A Budapesti Metropolitan Egyetem a Nemzeti Filmintézettel és a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvánnyal együttműködésben 2023. november 29-én Kovásznai György: Avantgárd animáció & festészet címmel nyíló tárlatával emlékezik az idén 40 éve elhunyt festőművészre és animációs filmrendezőre. Az életmű kiemelkedő filmjeiből, festményeiből, rajzaiból álló válogatás a 60-as évektől a 70-es évek végéig kínál betekintést a korszakot egyedi hangon dokumentáló műfaji szintézisbe.

Kovásznai György (1934–1983) a 20. századi magyar művészet különleges, innovatív alakja. A modernizmusból merítő, a 80-as évek neoexpresszionizmusát a 70-es években már megelőlegező festőművész, különleges kísérleti animációs filmek alkotója, emellett író és költő.

Hayao Miyazaki A fiú és a szürke gém című új filmjével kezdődik november 28-án a 21. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A gazdag kínálatban a legfrissebb szórakoztató és művészi animációs termés legjava szerepel, a japán animéktől a díjnyertes magyar zenei klipekig. A november 28-tól december 3-ig tartó Anilogue vetítéseinek és kísérőprogramjainak az Uránia mellett a Francia Intézet és a Toldi mozi ad helyet.

A hivatalos megnyitón Magyarországon először láthatja a közönség a mára klasszikussá vált japán rendező, Hayao Miyazaki új filmjét. A fiú és a szürke gém című alkotás félig önéletrajzi ihletésű fantasy az életről, a halálról és az alkotásról, tisztelgés a barátság előtt. Az Anilogue hagyományos rövidfilmes versenyprogramjában idén három blokkban 26 alkotás szerepel, köztük az idei év két magyar koprodukciós világsikerével, Buda Flóra Anna 27 és Hegyi Olivér A szív kertje című animációjával.

A fiú és a szürke gém

Hosszú várakozás után megérkezett Csáki László első egész estés animációs filmje, a Kék Pelikan hivatalos előzetese.

Külföldi utazás? A '90-es évek csibészei elmesélik, hogyan oldották meg okosba'! Csáki László, a Magyar Filmszemlén és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon többször díjazott, Balázs Béla-díjas író-rendező éveken át készített interjúkat olyan érintettekkel, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak azok a nemzetközi utazások, melyeket a kék Pelikan indigóval hamisított vonatjegyekkel tettek. A film az ő történeteik humoros, rendszerkritikus és heistfilmes elemeket felvonultató, magyar slágerekkel teli feldolgozása – méghozzá Magyarországon egyedülálló módon animációs dokumentumfilm formájában. A Kék Pelikan a valós – saját hangjukon megszólaló – szereplők mellett olyan színészek tolmácsolásában meséli el a történteket, mint Lévai Norman, Tegyi Kornél, Kenéz Ágoston, Börcsök Olivér, Rujder Vivien, Olasz Renátó, Thuróczy Szabolcs, Csőre Gábor, Trokán Nóra és Csoma Judit, a zenei aláfestést pedig ismert magyar kultzenekarok biztosítják, mint például a Bonanza Banzai, a Kispál és a Borz vagy a Hiperkarma.

November 23. és 26. között Rófusz Ferenc filmnapok lesznek az Art+ Cinemában, melyen a rendező rövidfilmjei, köztük az Oscar-díjas A légy is látható.

Rófusz Ferenc (1946–) Kossuth-díjas rajzfilmrendező, az első magyarországi Oscar-díj birtokosa, a Nemzet Művésze. A Mafilmnél kezdett el dolgozni mint díszletfestő és trükkfilmrajzoló, majd 1968-ban a Pannónia Filmstúdióban helyezkedett el. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében, majd Jankovics Marcell mellett társrendezőként a Gusztáv sorozatot készítette.

Első animációs filmje A kő volt (1974), majd A légy című filmjéért a legjobb animációs rövidfilm kategóriában 1981-ben Oscar-díjat kapott. A kitüntetett rajzfilm különleges, ritkán használt, rendkívül munkaigényes technikával, ún. háttéranimációval és a Pink Floyd ihlette zörejezéssel készült. Mintegy 4000 rajz kellett a rövid animáció leforgatásához, melyek közül egyet idén Rófusz Ferenc a 'Jónak lenni jó!' karitatív kampány céljaira, 2023-ban a Semmelweis Egyetem részére, a koraszülött gyermekek és veleszületett rendellenességgel élő csecsemők fejlesztésére ajánlott fel.

Karácsonyi meglepetésként érkezik a mozikba a cseh-szlovák-magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Tomi, Polli és a varázsfény című bábfilm, amely az idei Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját. 

A stop-motion technikával készült bábanimáció izgalmas, fordulatos nyomozásra invitál kicsiket és nagyokat az ódon bérház falai közé. Ott lakik a 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe.

November 7. és 15. között rendezik meg a PÖFF Shorts rövidfilmes és animációs fesztivál, az idei győzteseit pedig november 11-én hirdették ki: a legjobb animációs rövidfilm Hegyi Olivér A szív kertje című alkotása lett, ezzel kvalifikálta magát a 2025-ös Oscarra.

A PÖFF Shorts animációs versenyprogramjának zsűritagjai Aurelia Aasa észt filmkritikus és producer, Sara Gunnarsdóttir izlandi rendező és Filip Kozlowski lengyel rendező és forgatókönyvíró voltak. A háromtagú zsűri az 1000 euróval járó legjobb animációs rövidfilm díját Hegyi Olivér A szív kertje című filmjének adták. Indoklásuk szerint csodálatos a humoros és őszinte megközelítés, a film vizuális elemei pedig tökéletesen rímelnek a témára. Ahogy a cím is sugallja: egyenesen a szívből [szól].

A szív kertje a festőnek készülő Juhász Dániel felvételi interjújának néhány óráját követi végig. A valós cselekményt furcsa, visszataszító rovarok és rágcsálók törik meg. A film forgatókönyvét 2019-ben a Filmjus támogatta, 2020-ban elnyerte a Friss Hús pitchfórumának legjobb filmtervéért járó Lovas Nándor-díjat, a CEE Animációs Fórumon pedig szintén a legjobb filmtervnek választották.

Hegyi Olivér: A szív kertje