Az idei cannes-i filmfesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma díját a libanoni Ely Dagher Waves '98 című, önéletrajzi ihletésű animációja kapta. A rövidfilmes versenyszekcióban még egy animációs (Céline Devaux Le repas dominical (Sunday Lunch)) és hét élőszereplős film szerepelt. Legutóbb 2010-ben kapta animáció a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát, ez Serge Avédikian Chienne d'histoire című alkotása volt.
A filmhu beszámolója a filmről: "A társadalomból kilógó és saját városától elidegenedő fiúról mesél Ely Dagher Waves ’98 című rövidfilmje is, amely egy félig animációs és félig eredeti felvételekből összeollózott Beirutot tár a szemünk elé. A rendező tinédzserkorán alapuló történet rendelkezik a legkevésbé hagyományos narratív jegyekkel az összes versenyfilm közül, hiszen a kevert animációs technikával a fiú lelkiállapotát és álomvilágát hivatott kihangsúlyozni. A különleges vizuális megoldások szuggesztíven mutatják be az 1998-as beiruti fiatalság életérzését."
Korábbi években is jó párszor előfordult, hogy animációs alkotás kapta a Cinéfondation és a rövidfilmek zsűrijétől az Arany Pálmát, a Zsűri díját, a Különdíjat vagy akár külön dicséretben részesült. (Arany Pálmát és a Zsűri díját egészestés és rövidfilmnek is adnak/adhatnak, csak más zsűri ítéli oda, mint az egészestésekét.) A Cinéfondation szekció 1998 óta létezik, azóta osztanak ki díjakat a kategóriában. Alább azok az animációs filmek láthatóak, amik a cannes-i filmfesztivál történetében rövidfilmes díjat nyertek (és elérhetők online).
A világ egyik legkedveltebb meséjéből, A kis hercegből Mark Osborne, az Oscar-díjra jelölt Kung Fu Panda amerikai rendezője készítette el az első animációs változatot, amelyet pénteken mutatnak be a 68. cannes-i fesztiválon, versenyen kívül.
Antoine de Saint-Exupéry világhírű meséjéből eddig közel húsz feldolgozás készült színházban és moziban, de most először látható rajzfilm-változatban.
A filozofikus és költői mese 1943-ban jelent meg New Yorkban a szerző saját rajzaival, majd 1946-ban Franciaországban. Azóta több mint 250 nyelvre fordították le, és a könyv mintegy 150 millió példányban kelt el a világban.
Az animációs változat történetének főhőse egy kislány, akit anyja a felnőtt életre készít el, amikor a szigorú menetrend szerint zajló napjaikat megzavarja a furcsa, ám jólelkű szomszéd. A pilóta egy egészen különleges világot mutat meg kis barátjának, ahol bármi lehetséges. Ezzel a világgal sok évvel ezelőtt "a kis herceg" ismertette meg őt.
A kislány varázslatos utazásra indul saját képzeletében és A kis herceg világában, és rátalál saját gyerekkorára. Itt tanulja meg végül, hogy a világon a legfontosabbak az emberi kapcsolatok, és hogy ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
A párizsi és montreali stúdiókban készült francia animációs változatot az amerikai Mark Osborne írta és rendezte, aki olyan sikerfilm társrendezőjeként ismert, mint a DreamWorks Oscar-díjra jelölt rajzfilmje, a Kung Fu Panda.
A kis herceg karakterei az eredeti változatban olyan hírességek hangján szólalnak meg, mint Jeff Bridges (a pilóta), Rachel McAdams (az anya), Marion Cotillard (a rózsa), James Franco (a róka), Albert Brooks (az üzletember), Mackenzie Foy (a kislány), Benicio Del Toro (a kígyó), Ricky Gervais (a hiú ember), Paul Giamatti (a tanár), Bud Cort (a király) és Riley Osborne (a kis herceg). A film zenéjét az Oscar-díjas Hans Zimmer szerezte.
