A Dot & Line hetedszerre szervez vetítést a Budapest Pride-on: a rövidfilmes válogatásban cannes-i és annecy-i nyertes alkotások, valamint Európai Filmdíjjal jutalmazott animációk láthatók Franciaországból, Szlovéniából, Angliából, Izraelből és Magyarországról.

Magyarok közül vetítjük Buda Flóra Anna Arany Pálma-díjas 27 című kisfilmjét, Tóth Luca Pride spotját, illetve ezen alkalmon debütál a Pride, a Phiren Amenca, a Haver és a Political Capital gyűlölet elleni kampányfilmje, melyet szintén Tóth Luca rendezett. 

A többszörös fesztiváldíjas Superbia és Lidérc úr című animációs filmek alkotója, Tóth Luca rendezte a 2023-as Budapest Pride kampányfilmjét. Majercsik Jojó filmesztéta, a Budapest Pride egyik sajtószóvivője készített Lucával podcastot, melyben többek közt arról esik szó, hogy mi inspirálta Lucát a kampányfilm megrajzolásakor, könnyebb-e queer karaktereket megjeleníteni animációs filmben, valamint hogy milyen a női animációsok helyzete az élőszereplős filmek rendezőihez képest itthon. A podcastot itt lehet meghallgatni.

A Dargay Attila-díjat a magyar animáció ifjú tehetségének ítéli oda a CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál 2017 óta. A CineFest idén is meghirdeti pályázatát, melyre 30 évnél fiatalabb magyar nemzetiségű animációs filmesek jelentkezését várják. A díjat nem konkrét film, hanem a legígéretesebbnek tartott fiatal rendező kapja.

Jelentkezni önéletrajzzal és csatolt rövid animációs filmmel vagy filmekkel, max. 3 db, 30 percnél rövidebb vetítési idejű alkotással lehet. Csak 18. életévét betöltött és 30 évnél fiatalabb alkotó pályázhat.

Nevezési határidő: 2023. július 15.

Nevezési díj: nincs

Az utóbbi hónapokban annyira sok magyar animációs siker volt a világ fesztiváljain, hogy most már illik visszatérnünk a Hasítanak a magyar animációk sorozatunkhoz. Jöjjenek a júniusi díjak.

27 (rendező: Buda Flóra Anna, gyártó: Miyu (FRA), Boddah)

• Legjobb magyar animációs rövidfilm, Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
• Rövidfilmes Kristály-díj, Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál
• Legjobb eredeti filmzene, Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál

A szív kertje (rendező: Hegyi Olivér, gyártó: CUB Animation, Artichoke (SVK))

• Aneta Ozorek zsűritag különdíja, Animafest Zagreb
• Különdíj, Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
• Legjobb rövidfilm, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

Hegyi Olivér: A szív kertje

Öt magyar projektet válogattak be a 11. CEE Animációs Fórumra, melyet november 8. és 9. között rendeznek meg a csehországi Plzeňben. Az idei eseményen egy új platformot vezetnek be a szervezők: a Market célja, hogy az animációs projektek bármely fázisukban láthatóvá váljanak, és megkönnyítse a szakemberek közötti személyes találkozót.

A CEE Animációs Fórum (korábban Visegrádi Animációs Fórum) a közép-kelet-európai animációs szakma legnagyobb megjelenési platformja, mely tíz éves fennállása alatt erős szakmai bázist épített ki. A kiválasztott projektek vezetői lehetőséget kapnak konzultálni a meghívott szakemberekkel, akik hasznos visszajelzésekkel és tanácsokkal látják el őket az előadásukkal, a forgatókönyvvel vagy a gyártási tervükkel kapcsolatban. A pitchfórum résztvevői koprodukciós partnert is kereshetnek a több száz meghívott animációs szakember között: producerek, fesztiváligazgatók, forgalmazók, befektetők, valamint televíziós műsorszolgáltatók és nemzeti filmalapok képviselői is jelen lesznek a Fórumon, akik azért jönnek, hogy eszmét cseréljenek az új művészeti irányvonalakról, látásmódokról és lehetőségekről, finanszírozási módszerekről és további fejlesztési stratégiákról.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd egy animációs film hatására fognak azok az érzések előtörni belőlem, amelyeket eddig csak a néhai Intim Torna Illegál zenekar Nézz rám a buszon című dala volt képes megidézni. Erhardt Domonkos rövidfilmjének hat perce noha ugyanazt a témát dolgozza fel, a fiatal rendező megközelítése egészen más, és itt nem csak a filmművészet és a könnyűzene sajátosságaiból eredő nyilvánvaló különbségekre kell gondolni.

Talán mindannyian ismerjük azt az érzelemhullámot, amit akkor él át az ember, amikor egy kósza pillanat erejéig a tekintete találkozik egy idegenével, és ott olyasvalamit talál, ami olyan fokú vonzalmat ébreszt, hogy gondolatban már szinte el is csattan a hitvesi csók. De ha mégsem, ahhoz biztosan elegen, hogy az az alkotói szándék, amely a befogadóban a katarzist a mű és a saját életünk kapcsolódási pontjaira való rávilágítás útján próbálja elérni, értelmet nyerjen. Erhardt Domonkos Szemem sarka című filmje is éppen azáltal válik értelmezhetővé, hogy a benne megírt élethelyzet maximálisan átélhető, ami a már említett ITI-dallal a témán túl szintén egy közös pont. A Nézz rám a buszon átélhetősége annyiban viszont mégis más, hogy a megénekelt élethelyzet egy nagyon könnyed, slágeres köntösbe van csomagolva. A Szemem sarka ezzel ellentétben teljesen más alapkoncepcióval bír, a téma óvatosan alapos megközelítése pedig megkívánja azt, hogy a végeredménynek ne csak átélhetősége – mely általánosságban véve sokszor csak a felszínen jelenik meg –, de mélysége is legyen.

Erhardt Domonkos: Szemem sarka

Túlburjánzó kastélykertek, fenséges tivornyázások és ünnepi előkészületek képei: a közelmúltban hatalmas hullámokat gerjesztő eat-the-rich – már-már szuverén alzsánert alkotó – filmkategória metatudásával felvértezett nézők szinte maguk előtt látják a soron következő nemesi arrogancia, dekadencia és kapzsiság pusztító látleletét. Mira Zénó filmjében azonban látványos hangsúlyeltolódást tapasztalunk; az ember-állat keretrendszerben bemutatott válogatott kegyetlenségek nemcsak expresszív felelevenítése egy megrendítő történelmi „hagyománynak”, hanem kísérlet a humán és nonhumán nézőpontok ütközőzónájának mozgóképes kifejezésére.

Mira Zénó: Fox Tossing