Hazánk első animációs filmfesztiválja, egyben legnagyobb múltra visszatekintő filmfesztiváljaink egyike, az idén 40 éves Kecskeméti Animációs Filmfesztivál a színes nemzetközi program mellett hangsúlyt helyez a legnagyobb magyar alkotók bemutatására is. Május 27. és június 1. között átfogó válogatást láthat majd a közönség a 111 éves magyar animáció legegyedibb alkotásaiból, lesz kiállítás a 70 éves diafilmről és megemlékeznek a hazai animáció „kerek évfordulós” ikonikus alakjairól, a Mézga család és a dr. Bubó megalkotójáról, Nepp Józsefről, a rendkívül sokoldalú Varga Csabáról, a Cannes-ban „szélsőséges őrültként” számontartott Reisenbüchler Sándorról és az Arany Pálma-díjas Vajda Béláról.

A május 27-én kezdődő 17. KAFF bővelkedik a megünneplendő évfordulókban. Maga a fesztivál idén 40 éves. A nyitónapon 17 órakor a Hírös Agóra kamaratermében Varga Zoltán filmtörténész nyitja meg a hazánk legidősebb animációs filmfesztiválját bemutató kiállítást, a későbbiekben pedig a közönség egy másfél órás válogatást láthat a KAFF legemlékezetesebb díjnyertes rövidfilmjeiből.

Reisenbüchler Sándor: Az 1812-es év 

A 10. Inkubátor Programba bejutott tíz filmterv között egyetlen animáció van: Tőkés Anna új kisfilmes projektje, a Viharkeringő.

A Nemzeti Filmintézet 2015-ben elindított Inkubátor programjának célja a magyar film új hangjainak, friss tehetségeinek és időszerű témák feldolgozásának támogatása. A programban elsőfilmesek kapnak lehetőséget egy egész estés alkotás elkészítésére, idén pedig animációs rövidfilmmel is lehetett pályázni. Az animációkat korábban kivették a programból, mivel az elnyert összeg nem bizonyult elegendőnek egy egész estés animáció elkészítésére. Ehelyett 2025-től animációs kisfilmtervvel lehet pályázni.

Viharkeringő látványterv (Forrás: CUB)

Magyarország lesz 2025 júniusában az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. A nagy presztízsű rendezvény a magyar animáció előtt tiszteleg, bemutatva Magyarország animációs filmiparát, alkotóit, stúdióit és iskoláit.  

A magyar animáció születésének 111 éves évfordulója alkalmából Magyarország lesz a 2025. június 8-án kezdődő Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. A fesztivál a hazai animációs ipar alkotóit, stúdióit, producereit és gazdag történelmét állítja középpontba, miközben a feltörekvő magyar tehetségek is bemutatkozhatnak.

A Vörösmarty Mihály drámai költeménye nyomán, Dargay Attila eredeti tervei alapján készült Csongor és Tünde című családi mesefilm nemzetközi premierje Annecy-ban lesz, versenyen kívül. A rövidfilmes válogatásokban szerepel Vácz Péter Kutyafül című legújabb animációja, Ulrich Gábor Capriccio című alkotása, Tőkés Anna Az utolsó dobás című MOME Anim diplomafilmje és Mikori Tama Kippkopp és Tipptopp című rövid tévéfilmje.

Dargay Attila egykori filmterve sokévnyi munka eredményeként kel életre a mozikban: április 17-től nagyvásznon a Csongor és Tünde.

Az Árgyélus királyfi, Csongor katonának álcázva magát kiszökik a királyi várból, hogy megtalálja a visszatérő álmában megjelenő szépséges nőalakot. A királyság kertjében álló aranyfánál Mirigybe, a gonosz lápi boszorkányba botlik, aki csapdát állít neki, hogy eltérítse céljától, mert saját lányát szánja a délceg királyfinak. Csongornak egyik próbát a másik után kell kiállnia, a hármas útelágazáshoz érve a Fejedelem, a Kalmár és a Tudós próbálja megkörnyékezni, ám hősünk ellenáll minden kísértésnek. A három ördögfióka, Berreh, Kurrah, Duzzog ugyancsak azon munkálkodnak, hogy a szerelmesek soha ne találjanak egymásra. A királyfit újdonsült szolgája, a jámbor Balga, míg Tündét a cserfes szolgálólány, Ilma kíséri útján, akik férj és feleség, de most egy időre elválni kényszerülnek. Vajon a hosszú vándorlás után egymásra találnak-e a szerelmesek, és Tündének számolnia kell-e valamiféle büntetéssel, amiért minden tiltás ellenére elhagyta tündérhont?  A magyar romantikus irodalom talán legszebb, egyben legösszetettebb darabja gyerekbarát változatban, animáció formájában kerül a mozikba sok évtizeddel az első vázlatok megszületése után. 

Magyarország lesz 2025 júniusában az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. A nagy presztízsű rendezvény a magyar animáció előtt tiszteleg, bemutatva Magyarország animációs filmiparát, alkotóit, stúdiót és iskoláit. Az animációk világelső fesztiválján Andrasev Nadja Cannes-ban díjazott és Bucsi Réka Berlinale-díjas alkotó, továbbá Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmmegőrzési és technológiai divízió igazgatója zsűrizi a versenyző filmeket. 

A magyar animáció 111 éves évfordulója alkalmából Magyarország lesz a 2025. június 8-án kezdődő Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. A fesztivál idén a hazai animációipar alkotóit, stúdióit, producereit és gazdag történelmét állítja középpontba, miközben a feltörekvő magyar tehetségek is bemutatkozhatnak.

A kortárs magyar animáció kiemelkedő tehetségei, Andrasev Nadja (A nyalintás nesze, Szimbiózis) a Contrechamp nagyjátékfilmes zsűrijébe, Bucsi Réka (Symphony No.42, Love, Solar Walk) a diplomafilmes zsűribe, míg Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmmegőrzési és technológiai divízió igazgatója a hivatalos nagyjátékfilmes zsűribe kapott meghívást.

Andrasev Nadja, Ráduly György, Bucsi Réka

23 ország 409 alkotása közül az előzsűrik kiválasztották a 17. nemzetközi Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramját. 8 film jutott be az egész estés animációk versenyébe, 6 európai TV-speciál, 11 európai és 6 magyar TV-sorozat, 15 magyar rövidfilm, 30 magyar alkalmazott animáció és 18 magyar diákfilm versenyez május 27. és június 1. között Magyarország legnagyobb animációs seregszemléjén.

A háromtagú előzsűri – Glaser Kati és Darabos Éva animációs rendezők, valamint Szabó János nagy nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező animációs szakember – 23 film közül 8-at válogatott az európai egész estés animációk versenyébe. Az Oscar-díjas Michel Hazanavicius tavaly Cannes-ban debütált, a Kecskemétfilm közreműködésével készült A legértékesebb áru (The Most Precious of Cargoes) című, kézzel rajzolt alkotása mesebeli formába csomagolt holokauszt történet. Szintén Cannes-ban debütált, majd a Locarnói Filmfesztiválon Kids Award la Mobiliare díjban részesült az Oscar-jelölt Claude Barras Vademberek (Savages) című munkája. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt ajánlott környezetvédelmi mese a borneói esőerdők világába kalauzol el, ahol egy kislány rádöbben a természet és saját népe értékeire.

A legértékesebb áru