Íme a szeptemberi kedvencek, most már újra 20 rövidfilmmel. Ha pedig október, akkor Primanima, az első- és diákfilmek ünnepe, ahol sok-sok fiatal alkotó animációját lehet majd látni! Naptárba be: október 18-21. PRIMANIMA! Addig pedig itt vannak a korábbi kedvenceink.

Október 18. és 21. között hatodszorra rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol között több mint 100 filmet lehet majd látni. Ebben az évben a Primanima nemzetközi zsűrijét Mauro Carraro rendező, Durst György producer és Lana Tankosa Nicolic oktatási szakember alkotja. 

Mauro Carraro

Mauro Carraro Észak-Kelet Olaszországban született 1984-ben. Fametszetkészítést, fotózást és tervezőgrafikát tanult a Milánói Politechnikai Egyetemen, majd Franciaországban folytatta tanulmányait. 2010-ben diplomázott a Supinfocom Arlesban, ahol CG animációt tanult. Jelenleg Genfben él, ahol a Nadasdy Filmstúdió munkatársa.

Az első professzionális animációs rövidfilmje, a Hasta Santiago a legjobb elsőfilm díját nyerte el az Annecy Nemzetközi Animációs Fesztiválon 2014-ben, és még két tucat díjat nyert szerte a világon, valamint a Primanimán is látható volt. Legutolsó, 2014-ben készült Aubade című filmje az annecy-i fesztivál pitchfórumán nyert támogatást. A filmet több mint 150 fesztivál válogatta be és több díjat is nyert. Mauro zsűritag volt számos fesztiválon, többek Varsóban, Szöulban és a Krok Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.

A Primanima ideje alatt, október 19-én 15 órától Mauro egy mesterkurzust is tart a saját filmjeiből összeállított vetítés keretében.

Mauro Carraro: Hasta Santiago

Alkalmas médium lehet-e egy amerikai sci-fi klasszikus feltámasztására az anime? És ha igen, ki lehetne alkalmasabb erre a feladatra, mint egy olyan anime rendező, akinek műveiben tökéletesen keverednek amerikai és japán hatások? Shinichirô Watanabe, a Cowboy Bebop és a Samurai Champloo sorozatok atyja, akire bevallottan nagy hatást gyakorolt az eredeti film, most egy rövid, a Szárnyas fejvadász világában játszódó animével rukkolt elő – ez a Blade Runner Black Out 2022.

Nem kell sokáig keresgélnünk a példát arra, hogy az anime mint médium különösen termékeny viszonyt ápol a sci-fivel és a cyberpunkkal. Kultikus animék sokasága, mint az Akira (1988), a Páncélba zárt szellem (Ghost in the Shell, 1995), vagy akár a Paprika (2006) is science-fiction közeget vagy elemeket használ. Ennek okát, vagyis hogy a japán animációsok bőséges termést és számos mesterművet alkottak a műfajban,  nem csak a rajz- (és az azt kiegészítő CGI) animáció világépítő lehetőségeiben kell keresnünk. E műfajok ugyanis kifejezetten vonzódnak a filozofikus témákhoz, mint az emberi élet értelmének keresése, az emberség mibenlétén való rágódás, az önismeret lehetetlensége, a test és lélek viszonya, vagy az ember szorongása a gépektől és kábelektől zsúfolt világban. Ezek a témák a keleti töprengő mentalitáshoz is közel állnak, ami nem meglepő, ha a hirtelen modernizálódott és technológiai szuperhatalommá vált, ám társadalmilag még mindig tradicionális Japánra gondolunk.

Igen, az anime nagyon is alkalmas rá, hogy felélessze a Szárnyas fejvadász klasszikus konfliktusát az ember, és a nála sokkal tökéletesebb, de mesterséges lény, a replikáns között. Mielőtt azonban valami újabb kultanime születését éljeneznénk, vagy épp csak egy újabb bőr lehúzásának tekintenénk a Blade Runner Black Out 2022-t, figyelmesen hallgassuk végig a rövidfilm előtt Denis Villeneuve rendező szavait. Ő ugyanis pontosan megfogalmazza, mi volt a cél egy csapat lelkes, és az eredeti matériát teljes mértékben tisztelő alkotó összeverbuválásával: a Black Out 2022 nem más, mint egy hangulati felvezetés az új filmhez. Egy tizenöt perces előzménytörténet, ami összeköti a film világának idővonala szerint 2019-ben játszódó Blade Runner-t a hamarosan mozikba kerülő Blade Runner 2049-cel.

Shinichirô Watanabe: Blade Runner Black Out 2022

A héten érkezik a hazai mozikba a magyar-izraeli koprodukcióban elkészült Salamon király kalandjai című rajzfilm. A 640 millió forintból megvalósult produkción 250 fős stáb dolgozott, amelynek döntő részét, 150 főt a magyar szakemberek biztosították. A munkálatokat a Babar: Az elefántok királya alkotója, a belga származású Albert Hanan Kaminski rendező és Temple Réka producer, a Lengemeséket gyártó Cinemon Stúdió vezetője fogta össze.

