Salvador Simó Bunuel a teknősök labirintusában című alkotása nyerte a legjobb egész estés animációnak járó Európai Filmdíjat.

Szombat este tartották az Európai Filmdíjak átadóját, melynek egész estés animációs versenyében négy alkotás szerepelt: Jérémy Clapin I Lost My Body (J'ai perdu mon corps) című francia, illetve Zabou Breitman és Eléa Gobbé-Mévellec Kabul fecskéi (Les Hirondelles de Kaboul) című szintén francia filmje, továbbá Anca Damian francia-román-belga koprodukcióban készült Marona's Fantastic Tale című alkotása, valamint Salvador Simó Buñuel  a teknősök labirintusában (Buñuel en el laberinto de las tortugas) című spanyol-holland animációja.

Bunuel a teknősök labirintusában

A legjobb egész estés animációnak járó Európai Filmdíjat a Bunuel a teknősök labirintusában kapta, mely valós eseményeket dolgoz fel. A film az 1930-as évek elején játszódik, és Luis Bunuel a Spanyolország északi részén élő hurdákról forgatott dokumentumfilmjének (Föld, kenyér nélkül) készítését mutatja be, beleszőve a rendező apjával való kapcsolatának hatását, ezáltal szürrealista elemekkel gazdagítva a filmet. 

Rég volt olyan erős hónapunk, mint a november: nemcsak Martina Scarpelli csodálatosan érzékeny Egg című kisfilmje került fel a netre, hanem Tomek Popakul agyondíjazott Acid Rain című félórás coming-of-age animációja is. Már ez a kettő is elég lenne a hónapra, de ezek mellett többek közt Uri és Michelle Kranot Nothing Happens, Nara Normande Guaxuma, Siqi Song Sister, illetve Valentin Riedl és Frédéric Schuld Carlotta's Face című szuperjó kisfilmje is elérhető lett, nem beszélve a több mint két tucat animációról, amely a 2020-as Oscar-díjért verseng. 

Ötféle alkotói látásmódot, megközelítést sorol egymás mellé a Műcsarnok Képpraxisok 2. elnevezésű kiállítás-együttese, amely Francois Fiedler (Fiedler Ferenc) és Jankovics Marcell tárlataival indul ezen a héten.

A Kép­pra­xi­sok 2014-es első és a most kö­vet­ke­ző, má­so­dik ki­ál­lí­tá­sa pár­hu­za­mos ön­ál­ló be­mu­ta­tók­ként a "kép­csi­ná­lás" mű­fa­ja­it il­lesz­ti egy­más mellé; az előző al­ka­lom­mal a fes­té­szet és a fo­tog­rá­fia át­ha­tá­sa­i­ra, míg az idei ki­ál­lí­tás­sal a mű­fa­jok sajá­tos­sá­ga­i­ra össz­pon­to­sí­tva – mondta el a keddi sajtóbemutatón a Műcsarnok vezető kurátora, Kondor-Szilágyi Mária. Szerdától a Franciaországban nemzetközi hírnévre szert tevő Francois Fiedler tárlata nyílik meg a közönség előtt, majd péntektől Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus kiállítása is látogatható.  Várady Róbert és Lukáts Andor munkáival december 13-tól találkozhatnak az érdeklődők, Alexander Gyenes tárlatára pedig december 14-től várják a közönséget az ötös kiállítás 2020. februári zárásáig.

Rockenbauer Zoltán és Makláry Kálmán kurátorok elmondása szerint a 20. század során több magyar alkotó is sikeres tudott lenni a sokáig a nemzetközi képzőművészet központjának számító Párizsban, hazatérésük után azonban mégis "elfelejtődtek" külföldön. A nemzetközi kánonba azoknak a magyar művészeknek sikerült tartósan bekerülniük, akik külhonban folytatták pályájukat: ilyen Hantai Simon, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer, Reigl Judit, illetve Fiedler Ferenc is – idézték fel.

Jankovics Marcell (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Szilágyi V. Zoltán erdélyi magyar grafikusművész, rajzfilmrendező lesz az Uránia Nemzeti Filmszínház vendége december 7-én, szombaton.

A világszerte ismert és számos díjjal elismert alkotót az 1970-es évekbeli romániai grafika egyik megújítójának tartják a montázsok sajátos alkalmazásának és virtuóz rajztechnikájának köszönhetően. A szerzői napon, amely egyik filmje nyomán az Apropó címet kapta, mozivásznon látható az alkotó életművének legjava, köztük az a három rövid animáció, amelyeket a New York-i Modern Művészetek Múzeuma (MoMA) is a gyűjteményébe választott.

