Az Anilogue után végre a magyar mozikban is látható a kétszeres Oscar-jelölt animáció egy macskáról, aki összefog más állatokkal, hogy megmeneküljenek a mindent elsöprő víztömeg elől.

Egy macska gyanútlanul sétál az erdőben, majd egyszer csak menekülő állatok zavarják meg. Macskánk azon kapja magát, hogy az emelkedő vízszint miatt folyamatosan csökken az élettere, és amikor teljesen elfogy a mancsa alól a szilárd talaj, kénytelen csónakba szállni. Egy labrador, egy kígyászkeselyű, egy vízidisznó és egy gyűrűsfarkú maki lesznek az útitársai.

Útjukat kisebb-nagyobb macskaszobrok szegélyezik, ám hamarosan ezeket is elönti a víz és már csak a magas hegycsúcsok és a letűnt ókori civilizációkat megidéző épületek felsőbb szintjei látszódnak ki. Az eső szinte egyfolytában esik, a szél időnként viharosra fordul, csónakjuk egyik helyről a másikra sodródik, miközben kalandok sora éri őket és még egy bálnával is találkoznak.

A közel másfél órás Áradás már csak abból a szempontból is különleges filmélmény, hogy az állatok állathangon szólalnak meg, vagyis nincs benne emberi beszéd. Az állatok morognak, szuszognak, vicsorognak, nyávognak, ugatnak és még ki tudja, milyen hangon kommunikálnak egymással, mégsem lesz ebből az egészből bábeli zűrzavar, mert testtatartásukkal és gesztusaikkal meg tudják értetni a másikkal (és a nézővel), hogy mit is akarnak.

Az ötlet nem ma született, Gints Zibalodis lett animációfilmes még 2012-ben készítette el Aqua című rövid animációját, melyben egy macska leküzdi az óceántól való félelmét (a kisfilm itt megnézhető). Ebből fejlődött tovább egész estéssé jelen rajzfilm, mely több ország támogatásával és gyártásában valósult meg, miután a terveket különböző filmes fórumokon bemutatták. Az animáció nyílt forráskódú Blender szoftverrel készült, melyet többek között 3D nyomtatásra, interaktív 3D alkalmazások és videójátékok létrehozására használnak.

Amíg a háttér, a környezet rendkívül részletgazdag és gyönyörű, addig a szereplők, vagyis az állatok nem hiperrealisztikusak. Ugyanakkor az állatok mozgásának és viselkedésének ábrázolása egyértelműen arra utal, hogy hosszabb időt szenteltek a tanulmányozásukra. A macska egyébként legtöbbet a szemével játszik, ami nagyon ötletes húzás, és mindenki könnyen megérti. Amire láthatóan különös gondot fordítottak, az a címadó főszereplő, vagyis maga az áradás, a víz, melynek örvénylése, hullámzása kifejezetten élethűre sikerült.

Mivel a filmben nincsen beszéd, fontos szerephez jutnak a hangok és a zene, ezen a téren igazán nincs (sincs) miért szégyenkeznie az Áradásnak. A hangok tökéletesen visszaadják azt, amit látunk, mintha nem is animációról lenne szó, a Zibalodis által szerzett zene pedig aktív részese az atmoszféramegteremtésének: fokozza a hangulatot, ahogy a néző együtt utazik az álltokkal a víz sodrásában, de vannak nyugodt és humoros pillanatok is.

Sem az időpont, sem a helyszín nem tisztázott, embereket nem látunk, valószínűleg még időben elhagyták lakóhelyüket, mindenféle tárgyakat hagyva maguk után. De akár az is elképzelhető, hogy már nincsenek is emberek. A táj furcsa, mindenféle égövre jellemző növényzet megjelenik, mint ahogy a filmben szereplő állatok is legfeljebb egy vadasparkban vagy állatkertben találkozhatnának egymással a valóságban. Az épületek stílusa ugyancsak nehezen meghatározható, de az, hogy nem vagyunk pontosan elhelyezve térben és időben, ad az egész cselekménynek valami különleges varázst és örökérvényűséget.

Hogy ez mennyire felnőtt- vagy gyerekfilm? Szerintem egyformán való mindenkinek. Soha nem ül le, mindig történik valami, de nincsenek benne ijesztő dolgok. Nincs párbeszéd, így az ember át tudja magát adni a látványnak, a történésnek, vannak viszont szimbólumok, amikbe könnyen belemagyarázhatunk jelentéseket, ki-ki a maga érzése szerint. Egy vélhetően fiatal, tapasztalatlan és kíváncsi macska ismerkedik a világgal és más állatokkal, a veszélyekkel és kalandokkal. A kedvességtől a mélyebb tartalomig mindenki megtalálja benne a magának valót.

Az állatok állatként viselkednek és bár a vitorlás kormányzása valószínűleg meghaladja a képességeiket a valóságban, minden más téren a fajuk, fajtájuk jellemzőivel bírnak, mintha csak egy természetfilmet néznénk. Botorság lenne emberi tulajdonságként kisajátítani azt, amit látunk, mert a kíváncsiság, a bátorság, a félelem, az irigység, a harag, a sértődöttség, az önzetlenség vagy az együttműködésre való hajlam (legalábbis fajon belül) az állatvilágban ugyanúgy megtalálható. Valószínűleg ritkán fordul elő, hogy egy macska, egy vízidisznó, egy labrador, egy gyűrűsfarkú maki és egy kigyászkeselyű a túlélés érdekében összefognak, de érdekes módon éppen ez a meseszerűség teszi univerzálissá és végtelenül szerethetővé ezt az alkotást.

Az Áradás már eddig is számos rangos díjat elnyert (többek közt Golden Globe-díjat, amivel történelmet írt), a legjobb animációs film kategóriában Oscar-díjra jelölték, emellett a legjobb nemzetközi film kategóriában is megmérkőzik Lettország nevezettjeként. Magyarországon február 6-tól látható a mozikban, a Vertigo Média forgalmazásában.