Klingl Béla Alkotás című animációs rövidfilmje október 23-tól mozikba kerül: a Páva – Valódi vagyok? című fekete vígjáték kísérőfilmjeként lesz látható a Vertigo Média forgalmazásában. Az Alkotás a 17. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon két díjat nyert: megkapta a Legjobb digitális technikával készült animáció díját és a Magyar Filmkritikusok különdíját. 

A Páva – Valódi vagyok? világpremierje a világ legrégebbi A-kategóriás filmfesztiválján, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Kritikusok Hete versenyprogramjában volt. A film Velencében elnyerte a Premio Fondazione Fai Persona Lavoro Ambiente-díjat. A Páva – Valódi vagyok? három Osztrák Filmdíj jelölést kapott a legjobb színész, operatőr, zene kategóriákban és a főszerepet játszó Albert Schuch el is nyerte a díjat. A film Ausztria nevezettje az Oscar-díjra a nemzetközi film kategóriában és esélyes a 2026-os gálán az Oscar-jelölésre.

A Páva – Valódi vagyok? országos mozibemutatója október 23-án lesz. A vígjáték kísérőfilmjeként lesz látható országszerte Klingl Béla legújabb animációs rövidfilmje, az Alkotás.

Klingl Béla: Alkotás

A Mozinet Filmnapokon, október 4-én 16 órakor a Puskin moziban vetítik premier előtt az év legjobb animációs filmjét, az Arco – Fiú a jövőből című francia mozifilmet.

A 15. Mozinet Filmnapokat október 3. és 5. között tartják a budapesti Puskin moziban. A programban láthatja először a magyar közönség a Cannes-ban debütált, Annecy-ban pedig fődíjat elnyerő francia animációt, az Arco – Fiú a jövőből című filmet. 

2025. szeptember 30-án kiállítás nyílik a Magyar Zene Házában Keresztes Dóra grafikus, animációs filmkészítő és Reisenbüchler Sándor animációs rendező műveiből. Október 17-től pedig a Műcsarnokban lesz önálló kiállítása Keresztes Dórának.

A Magyar Zene Házában lévő kiállítás a Hangdómban október 1-én debütáló Pannónia antológia című dómfilmhez kapcsolódik, melyben a klasszikus magyar animációt három rövidfilm formabontó átdolgozásával idézik meg: Regölés (Hegyi Füstös László, 1978), Világnak virága, virágnak világa (Keresztes Dóra, 2017) és Zöld intelmek minden napra (Reisenbüchler Sándor és alkotótársai, 1992).

A Magyar Zene Házában lévő tárlat látványos installációkkal kalauzolja a látogatót az animáció rétegeinek szintjein, különös tekintettel az időbeli, térbeli és grafikai építkezésre. A tárlat a körlépcsőn lefele haladva bontakozik ki, a Zene Háza föld alatti előcsarnokát megtöltve. 

Részlet a Világnak virága, virágnak világa és a Zöld intelmek minden napra című filmekből

Ulrich Gábor Capriccio című animációs rövidfilmje október 30-tól országszerte mozikban is látható lesz. A Capriccio a kultrendező Anders Thomas Jensen új fekete vígjátéka, Az utolsó viking kísérőfilmjeként lesz országszerte nagyvásznon is látható a Vertigo Média forgalmazásában. Az animáció emellett folytatja fesztiválútját is: októberben a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál programjában lesz látható, novemberben pedig versenyben szerepel a marosvásárhelyi 33. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon.

Anders Thomas Jensen, Az igazság bajnokai, az Ádám almái és a Férfiak és csirkék Oscar-díjas kultrendezője új fekete vígjátékkal jelentkezik. A Mads Mikkelsen főszereplésével készült Az utolsó viking világpremierje a világ legrégebbi A-kategóriás filmfesztiválja, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjában volt, és október 30-tól látható országszerte a magyar mozikban – feliratos és szinkronizált változatban egyaránt. Az utolsó viking kísérőfilmjeként lesz látható országszerte Ulrich Gábor legújabb animációs rövidfilmje, a Capriccio.

A Capriccio egy apró madár története, amely visszaadja a zongoraművész végső reményét, megmutatva a hétköznapi pillanatokban megbúvó zenét. Ulrich a film moziba kerülése kapcsán így fogalmazott: "Szerelmese vagyok a skandináv filmeknek, Jensen és Mikkelsen munkásságát különösen sokra tartom. Ezért is nagyon megtisztelő a Capriccio kísérőfilmként való vetítése. Éljen a szabadság művészete, a művészet szabadsága!"

Ulrich Gábor: Capriccio (Forrás: Vertigo Media)

A CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál 2017 óta osztja ki a Dargay Attila-díjat a magyar animáció ifjú tehetségének. A felhívásra 30 évnél fiatalabb magyar nemzetiségű animációs filmesek jelentkezhettek, a díjjal pedig 100 ezer forint pénzjutalom is járt.

Idén a Dargay Attila-díjat László Dóra kapta. Dóra 2001-ben született Budapesten. Mivel mindig is érdekelte a művészet, ezért tanulmányait a Fóti Népművészeti Szakgimnázium és Gimnáziumban kezdte tervezőgrafikusként, majd a Budapesti Metropolitan Egyetem animációs előkészítőjén is részt vett, ahol az animáció alapszakot 2023-ban, a mesterszakot pedig 2025-ben végezte el. METU mesterszakos diplomafilmje A szög, melynek alapja Örkény István Istenkísértés című egyperces novellája.

Dolgozott Márton Eszter Puding, valamint Nagy Krisztián Painted Metal című filmjein. Nagy Krisztiánnal közösen nyertek második díjat a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon szignálfilmért, 2024-ben pedig a The Apple Princess című filmjével első helyezett lett a Dream Animation Festival-on. 2025-ben kezdett dolgozni Lugosi István Lucaszék című kisfilmjén.

Balra László Dóra, jobbra jelenetkép A szög című filmből

Szeptember 19-én, 95 éves korában elhunyt Sajdik Ferenc grafikus, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász és az Arany Pálma-díjas Moto Perpetuo rajzolója. 

Sajdik Ferenc Németországban, Berlin egyik elővárosában, Neuenhagenben született 1930. augusztus 21-én. Édesapja, Sajdik Sándor, korának legnevesebb zsokéja, édesanyja, Weinberger Sarolta balerina volt. Ahogy mondani szokta: örökké vidám családba született. Egy bátyja van, Sándor. Németország után 1937-ben Görögországba, Athénba költöztek, ahonnan apja továbbment dolgozni Dániába. A fiúk ekkor görög iskolában jártak, maradtak édesanyjukkal, aki megtanult görögül, kézimunkáit árulta, abból éldegéltek szűkösen. 1941-ben anyjuk hazajött velük Dunakeszire, a régi nagy házba. A háború miatt az apa is hazaért Dániából, és végre újból együtt volt a család testvérrel, nagyszülőkkel egy fedél alatt. Feleségével 70 évig voltak házasok, két lányuk van, Ildikó és Zsuzsa (aki vélhetően Picur figuráját ihlette).

Sajdik Ferenc