edera Dávid: Juniper Twig
Rádóczy Zsuzsanna: Dialóg
Rádóczy Zsuzsanna, Mészáros Borbála, Ászity Boglárka: Design hét promo
Hegedűs Orsolya: Zaj (hangdesign: Hegedűs Orsolya /Kováts Jázon)
Tóth Benjámin: END (hangdesign: Bérces Máté)
Kolop Anita: Önportré (hangdesign: Bodoki Halmen Zsolt)

A Mike új kocsija (Mike’s New Car) egy 2002-es rövidfilm a Disney leányvállalatának műhelyéből, amit a 75. Oscar-átadáson a legjobb rövidfilm kategóriában is jelöltek (a szobrot végül Eric Armstrong The ChubbChubbs! című filmje vitte haza). Ezt a háromperces alkotást nem egy egészestés Pixar-mű kísérőfilmjeként készítették, csupán a Szörny Rt. DVD kiadásán, illetve a Pixar rövidfilmeket tartalmazó DVD-n lehetett látni.

Mike's New Car from ocbuu on Vimeo.

A Mike új kocsija nem nevezhető kiemelkedőnek sem ötletében, sem megvalósításában a többi Pixar-rövidfilmhez képest, inkább kimaradt, vagy alternatív jelenetnek lehetne mondani. Mike autója iránti szeretete már a Szörny Rt-ben is megjelenik egy pillanatra, mikor végül a sikolyhiány miatt gyalog mennek munkába Sullyval, és Mike piros, kilóméterhiányos drágáját ott kell hagyni használatlanul. Ebben a rövidfilmben egy sárga hatkeretűt vásárolt Mike, és a cselekmény 3 percében az elindulás előtti pillanatokat, a hozzáértés hiányából adódó bénázásokat láthatjuk meglehetősen komikus, már-már börleszkszerű formában.

A stúdiónak egyébként ez volt az első egészestés filmhez kapcsolódó rövidfilmje, ami nem került moziforgalmazásba, csak VHS-en és DVD-n volt látható, illetve az első, aminek szereplőit korábbi filmjükből kölcsönözték, és ezáltal szintén először fordult elő, hogy a két főhős beszélt is. Ezt a sort a Hihetetlen család legkisebb tagjának, Jacknek (Jack-Jack Attack), A L’ecsó fekete és barna patkányának (Your Friend the Rat) vagy a Verdák Matukájának története (Mater and the Ghostlight) folytatta. Korábban ilyet nem láttunk sem a Luxo Jr-ban, sem a Tin Toyban vagy akár a Geri sakkozikban, de a Szörny Rt-hez készült kísérőfilmben, a Madárkák a drótonban sem.

Shakespeare születésének és halálának pontos dátuma máig heves viták tárgya a különböző naptári számítások miatt, de abban egyetérthetünk, hogy az ő művei (vagy éppen élete) is jócskán hozzájárultak a filmművészethez. Gondoljunk csak Kenneth Branagh szöveg- és korhű adaptációira, Baz Luhrmann kortárs közegbe helyezett, szövegében is huszadik századi Rómeó+Júliájára, a 10 dolog, amit utálok benned és a West Side Story alaptörténetére, vagy éppen a hat Oscar-díjas Szerelmes Shakespeare-re.

Barry Purves az angol stop-motion animáció egyik kiemelkedő alkotója, aki sokévnyi gyerekműsor-gyártás után, 1989-ben készítette el az első filmjét, amit írt, rendezett és animált is egyszerre, Next címmel. A Next egy öt perces rövidfilm, amiben Shakespeare 37 történetét dolgozza fel, mindezt az író saját előadásában egy jelenkori színpadi meghallgatáson. A kisfilm középpontjában a testbeszéd áll, Purves a bábanimáció lehetőségeit és határait járja körül, hogyan tudja egyetlen báb elmesélni csak a testével és néhány kellékkel Shakespeare közel negyven történetét, ráadásul öt percbe sűrítve mindezt. A meghallgatást vezető figura hangját egyébként Sir Peter Hall, angol színházi- és filmrendező adja, aki a Royal Shakespeare Company alapítója is.

Egy kis érdekesség a Tim Burton-rajongóknak: a Támad a Mars földönkívüli ellenségeit bábfiguráknak tervezték, rájátszva a bábok önleleplező, tökéletlen, közel az ezredfordulóhoz már nevetségesnek ható kinézetére, ezzel fejet hajtva Ray Harryhausen munkássága előtt (Burton ugyanis nagy rajongója). A projekt vezetésére Barry Purvest kérte fel a rendező, el is kezdték a figurák gyártását, de végül a magas költségek miatt úgy döntött a stúdió, hogy mégis CGI-t használnak a kis zöld emberkék megformálásához. Purves vezette egyébként Peter Jackson King Kong című filmjének látványtervező brigádját is.

A rendező már többször járt Magyarországon, 2011-ben és 2012-ben is tartott workshopot a MOMÉ-n, és 3 oktatókönyve is jelent már meg a stoptrükk animáció témájában.

Az írás eredetileg a Hetedik sor közepe című oldalon jelent meg.