A szórakoztató családi rajzfilm ötlete már több mint tíz éve megfogalmazódott az alkotókban. A magyar Cinemon Stúdió az első tervekkel még a Magyar Mozgókép Közalapítványnál pályázott, majd annak megszűnése után a Magyar Nemzeti Filmalaphoz jelentkeztek, ahonnan 200 millió forintot kaptak gyártási támogatásként 2015-ben. A film teljes költségvetése 640 millió forint lett, és fele-fele arányban magyar, illetve izraeli koprodukció, mind a finanszírozás, mind a gyártás tekintetében.

A készítők olyan rajzfilmet szerettek volna vászonra vinni, amelynek hősei a legkisebbek körében is kedveltek lehetnek, ezért arra törekedtek, hogy vicces, érdekes figurákkal népesítsék be az izgalmas ókori legendát megidéző történetüket. Magát Salamont a Lengemeséket is jegyző Pálfi Zsolt animációs rendező tervezte, a többi szereplőt pedig tehetséges fiatal izraeli animátorok alkották meg. Ez egyébként évekig tartó folyamat volt, közel húszféle változat készült mindegyik figurából, míg megtalálták a véglegeseket. Ezzel párhuzamosan a csapat komoly és kiterjedt kutatómunkát végezett az i.e. első században élt Salamon királyról és koráról. Tanulmányozták a hozzáfűződő legendákat, mítoszokat, illetve alaposan feltérképezték, hogyan nézhettek ki az akkori ruhák, tárgyak, és díszítések is.

A 250 fős stáb közreműködésével két országban, három éven keresztül folyt a munka, hogy idén nyárra végleg elkészülhessen a rajzfilm. A zökkenőmentes gyártási folyamatokat olyan nagykapacitású online informatikai rendszer szolgálta ki, amelyhez minden munkatárs azonnal hozzáférhetett, így folyamatosan lehetett követni, hogy ki, hol tart a feladataiban.

A Salamon király kalandjai hazai bemutatója szeptember 28-án lesz.

Forrás: Vertigo

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál idén ősszel is megrendezi a KAFF-napot az Uránia Nemzeti Filmszínházzal közösen. Szeptember 30-án, szombaton a fesztivál programjából válogatást láthatnak az animációs filmek kiskorú és felnőtt rajongói.

A hagyományokhoz híven egy napra idén is Budapestre költözik a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál. A mustra legkedveltebb és díjnyertes filmjei 2017. szeptember 30-án, szombaton délutántól peregnek a nagyvásznon az Uránia Nemzeti Filmszínházban, ahol a két hazai blokk mellett Ausztrália kiválóságaiból is látható egy válogatás, és ismételten levetítik az Ethel és Ernest című brit animációs játékfilmet.

A KAFF-nap 15 órakor kezdődik egy magyar nyelvű mesefilm válogatással, melyre a szervezők szeretettel várják a családokat. A blokkban látható lesz több sorozatepizód (Horváth Mária: Négyszögletű Kerek Erdő - Tilos a bukfenc, Rófusz Ferenc: Hoppi mesék - Az emlékezés ünnepe, Richly Zsolt: Kormos mesék - Fázó rókafiak, Szeiler Péter: Hajótöröttek, Szederkényi Bella: Ahány király, annyi mese, Pálfi Szabolcs és Jurik Kristóf: Egy kupac kufli - Sose együnk gombát reggelire), ezen kívül versfilmek (Horváth Molnár Panna: Rózsa a Holdon, Bakos Barbara: Hullahopp, Bertóti Attila: Somhatalom, Darabos Éva: Semmit sem talál az ember) és egy METU diplomafilm (Bárczy Örs: Hey, Deer!) is látható lesz. 

Bertóti Attila: Somhatalom

16.30-tól látható a nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott Ethel és Ernest című brit családi film (kritikánk itt), mely egy nagyon személyes biopic Raymond Briggs angol író és illusztrátor szüleinek életéről. A filmet eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik.

Éppen fél éve írtunk arról, hogy Wes Anderson a 2009-es Fantasztikus Róka úr után újra animációt készít, méghozzá ismét stop motion technikával. Az Isle of Dogs-ról nem lehetett sokat tudni, csak hogy Japánban játszódik és egy fiatal fiú elveszett kutyája utáni bolyongását követi nyomon. Anderson szerint viszont az animációs technika, a gyerek főhős és az állatszereplők nem jelentik azt, hogy gyerekeknek szóló, családi filmet rendez.

Most végre megérkezett az első előzetes (amit egy nagyon cuki promó előzött meg), amely alátámasztja a rendező fentebbi állítását: valóban nem egy gyerekfilm lesz az Isle of Dogs. A film a 12 éves Atari Kobayashi-ról szól, aki ellenszegül a hatalomnak. Mikor a vezetők elrendelik Megasaki városának összes kutyaféléjének száműzését egy Trash Island nevű hatalmas szemétlerakóra, Atari repülővel nekiindul barátja és testőre, Spots keresésére a folyón túl. A szigeten egy csapat korcsba botlik, akiknek segítségével elkezdődik Atari kalandja, mely az egész hatalom sorsát és jövőjét átírja.