A 17. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál vendége Ronan Toulhoat francia rajzoló, akinek hazájában több fantasy képregényalbuma is megjelent. Első albuma az alternatív valóságban játszódó Block 109 (2010), amelyet Vincent Brugeas íróval készített. Toulhoat és Brugeas több köteten keresztül bővítette közös fantáziavilágát, majd egy történelmi sorozatba vágtak. Az Ira Dei Kr. u. 1040-ben játszódik Bizáncban. Közös képregényeik a kritikusok és a közönség tetszését is elnyerték. Toulhoat továbbra is dolgozik szabadúszó illusztrátorként és storyboard-rajzolóként, a Képregényfesztiválra magyarul is megjelenő képregényét, a Conan a barbár: A fekete kolosszust szintén Brugeasszal készítette. A képregényfesztiválra hangolódva Mayer Roland beszélgetett az alkotóval.

Mi volt az első dolog amit rajzoltál?

Az első dolog, amit rajzoltam egy csónak és egy delfin volt, nagy, színes nappal a háttérben. Ekkor négy éves voltam. Mivel tiniként sok képregényt olvastam és sokat rajzoltam, teljesen természetes volt számomra, hogy lemásoltam a képregényeket, amiket szerettem. Így tanultam meg rajzolni és képregényoldalakat tervezni.

Ronan Toulhoat a Conan, a barbár képregénnyel

A Filmión, a Nemzeti Filmintézet streaming platformján gyermeknap alkalmából csütörtöktől vasárnap estig ingyenesen nézhető a magyar animáció megteremtőjeként tisztelt Macskássy Gyula öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje a Kerek Erdő megmentéséről.

A magyar animáció megteremtőjeként tisztelt Macskássy Gyula (1912-1971) születésének 120. évfordulóját idén ünnepeljük, ezért a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán a teljes életművet felújítják. A gyermekeknek készült, korai filmjeinek teljeskörű felújítása már elkészült – ebből kínál most a Filmio ingyenesen nézhető öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben a legifjabb közönségnek.

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

Az egy éve elhunyt Jankovics Marcell emlékére ingyen elérhető többek közt a felújított Fehérlófia, a János vitéz és a Magyar népmesék néhány epizódja a Cinema MOM-ban június első hetében.

Miért fontos megismerni a múltunkat? Milyen útravalóval láthatjuk el gyermekeinket? Hogyan kapcsolódhatunk őseinkhez? Miként tagozódunk be jelen világunkba? Milyen értékek mentén határozzuk meg magunkat, nyerünk önazonosságot? Milyen írásos és vizuális kultúrával, milyen képzelőerővel rendelkezünk?

Jankovics Marcell, bár egyetemi néprajzi tanulmányokat – édesapja politikai meghurcolása miatt – nem végezhetett, egész életművében ezt a területet kutatta, sőt nemcsak kutatta, de szent hittel és meggyőződéssel próbálta nekünk átadni – akárcsak Dömötör Tekla „tűrt” publikációiban. Az ősmagyar táltos motívumtól a legkisebb fiú, valamint az égig érő, mennyet–földet–poklot összekötő világfa egyetemes toposzán át a magyarok őshazából Kárpát-medencébe való letelepedéséig sok témában ma is érvényes ismeretekre tehetünk szert, méghozzá ma oly divatosan: szórakozva tanulva. Megismerhetjük ezen animált mesékből azt is, melyik nemhez tartozunk eleitől fogva: a szimbólumok világán át kalauzolva legbensőbb énünket. A totemállatok, tabuk felbukkanásával legrejtettebb, még archetipikusan gondolkodó valónkra láthatunk rá.

Ismét jelentkezik a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivál, amit idén a 10. alkalommal tartanak meg Budaörsön. 

Idén a szokásos időpontnál előbb, október 5. és 8. között költöznek be az animációs rövidfilmek a Jókai Mór Művelődési Házba, a BABtérbe és további helyszínekre. A filmvetítések mellett ismét lesznek workshopok, szakmai programok és persze bulik.

A fesztivál jubileumi kiadására már elindult a nevezés: a szervezők várják a fiatal animációsok munkáit, diák-, diploma- és elsőfilmes kategóriákban, valamint a gyerekfilmek, illetve a három éve indult PrimaTeen, vagyis a kamaszoknak szóló filmek versenyébe. Az utóbbi két program esetében feltétel, hogy az animáció készítője ne legyen idősebb 40 évnél.

Ismét országos moziforgalmazásba kerül az ír Tomm Moore varázslatos családi animációja, A tenger dala. A 2015-ben Oscar-díjra jelölt rajzfilm május 7-től látható a hazai mozikban, elsőként a gyenesdiási Cseppek a tengerbe(n) animációs minifesztiválon.

A tenger dala csodálatos mese Benről és kishúgáról, Saoirse-ról, aki képes átváltozni fókává, mert ő az utolsó fókatündér. A két testvér kalandos útra indul egy ősi, varázslatos legenda nyomában, hogy kiszabadítsák a tündéreket és megóvják a szellemvilágot. A film a kelta népmesék világából merített inspirációt: a mitológiai fókatündérek a tengerben fókaként élnek, de a szárazföldön emberré válnak. 

Felfokozott érdeklődés a MOME diplomafilmje iránt, nagy sikerrel zajló szakmai programok, nemzetközi előadók, Grafix vásár és microdosemike-koncert: véget ért az első Friss Kakas Animációs Filmnapok.

A MOME Anim és a Friss Hús együttműködésében megrendezett Friss Kakas Animációs Filmnapokon a MOME diploma- és vizsgafilmjei újra a nagyvásznon mutatkozhattak be. A diplomafilmeket egy csokorba gyűjtő válogatás iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a tripla teltház mellett még egy pótvetítést is meghirdettek a szervezők. A pénteki premiert egy fogadás követte, amelyen két év után végre összegyűlt az animációs szakma számos képviselője.

Az idei Friss Kakason bemutatott MOME Anim diplomafilmek többsége ezután kezdi meg fesztiválszereplését. Hárshegyi Vivien Felhők felett és Fábián Nikolett Nyugvó köd című kisfilmje rögtön a világ legrangosabb animációs eseményén, az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon mutatkozik be júniusban. Alexander Gratzer In the Upper Room című munkája májusban a Stuttgartban rendezett ITFS-en, júniusban pedig a zágrábi Animafesten debütál, Bogyó Péter The Pattern című alkotása pedig szintén az ITFS versenyprogramját erősíti. A magyar közönség több, a Friss Kakason bemutatott animációval találkozhat majd az idei Friss Húson is. 

The Way Out vizuális koncepció,
Diószeghy Dániel, valamint Elek Judit Sára és Kajlik Eszter pitche a Friss Kakason (Fotó: Oláh Gergely Máté/Friss Kakas)