A film középpontjában egy barátság áll egy különc öreg Pilóta (Jeff Bridges) és egy koraérett fiatal lány között, aki a szomszédba költözik az életüket napról-napra megtervező anyukájával (Rachel McAdams). A Pilóta könyve és rajzai által a Kislány (Mackenzie Foy) megismeri a férfi múltjának történetét, hogyan zuhant le a sivatagban és találkozott a kis herceggel (Riley Osborne), egy távoli bolygóról származó rejtélyes fiúval.
A Pilóta élményei és a kis herceg más világokba tett utazásai közelebb hozzák egymáshoz a Kislányt és a férfit, akik együtt egy különleges utazásra indulnak.
A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál díszvendége Latin-Amerika lesz. A világ animációs filmtermésének legjavát június 24. és 28. között bemutató szemle gazdagon merít e hatalmas terület 13 országának műveiből, nyolc téma szerint csoportosítva az északi- és déli féltekén készült alkotásokat. Jó utazást Patagóniától Mexikóig!
A 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál Latin-Amerika szekciójának sokszínű válogatásában 56 animációt láthatnak a műfaj rajongói. A fesztivál olyan kolumbiai remekműveket vetít, mint a Cannes-ban debütált A csodálatos oroszlánfiú (The Magnificent Lion Boy) és a Behálózva (Enhebrado); valamint az Oscar-döntőig jutott Jelzőlámpa (Semáforo) és az IgenIgenIgenIgenIgenIgen (SiSiSiSiSiSi) című rövidfilmek. Megismerkedhetünk a dél-amerikai ország úttörő kísérleti animációjával is, a León Prozak különös élete (Los Extraños Presagios de León Prozak) által. A KAFF-on egészen friss műveket is láthatunk: ilyen például Simon Wilches Munkaidő: egy hivatalnok élete és halála (Business Hours) című hatpercese, mely 2015-ben készült és az Annecy Animációs Filmfesztiválon lesz a világpremierje.
A fesztivál vetíteni fogja Argentína legkiválóbb animációs rendezőinek alkotásait is: Juan Pablo Zaramella a közönséget és a kritikusokat egyaránt meghódító, élőszereplős Luminarisát, valamint Santiago Bou Grasso több, mint 100 díjat nyert, Az alkalmazott (El Empleo) című animációját. Grasso új műve, az Apa (Padre) is szerepel a programban, mely egy diktátor lányának története által enged betekinteni a közelmúlt lappangó emlékeibe.
Santiago Bou Grasso: Az alkalmazott (El Empleo)
A szekció kiemelt programpontját alkotja a brazil Alê Abreu kivételes filmje, A fiú és a világ (O Menino e o Mundo), mely sokfajta művészi technikával jeleníti meg a modern világ problémáit egy gyermek szemén keresztül. Az apahiánytól szenvedő kisfiú elhagyja faluját, és felfedez egy világot, melyet állati kinézetű gépek és különös lények uralnak. A számos díjat nyert filmet Kecskemét Főterén is vetítik a nagyközönségnek!
A Latin-Amerika szekció kurátora a kolumbiai Juan Camilo González. A számos fesztiválon díjazott rendező a Bogotái Egyetem után Dél-Kaliforniában folytatta animációs tanulmányait, jelenleg a Nanjangi Egyetem PhD-hallgatója. Társalapítója a Moebius Animación csoportnak, melynek missziója a latin-amerikai és spanyol kísérleti animációs művészet megismertetése a világgal.
Három jó barát a játék hevében aktivál egy időgépet, ami visszaröpíti őket a dinoszauruszok korába. A tojás formájú időkapszulából kilépve egy T-Rex-szel találják szembe magukat. Az őslény megvan róla győződve, hogy a három gyerek az ő kicsinye, ezért mindent elkövet, hogy megvédje őket a rájuk leselkedő többi dínótól.
