Október azért volt különösen izgalmas hónap, mert Don Hertzfeldt Oscar-jelölt World of Tomorrow kisfilmjének harmadik része nemrég vált elérhetővé és zseniális lett. De az októberi válogatásunkban látható még többek közt Bánóczki Tibor 2001-es MOME diplomafilmje, a Holtágban, méghozzá felújított változatban, vagy éppen a lengyel animációs diákok hidegrázósan erős fellépése az abortusztörvény ellen, és még sok más remek kisfilm.

A Magyar Posta 2020 novemberében a Frakk, a macskák réme című papírkivágásos sorozat hőseivel bocsátott ki sorszámozott alkalmi bélyeget 50 ezer példányban.

A Magyar Posta Mesehősök bélyegsorozatában többnyire irodalmi mesék szerepelnek, csak néhány kiadásnak van filmes témája, és többsége Dargay Attila klasszikusaihoz köthető: a Vuk sikere után 1982-ben kiadtak egy hétrészes bélyegsorozatot a szereplőkkel, majd 2012-ben, Dargay 85. születésnapjára egy ún. FDC-t (alkalmi bélyegzést) kapott az eredeti kiadás. 1999-ben szintén egy Dargayhoz kapcsolódó mű került bélyegre: a Hernádi Tibor rendezte Vacak, a hetedik testvér, melynek forgatókönyvét Dargay Nepp Józseffel közösen írta.

2019 szeptemberében megjelent a Süsü, a sárkány bábfilmszériához kapcsolódó bélyeg, 2020 novemberében pedig ismét animációs tematikával állt elő a Magyar Posta: a Frakk, a macskák réme című mese hőseivel bocsátott ki sorszámozott alkalmi bélyegblokkot. A bélyegblokk Weisenburger István grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben készült 50 ezer példányban.

Frakk, a macskák réme

A Cartoon Brew oldalán jelent meg a hír, hogy 35 év után megszűnik a Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál (HIAF) és a helyét egy általános művészeti esemény veszi át. 

A HIAF az egyik legrégebbi és legnagyobb presztízsű animációs fesztivál, Oscar-kvalifikációval, a japán városvezetés mégis úgy gondolja, hogy nem szolgálja eléggé az átlag polgárok igényeit, és a specifikus tematikája miatt nem vonz elég nézőt, így a gazdasági haszna csekély. Éppen ezért szeretnék, ha egy zenére és médiaművészeti tartalmakra fókuszáló esemény lenne helyette, ami sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot a városban. Ahogy a Cartoon Brew is írja, a városvezetés szerint a rendezvény célja a gazdaság élénkítése, valamint az ipar és az idegenforgalom népszerűsítése, illetve olyan programok létrehozása, amelyekben az átlagpolgárok és a fiatalok is részt vehetnek. Ehhez viszont már nem lesz köze sem a HIAF szervezőinek, sem magának a HIAF-nak.

Felkerült a netre Glaser Kati Városi legendák című sorozatának teljes második évada, melyben a feje tetejére áll minden: az érrendszerből kötőfonal lesz, a gesztenyefákból agyafúrt zsiványok, a könnyből tenger, és még a hisztimegmaradás törvényét is megismerhetjük.

A legnagyobb kortárs női mesélőnk, Glaser Kati nem népmeséket elevenít meg a Városi legendákban, hanem önmaga, a környezete és ismerősei ismerőseinek történeteit. Három és fél évvel az első évad online premiere után megérkezett a második széria. Ahogy a rendező mondta, a Városi legendák a legkülönbözőbb emberekről és dolgokról szól, mókás szokásokról, szerencséről, csodákról és tragédiákról, és keveredik bennük a valóság és a képzelet. A sorozatban a címhez híven urbán legendákat vesznek elő, kicsit megcsavarják őket, majd eszelősen felgyorsítva fogyaszthatjuk.

Az első évadban megismerhettük a derékig érő árban élő szegediek abszurd mindennapjait, az ikrekről szóló közhelyeket, Jézus különböző megjelenési formáit, a szellemek létezésének kérdését, az asztalosoknak szóló operaközvetítések hiányának okát, vagy éppen a telefonbetyárkodást. A második évadban tovább gyűrűznek a furcsaságok, néhol ismeretterjesztő ráadással: megismerjük az érrendszert, a nemezelés technikáját, a szőlő életútját, vagy éppen hogy miért lesznek ősszel támadó zsiványok a gesztenyefák, milyen pozitív hatásai vannak a hisztiző kisöccsnek a családra, hogy lehet az anyától örökölni a szakállat, mivel kergessük őrületbe a busz utasait, vagy épp a terhesség és a rég eltűntnek hitt kincsek kapcsolatát.

Városi legendák - Divat szafari

"Nem vagyok a politikai játékotok tárgya"

"Nem akarom, hogy a szülésem legyen életem legnagyobb traumája"

"A méltóságomat megerőszakolták"

"A ti törvényetek. Az én traumám"

"Törékeny vagyok. Nem mint egy virág, hanem mint egy taposóakna"

"Nem akarok egy olyan országban élni, ahol minden nap dehumanizálnak"

"Ez nem a te ideológiád. Ez az életem"

"Nem akarok egy koporsó lenni"

"Nem akarok engedelmeskedni egy olyan törvénynek, ami nem kezel emberként"

A Magyar Nemzeti Filmarchívum az animáció világnapja alkalmából összeszedte milyen animációkat újítottak fel, és melyekbe kezdtek bele: többek közt a Habfürdő, Macskássy Gyula korai reklámfilmjei, Richly Zsolt és Orosz István animációinak restaurálásán is dolgoznak.

Mint írják, Kovásznai György 1979-ben bemutatott, egyetlen egész estés animációjának, a Habfürdő 4K felbontású digitalizálása a napokban kezdődött meg, melyet a Filmarchívum és a Filmlabor restaurátor csapata közel három hónap alatt újít fel az Európai Filmarchívumok Egyesülete (ACE) klasszikus filmeket népszerűsítő programjának keretében. A Kreatív Európa által támogatott projekt célja, hogy elősegítse az európai filmművészet gyöngyszemeinek digitális restaurálását, és széleskörű bemutatásukkal felhívja a figyelmet az európai filmarchívumok munkájára.

Kovásznai kultfilmjének bemutatója éppen 40 évvel ezelőtt, 1980 április 6-án volt, ennek alkalmából tavasszal 40 érdekességet szedtünk össze a filmmel kapcsolatban. A Habfürdő egy orvosi felvételire készülő lány, egy kirakatrendező és annak menyasszonyának szerelmi háromszögéről szól, pár óra eseményeit foglalja magába sok-sok zenei inzerttel. Gyakorlatilag inkább egy "musical-montázs", mely "egy művészettörténeti, filmtörténeti stílus-idézetekből összeállított vizuális világgá állt össze" és "szociográfiai igénnyel kíván beszélni a magyarországi társadalmi-gazdasági helyzetről, miközben meg akar felelni a szórakoztató játékfilm követelményeinek is" – ahogy Iványi-Bitter Brigitta fogalmazott a 2010-ben kiadott Kovásznai monográfiában.

Kovásznai György: Habfürdő