A Filmtett Táborban készült animációs rövidfilm a férjöltésről, egy kevéssé ismert szexista szülőszobai gyakorlatról, és arról, hogy hogyan befolyásolja azoknak az életét, akik ezt elszenvedték.

Kajlik Eszter a Freeszfe végzős forgatókönyvíró hallgatója, aki a lengyelországi abortusztörvényről készült animációból inspirálódva készített animációs rövidfilmet a Filmtett Workshopon a szülészeti erőszakról, melyet a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen eseményhez kapcsolódva egy hétig elérhetővé tett.

Az ún. férjöltés azt jelenti, amikor a gátmetszés után plusz öltéssel szűkebbre varrják a szülő nő kitágult hüvelyét, hogy a férj számára olyan legyen a szexuális együttlét, mint a szülés előtt. "Holott a férfiak szexuális érzetét nem a hüvelybemenet szélessége, hanem a hüvelyizomzat állapota befolyásolja (mely például intimtornával javítható), így a férjöltés még csak az állítólagos célját sem tölti be." – mondta nekünk a rendező.

Kajlik Eszter: Még egyet apuka kedvéért

A Filmjus Alapítvány 3 magyar animációs projekt forgatókönyv-fejlesztését támogatja összesen 700 ezer forint értékben.

A Filmjus Alapítvány évente hirdet pályázatot műfaji megkötöttség nélkül forgatókönyvírásra, forgatókönyv-fejlesztésre, illetve filmelőkészítésre. A pályázat célja, hogy eredeti és izgalmas magyar filmek szülessenek, legyen az animáció, játékfilm, kisfilm, dokumentumfilm vagy sorozat. A Filmjus alapítványi támogatást nyújt az alkotói munka feltételeinek javításához, a forgatókönyv megírásához vagy a forgatás előkészítéséhez (pl. gépelés, fordítás, anyaggyűjtés, terepszemle, stb.). A pályázat formája egyszeri, vissza nem térítendő támogatás.

A 2021-ben támogatott projektek között 3 animációs filmterv szerepel, melyekre 200-200, illetve 300 ezer forintos  forgatókönyv-fejlesztési támogatást szavaztak meg.

Richolm Orsolya: Tanár úr (Forrás: ULab Kft.)

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum gondozásában jelenik meg DVD-n december 10-én Jankovics Marcell két klasszikusa, a Fehérlófia és a János vitéz, melyeket nemrégiben újítottak fel 4K-ban.

Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott nagyszabású János vitéz feldolgozásával indult a magyar egész estés animációs filmek gyártása. A népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző, színpompás zenés rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Ez volt Jankovics Marcell életművének első olyan darabja, amelyben a magyar kultúra évszázados értékeit ülteti át rajzfilmre. Bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak rá jegyet, és azóta is a magyar nézők egyik kedvence.

A János vitéz teljes körű digitális felújítása a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor együttműködésében valósult meg. A felújított animációs klasszikust a világ legrégebbi filmarchívuma és filmmúzeuma, a párizsi Cinématheque Francaise fesztiválján vetítették először.

Ismét magyar animációs kisfilm lesz kísérőfilm a mozikban: az Oscar-díjra jelölt Uberto Pasolini (Alul semmi) új filmje, Az örökbeadás december 23-tól látható a hazai mozikban, mely előtt Ulrich Gábor Dűne című kísérleti filmjét láthatják a nézők.

Ulrich Gábor 1967-ben született Balázs Béla-díjas mozgóképművész, képzőművész a ’90-es évek óta alkot aktívan. Munkáira jellemző a kísérletezés, témáiban gyakran az emberi test organikus struktúrája jelenik meg, melyet képzőművészeti oldalról vizsgál. Mielőtt című kisfilmjével 2005-ben jelölték a rangos Cartoon d'Or díjra. Ulrich szerzői kisfilmjei számos neves fesztiválon versenyeztek, mint például az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon, vagy a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.

Ulrich Gábor: Dűne

November 24. és 28. között rendezik meg a 19. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivált Budapesten. A gyereknek és a felnőtteknek szóló animációs filmvetítések az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az Art+Cinemában és a Francia Intézetben várják az érdeklődőket. A kicsiknek animációs játszóházzal is készülnek a szervezők.

Az Anilogue idén tíz egész estés animációs filmet tűz műsorra, három rövidfilmes versenyblokkot nézhet a felnőtt közönség, a gyerekeknek két vetítéssel és játszóházzal is kedveskednek, bemutatkozik a portugál animáció múltja és jelene, ezen kívül jönnek az ultrarövid animációk és a csaknem hajnalig tartó animált éj.

Farkasok népe

Embertársaink döntő többsége, magunkat sem leszámítva, képtelen összeegyeztetni saját egyszeriségének tudatát a sajogva lüktető ténnyel, hogy gondolatai, szóhasználata és ízlése különféle forrásokból hagyományozódott át rá – akár tudatában van ennek, akár nem. Kétszáz évente egyszer feltűnő zseniket leszámítva az emberlény úgynevezett eredetisége többnyire csak a másolat másolatának frappáns csomagolását takarja. A művészetben sincs ez másként: a legtöbb, magára valamit is adó alkotó azért teper, hogy ne legyen elsőre is egyértelmű, hogy ő is csak a Campbell-féle „a hős útja”, a Rómeó és Júlia, a Káin és Ábel-történet vagy valamely hasonló, kopástűrő őstoposz mintázatát követi. Ez a teperés is előrelöki a kultúrát, amennyiben új stílusokat és irányzatokat szül – van azonban egy másik megközelítési mód is, amely feltétlenül ritkább, ezért a maga módján talán érdekesebb.

Mert vannak olyanok is, akik úgy tesznek, mintha szokatlanul nyílt kártyákkal játszanának. Felteszik a kezüket, és úgy mondják, hogy mi aztán nem csinálunk semmi forradalmit, csak mutatós mintázatokba rendezzük a kirakós mindenki által jól ismert, mintegy készen kapott darabjait. Ahogyan főművében, a Cowboy Bebop című japán animációs tévéfilmsorozatban Vatanabe Sinicsiró rendező is teszi – látszólag, mert biztos, ami biztos, mindjárt az út legelején kiteszi a „vigyázat! csalok!” táblát.