A berni követ, A Nagy Fafilm, Másik Magyarország, Három nagymamám volt és a Vágy, hogy indiánok lehessünk című filmek alkotói nyertek kategóriájukban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának hétfői Mecenatúra-díjátadóján Budapesten, amelyen a testület Magyar Média Mecenatúra programjában támogatott és egyben a tavaly őszi Filmhéten bemutatkozott filmek legjobbjait ismerték el. A díjakat Karas Monika, az NMHH és a Médiatanács elnöke, valamint Kollarik Tamás Médiatanács-tag adta át.
A minőségi televíziós filmes tartalmak elismerése
A Médiatanács a támogatási gyakorlatában a művészi vagy tudományos értékek megteremtését ösztönzi; olyan értékekét, amelyek a televíziós csatornákon keresztül könnyen el tudnak jutni a nézőkhöz – mondta Karas Monika, a Médiatanács elnöke a szervezet Magyar Média Mecenatúra-díjátadó gáláján hétfőn Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az elnök hangsúlyozta, a minőségi, kreatív médiatartalmak műsorrendbe illesztése a televíziók számára mára kulcskérdéssé vált, ezek előállításában pedig meghatározó szerepet játszanak a Médiatanács által támogatott filmes alkotók. Karas Monika kitért arra, hogy a mecenatúraprogramban közel 600 alkotást támogattak mintegy 5,5 milliárd forint értékben, amelyek közül 297 már teljes egészében elkészült.
Novák Emil operatőr, a szakmai zsűri elnöke beszédében megköszönte a Médiatanács tagjainak azt a figyelmet, amellyel a nem egészestés filmes műfajokhoz viszonyulnak, illetve azt a támogatást, amelyben az alkotókat részesítik. Novák Emil hozzátette, minden kategóriában sokkal több elismerésre érdemes filmet láttak, mint ahány díjat kioszthatnak, és a támogatott filmek teljes versenymezőnyének általános szakmai színvonala igen magas.
A Médiatanács független szakmai zsűri értékelése alapján dokumentum-, ismeretterjesztő, animációs film, tévéjáték, valamint kísérleti- és kisjátékfilm műfajban első, második és harmadik díjat ítélt oda másfél-, egy- és félmillió forint értékben a nyertes filmek rendezőinek. Emellett a testület három filmes szakember teljesítményét is díjazta, egyenként 500 ezer forintos különdíjjal. A héttagú zsűri abból a 121 filmből válogathatott, amelyeket a Médiatanács a Magyar Média Mecenatúra programban támogatott és amelyeket bemutattak a tavaly októberi Filmhéten.
A zsűriről
A zsűri elnöke Novák Emil operatőr, a Filmakadémia elnöke volt, tagjai Bíró Tibor, a Jameson Cinefest Fesztivál igazgatója, Demeter István, a Szolnoki Filmfesztivál igazgatója, Haris László fotóművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, Kárpáti György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa, a Magyar Nemzet filmes szakírója, Schubert Gusztáv, a Filmvilág szakmai folyóirat főszerkesztője, és Varga Balázs egyetemi adjunktus, az ELTE Filmtudomány Tanszékének oktatója.
A Médiatanács által szervezett díjátadón mintegy 300 filmes szakembert, médiapiaci szereplőt hívtak meg a szervezők, a gálán az eredményhirdetés mellett Cakó Ferenc homokanimációja, valamint Lajkó Félix hegedűművész Máté Bence természetfotós képeire előadott műsora egészítette ki a programot a jelenlévők számára.
Az NMHH Médiatanácsának Macskássy Gyula-díja – animációs filmek:
1. díj: Három nagymamám volt – rendező: Glaser Katalin Minden egyben van itt, ami a nézőt elbűvölheti. Mulatságos és bensőségesen emberi családtörténet, élénk animátori fantázia, eredeti rajzstílus a történet hangulatváltásaihoz tökéletesen illeszkedő filmzenével. A Három nagymamám volt ritka kincs, bölcs humorral teli, igazi örömmozi.
2. díj: Négyszögletű kerek erdő – rendező: Horváth Mária Ahány olvasó, annyi alakot ölt Mikkamakka, Vacskamati vagy Dömdöm. A film rendezője, Horváth Mária volt olyan merész, hogy Lázár Ervinnek, a magyar gyerekirodalom egyik legeredetibb mesemondójának furcsa teremtményeit, a Négyszögletű Kerek Erdő bölcs és balgatag, de nagyon szerethető lakóit életre keltse.
