2017. október 31-én az egész világ evangélikussága ünnepelte a reformáció 500. évfordulóját. 1517-ben ezen a napon tűzte ki Luther Márton ágostonos rendi szerzetes 95 tételből álló vitairatát, ami a katolikus egyház búcsúcédulák árulási gyakorlatát kritizálta. A Magyarországi Evangélikus Egyház az évfordulóra egy különleges projekttel készült: Richly Zsolt, A kockásfülű nyúl készítőjének vezetésével animációs sorozatban dolgozták fel a reformátor életének legfontosabb eseményeit.

Nem egyszerű a dolga annak, aki a Luther sorozat címét  hallva egy bögre teával a kanapéra kuporodva egy könnyed estében reménykedik, mert maga a rajzfilmsorozat sok esetben egyáltalán nem egyszerű nézői élmény. Nem könnyű, mert gyermekeknek idegennek hathat az animáció vagy a szövegkönyv stílusa, a felnőtteknek pedig (pláne annak, aki még emlékszik történelem óráról Lutherre és a reformációra) az események túl egyértelműek, wikipedia-szócikk jellegűek. Mégis, megküzdve az első nehézségekkel, amikor már kezdjük lefejteni a sorozat külső rétegeit, egy igazán értékes élményben lehet részünk.

A rajzfilm tíz epizódja kronológiailag követi végig Luther Márton életének legfontosabb pillanatait a gyerekkorától egészen a haláláig. Richly nem ódzkodik bemutatni a 16. századi Németország rút valóságát és annak főszereplőre gyakorolt hatását. Rögtön az első epizódban több ízben ismerhetjük meg a koraújkor kegyetlenségeit: Luther édesapjának végletekig kizsákmányolt bányász életét, a társadalomban általánosan alkalmazott szigorú nevelési elveket (azaz hogy az elcsent dió következménye súlyos gyermekbántalmazás) vagy azt, hogy a piacon a város egésze hogyan éli ki a létbizonytalanság frusztrációit a hosszú időn át tartó cirkuszi állatkínzásban. Kevésbé ennyire drasztikus, mégis maradandó az, ahogy elkísérjük a gyermek Luthert az iskolába, ahol hosszú perceken keresztül latinul folyik az oktatás. Így, akárcsak a kis Márton, mi is értetlenül pislogunk, mégis hogyan működhet így ez a világ? Ahol a hatalom elnyomást szül, ahol az apák bűne a fiaikon csattan, ahol a kilátástalanság erőszakba torkollik, ahol a tudás is csak hosszú küzdelmek árán válik elérhetővé. 

Ebben a valóságban a gyermek Luther csak egyféleképpen látja Istent, aki ezt a világot és benne minden embert megteremtette: mint szigorú ítélőbíra, aki vagy magára hagyta az embert, vagy ha jelen is van, csak az ember életére tör. 

A következő epizódokban azt a folyamatot láthatjuk, ahogy ez az istenkép átalakul a kérdéssé: hogyan találhatok egy olyan Istenre, aki kegyelmes, aki az embert megvédi és szereti és aki mindenkit vendégül lát az otthonában? Luther válasza – tudhatjuk a történelemkönyvekből – az volt, hogy a Bibliát, a kereszténység által Isten szavának tekintett Szentírást és az egész keresztény hitet az ember számára elérhetővé tesszük. Elérhetővé, hogy érthető és látható legyen, hogy milyen is az a Jézus Krisztus, aki karácsonyi történetben születik meg egy rideg, koszos, büdös istállóban. 

Luther szerint amikor az emberek számára elérhetővé válik a Biblia és a hit, és szembesülnek azzal, hogy milyen is Isten, az egy olyan magatartásra sarkallja őket, ami által megszűnnek azok a cselekedetek, amikkel kizsákmányoljuk vagy bántjuk a másikat. 

Ennek dühe és valósága leginkább az emlékezetes negyedik epizódban látható, ahol a szerzetes Luther Rómába, a nyugati kereszténység központjába zarándokol, ahol csak az egyház folyamatos visszaéléseivel, a szent épületek kiárusításaival és a romlott erkölcsű viselkedés hatásaival találkozik. Többek között ez az élmény vezet ahhoz az ötödik epizódban, hogy megírja vitairatát az egyházi korrupció legegyértelműbb ügyéről, a búcsúcédulákról 95 tételben, amelyet 1517. október 31-én tűzi ki a wittenbergi vártemplom kapujára. 

A rajzfilmsorozat második fele, az utolsó öt epizód a reformáció elindulásával, a felnőtt Luther hatalommal szembeni kiállásáról és viszontagságairól, majd életének utolsó szakaszáról, munkájáról és házasságáról szól.

Kiemelendő az a szakmai stáb, aki a rajzfilmen dolgozott. Richly és animációs csapata remekül idézik fel Luther korának művészeti elemeit, Albrecht Dürer metszeteit vagy Lucas Cranach, a reformáció megfestőjének munkáit. Richly így értékelte az animáció formájára legnagyobb hatással lévő középkori fametszetek stílusát: "Tipikusan német műfaj. A déli kultúrával szemben a kifejezőerő, az expresszivitás volt a lényege ennek a művészetnek. Nem szép akar lenni, hanem kemény."

Ez a keménység végig érezhető az ábrázolásban, és  a sorozat egyáltalán nem rémül meg a felnőtt témáktól sem. Ezt remekül egészíti ki  Lackfi János frappáns és lényeglátó szövegkönyve, aminek talán  az a legnagyobb érdeme, hogy a tőlünk kifejezetten távoli 16. századi világot, a reformáció teológiai üzenetének és Luther belső vívódásainak mélységét igazán elérhetővé teszi. 

Tovább erősítik ezt mindazok, akik hangjukat kölcsönzik a szereplőknek, különösen a fiatal és felnőtt Luthert játszó színész: Dévai Balázs és Hegedűs D. Géza. A zene Gryllus Dániel vezetésével (aki evangélikusként maga is régóta foglalkozik az evangélikusság zenei hagyományával) játszi könnyedséggel idézi meg a legismertebb lutheri dallamokat és ültet be minket ebbe koraújkori miliőbe. Az evangélikus egyház kérésére digitális segédanyag is készült a tíz epizódhoz, ami informatív prezentációkat, értelmezést segítő feladatokat és beszélgetést kezdeményező kérdéseket tartalmaz, hogy a pedagógusok a diákokkal együtt értelmezzék a látottakat.

Richly Zsolt életének utolsó alkotása ez a Luther Márton életét feldolgozó rajzfilmsorozat. Evangélikus emberként minden epizódban azt a mélyen reformátori gondolatot erősítette, hogy a kereszténység egyetlen kiindulópontja Istennek fia, Jézus Krisztus. Minden alkalommal, amikor a kereszténység eltér ettől, az egyházban és azon kívül Lutherhez hasonlóan ki kell állni és hallgatni kell a lelkiismeret szavára.

A teljes Luther rajzfilmsorozat megtekinthető a Magyarországi Evangélikus Egyház youtube csatornáján

Visszatekintve megható búcsú magától Richlytől is a sorozat utolsó pár mondata: "Urunk a feltámadás ígéretét nemcsak a könyvekbe írta bele, hanem tavaszi idő minden egyes levelébe, szirmába. »Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem szakíthat el minket Isten szeretetétől, amely Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van.«" (Róm 8,38-39) Richly munkásságán keresztül ez a szeretet, Isten szeretete és a feltámadás ígérete valóban tetten érhető volt.

Nagy Szabolcs, evangélikus lelkész, teológus