A Magyar Képregény Szövetség 17. alkalommal rendezi meg az ország legnagyobb képregényes rendezvényét június 3. és 5. között. A vásárra június 5-én, vasárnap 11 és 17 óra között kerül sor az új helyszínre költözött Dürer Kertben, ahol képregényes programokkal, beszélgetésekkel, előadásokkal, workshopokkal is várják az érdeklődőket. 

Június 3-án, pénteken 18:00-kor képregénykiállítás nyílik a Restro Puskinban Átváltozások címmel, ahol a 2020-ban és 2021-ben díjat nyert alkotók (Benczédi Anna Júlia, Fintor Gréta, Koska Zoltán, Németh Gyula, Oravecz Gergely és Sarlós Endre) alkotásai láthatók.

Június 3-án Walter Venturi, a Bonelli kiadó rajzolója tart masterclasst az Olasz Kultúrintézetben,  június 4-én pedig Ronan Toulhoat, francia képregényszerző- és rajzoló várja az érdeklődőket a Francia Intézetben egy gyerekworkshoppal és egy interaktív előadással a digitális rajzolásról. 

A Dargay Attila-díjat a magyar animáció ifjú tehetségének ítéli oda a CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál 2017 óta. A CineFest idén is meghirdeti pályázatát, melyre 30 évnél fiatalabb magyar nemzetiségű animációs filmesek jelentkezését várják. A díjat nem konkrét film, hanem a legígéretesebbnek tartott fiatal rendező kapja.

Jelentkezni önéletrajzzal és csatolt rövid animációs filmmel vagy filmekkel, max. 3 db, 30 percnél rövidebb vetítési idejű alkotással lehet. Csak 18. életévét betöltött, viszont 30 évnél fiatalabb alkotó pályázhat.

A Fesztiválra nevezni a CineFest oldalán a Nevezés menüpontban a Dargay Attila Díj alkategóriában elérhető adatlap és nyilatkozatok hiánytalan kitöltésével lehetséges, részletes nevezési szabályzat szintén a fenti linken található.  A filme(ke)t a szervezők vimeo linken, angol felirattal kérik. 

Nevezési határidő: 2022. július 15.

A 17. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál vendége Ronan Toulhoat francia rajzoló, akinek hazájában több fantasy képregényalbuma is megjelent. Első albuma az alternatív valóságban játszódó Block 109 (2010), amelyet Vincent Brugeas íróval készített. Toulhoat és Brugeas több köteten keresztül bővítette közös fantáziavilágát, majd egy történelmi sorozatba vágtak. Az Ira Dei Kr. u. 1040-ben játszódik Bizáncban. Közös képregényeik a kritikusok és a közönség tetszését is elnyerték. Toulhoat továbbra is dolgozik szabadúszó illusztrátorként és storyboard-rajzolóként, a Képregényfesztiválra magyarul is megjelenő képregényét, a Conan a barbár: A fekete kolosszust szintén Brugeasszal készítette. A képregényfesztiválra hangolódva Mayer Roland beszélgetett az alkotóval.

Mi volt az első dolog amit rajzoltál?

Az első dolog, amit rajzoltam egy csónak és egy delfin volt, nagy, színes nappal a háttérben. Ekkor négy éves voltam. Mivel tiniként sok képregényt olvastam és sokat rajzoltam, teljesen természetes volt számomra, hogy lemásoltam a képregényeket, amiket szerettem. Így tanultam meg rajzolni és képregényoldalakat tervezni.

Ronan Toulhoat a Conan, a barbár képregénnyel

A Filmión, a Nemzeti Filmintézet streaming platformján gyermeknap alkalmából csütörtöktől vasárnap estig ingyenesen nézhető a magyar animáció megteremtőjeként tisztelt Macskássy Gyula öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje a Kerek Erdő megmentéséről.

A magyar animáció megteremtőjeként tisztelt Macskássy Gyula (1912-1971) születésének 120. évfordulóját idén ünnepeljük, ezért a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán a teljes életművet felújítják. A gyermekeknek készült, korai filmjeinek teljeskörű felújítása már elkészült – ebből kínál most a Filmio ingyenesen nézhető öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben a legifjabb közönségnek.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Az egy éve elhunyt Jankovics Marcell emlékére ingyen elérhető többek közt a felújított Fehérlófia, a János vitéz és a Magyar népmesék néhány epizódja a Cinema MOM-ban június első hetében.

Miért fontos megismerni a múltunkat? Milyen útravalóval láthatjuk el gyermekeinket? Hogyan kapcsolódhatunk őseinkhez? Miként tagozódunk be jelen világunkba? Milyen értékek mentén határozzuk meg magunkat, nyerünk önazonosságot? Milyen írásos és vizuális kultúrával, milyen képzelőerővel rendelkezünk?

Jankovics Marcell, bár egyetemi néprajzi tanulmányokat – édesapja politikai meghurcolása miatt – nem végezhetett, egész életművében ezt a területet kutatta, sőt nemcsak kutatta, de szent hittel és meggyőződéssel próbálta nekünk átadni – akárcsak Dömötör Tekla „tűrt” publikációiban. Az ősmagyar táltos motívumtól a legkisebb fiú, valamint az égig érő, mennyet–földet–poklot összekötő világfa egyetemes toposzán át a magyarok őshazából Kárpát-medencébe való letelepedéséig sok témában ma is érvényes ismeretekre tehetünk szert, méghozzá ma oly divatosan: szórakozva tanulva. Megismerhetjük ezen animált mesékből azt is, melyik nemhez tartozunk eleitől fogva: a szimbólumok világán át kalauzolva legbensőbb énünket. A totemállatok, tabuk felbukkanásával legrejtettebb, még archetipikusan gondolkodó valónkra láthatunk rá.