Mialatt a moziteremben délután Szilágyi V. Zoltán gyermekeknek és felnőtteknek készült mozgóképei láthatóak, addig az Uránia emeletén az alkotó válogatott rajzaiból nyílik kiállítás, 18.30-kor pedig az Uránia kávézójában rendezett beszélgetésen maga az alkotó mesél életének meghatározó történéseiről és a munkák mögött álló inspirációs forrásokról. A beszélgetés moderátora és a kiállítás kurátora Szilágyi Róza Tekla.

Szilágyi V. Zoltán: Jegyzőkönyv Mansfeld Péter emlékére

A Kabul fecskéi című egész estés francia animációs film tragikus szerelmi történetet mesél el egy tálibok uralma alatt lévő, háború nyomait viselő városban. Az akvarell stílusú film társrendezője, Eléa Gobbé-Mévellec az Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon beszélt az MTI-nek a fesztivál versenyprogramjában szereplő produkcióról, mely a szombati díjátadón a 17. Anilogue legjobb egész estés filmnek járó díját kapta. 

"Hihetetlen, amikor ennyi év munka után látjuk, hogy a közönség átéli azokat az érzéseket, amelyeket szerettünk volna átadni. A cannes-i filmfesztivál előtti bemutatón a vetítés után tapintható volt, ahogy a közönség fellélegzett. A nézők a vége főcím után sem mozdultak, csöndben ültek, de sokan kisírt, piros szemmel jöttek ki a teremből, és látszott, hogy nem találják a szavakat. Volt, aki csak átölelt a vetítés után" – idézte fel az első vetítés élményét Eléa Gobbé-Mévellec animációs rendező, akinek a Kabul fecskéi az első egész estés filmje.

A Kabul fecskéi Yasmina Khadra 2002-ben megjelent regénye nyomán született. A rendező elmondta, hogy éppen az érintette meg őt és a társrendező Zabou Breitman-t, hogy egy politikai rezsim a regény háttere, de szerelmi történetet ábrázol. Mint fogalmazott, a történetben megjelenő sorsok és mély emberi értékek ragadták meg: "olyan ez, mint egy Shakespeare-tragédia." A film női főhőse, Zuneira az elnyomó rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumaként is értelmezhető: a szabad szellemű festőművész olyan értéket vall, amelyet a saría törvényeit követő, zenét és az emberábrázolást tiltó Talibán nem tűr el.

November 27. és december 1. között rendezték meg a 17. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivált, melyen három kategóriában több mint 50 film került versenybe, és versenyen kívül is számos új animációs filmet, animációs dokumentumfilmet és VR-filmet láthatott a közönség a fesztivál öt budapesti helyszínén.

Az Anilogue-on idén öt egész estés animáció volt versenyben, melyek közül Zabou Breitman és Eléa Gobbé-Mévellec Kabul fecskéi (The Swallows of Kabul) című alkotása nyerte a fődíjat. A bolgár Petya Zlateva, az olasz Andrea Martignoni és Jurik Kristóf alkotta egész estés zsűri kiemelte, hogy "a gyönyörű akvarell technika és a megrendítő történet mindvégig lebilincselte a közönség figyelmét." A korábban magyarul is megjelent regény filmváltozata megindító szerelmi történet az afganisztáni tálib uralom idején. Szombat este az Uránia Nemzeti Filmszínházban megrendezett zárógálán a film egyik rendezőnője, Eléa Gobbé-Mévellec személyesen vette át a díjat.

A francia Jean-François Laguionie új munkája, A herceg utazása (Le voyage du prince) a zsűri külön elismerését kapta, mert "ez a csodálatos tündérmese arra hívja a nézőt, hogy végig utazzon a múltján, a jelenén és a lehetséges jövőjén. Mesterien kivitelezett, különleges alkotás." A nyertes alkotás és a külön elismerésben részesült film mellett Salvador Simó Buñuel a teknősök labirintusában (Buñuel in the Labyrinth of the Turtles) című spanyol filmje, Hiroyasu Ishida A pingvinek titkos élete (Penguin Highway) című sci-fije és Masaaki Yuasa Hullámok hátán (Ride Your Wave) című misztikus animéje szerepelt a 17. Anilogue versenyprogramjában.