3. díj: Egy komisz kölyök naplója – rendező: Gyulai Líviusz Gyulai Líviusz összetéveszthetetlenül egyéni rajzstílusa, áradó életszeretete és kíváncsisága a komisz kölyök naplóját és Karinthy szellemét megidézve még ellenállhatatlanabb. A zsűrinek eszében sem volt ellenállni.
Tíz fő kategóriában adtak át díjakat az első gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivált záró vasárnapi gálán - tájékoztatták hétfőn az MTI-t a szervezők.
A programsorozat mottója a Természetvédelem, környezetvédelem, biodiverzitás, élhető vidék volt, fő célja pedig a környezettudatosság erősítése. Az első alkalommal megszervezett fesztiválra a világ 42 országából 424 nevezés érkezett.
A hét helyszínen zajló esemény zárónapján tíz kategóriában adtak át díjakat. A legjobb természetfilm a németországi Jens Westphalen Wild Australia: Kangaroos című filmje lett.
Természetvédelem, biodiverzitás témakörében első helyezett lett Ben Walliss (Ausztria) Killer Whales (Gyilkos bálnák) című filmje, amely a legjobb rendezésnek járó technikai díjat is kiérdemelte. Természeti értékeink kategóriában Lerner Balázs Budapest underground című filmje bizonyult a legjobbnak. Vidéki élet, fenntartható gazdálkodás kategóriában Karácsony Sándor Hungarikum a pusztában, környezetvédelem kategóriában Andreas Ewels (Németország) Abenteuer Lerchenberg (Lerchenbergi kaland) című filmje, tudomány és természet kategóriában pedig Lerner János és Nógrádi Tímea A természetfilm magyar találmány című filmje aratott győzelmet.
Tóth Zsolt Marcell négy díjat kapott: az Egy csepp is számít című alkotása az etűdök, a Hogy lett látható a madárfotós című filmje pedig a kisjátékfilmek között győzött, míg A láthatatlan madárfotós című filmjéért a legjobb operatőri munkáért járó elismerést vehette át. A Gauder Áronnal közös filmjük, Az időgyűrű ura című alkotás pedig a legjobb 3D alkalmazásért járó technikai díjat kapta.
Vadászat, halászat, horgászat kategóriában Kiss Róbert Amazónia című alkotása kapta a legjobbnak járó elismerést. Az animációk között Julien Seze (Franciaország) The old Santiago and the Sea (Az öreg Santiago és a tenger) című filmje lett az első.
Moys Zoltán, A Kárpátok bércei című film alkotója nyerte a Kárpát-medencei Alkotói Díjat, melyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 500 ezer forinttal támogatott.
Rockenbauer-emlékdíjban részesült Juhász Árpád, a hazai természettudományos ismeretterjesztés nagy alakja, a fesztivál zsűrijének elnöke. A Médiatanács különdíját Jurkovics Milán Izland mozgásban, Gál László Erdei álom és Laboda Tímea pedig Elrepülnek című munkájáért kapta.
Molnár Attila Dávid A Nagy Fafilm című alkotása a legjobb zenének járó elismerést nyerte el, a legjobb animáció technikai díját Gauder Áron A kőbaltás ember című alkotása kapta, a legjobb 3D versenyfilm Magyar László Gerinctelen gengszterekje lett.
Székelyhidi Tamás fesztiváligazgató korábban elmondta: az előzsűri hetven művet választott ki, a válogatás mintegy hatvan százalékát magyar alkotások tették ki. A fesztivál négy napja alatt a közönség nemcsak a versenyben szereplő hetven alkotással, hanem mintegy kilencven filmmel találkozhatott.
A díjazott filmek közül a médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjában készült el a Budapest underground, A természetfilm magyar találmány, az Időgyűrű ura, A Kárpátok bércei, A Nagy Fafilm és A kőbaltás ember.