Történelmi lidércnyomások:
Propaganda, ideológia és animáció a V4-ek szemszögéből
Krakkó, 2017. november 23–24.
Pályázati felhívás
Jelentkezési határidő: 2017. október 31.
A jelentkezéseket az alábbi email-címen várják, a következő adatokkal: conference.twisted.dreams@gmail.com
- Név és elérhetőség (email, telefonszám)
- Tudományos fokozat
- Rövid életrajz
- Max. 1500 leütés hosszúsági előadás absztrakt
Szervező: Etiuda & Anima Alapítvány (www.etiudaandanima.com)
A projekt a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatásával valósul meg (www.visegradfund.org)
Egyetemi partner: AGH Természettudományi és Műszaki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar (www.wh.agh.pl)
Meghívott vendég: Theodore Ushev, Kanadában élő bolgár filmrendező
A konferencia egyetemi bizottságának tagjai: Stefan Bielański egyetemi tanár (Krakkói Tanárképző Egyetem), Barbara Gąciarz egyetemi tanár (AGH Természettudományi és Műszaki Egyetem, Krakkó), Alicja Helman egyetemi tanár (Krakkói Jagelló Egyetem, Lodzi Bölcsészet- és Gazdaságtudományi Egyetem), Jadwiga Hučková egyetemi tanár (Krakkói Jagelló Egyetem), Andrzej Pitrus egyetemi tanár (Krakkói Jagelló Egyetem), Anna Siwik (AGH Természettudományi és Műszaki Egyetem, Krakkó)
A konferencia szervezőbizottsága: Olga Bobrowska, Michał Bobrowski PhD, Bogusław Zmudziński PhD
Partnerek: Bielska Galéria BWA, Bielsko-Biała (www.galeriabielska.pl), PAF Animációsfilm-fesztivál, Olomouc, Csehország (www.pifpaf.cz), Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Filmfesztivál, Budaörs, Magyarország (www.primanima.eu), Fest Anča, Žilina, Szlovákia (www.festanca.sk)
A Történelmi lidércnyomások: Propaganda, ideológia és animáció a V4-ek szemszögéből elnevezésű konferencia témája az animáció és a hivatalos propaganda közti veszélyes összefonódások vizsgálata. A szervezők a művészet, a bölcsészet- és társadalomtudomány területén tevékenykedő kutatók ezen témakörben született előadásait várják. A konferenciasorozat első része, amelyet 2015-ben Bielsko-Białában tartottak Történelmi lidércnyomások: Szubverzió és deformáció a V4-ek animációs filmjeiben címmel, az animációs filmekben megjelenő kritikai és ellenkulturális tartalmakról szólt, amelyek révén megjeleníthetők voltak a társadalmi és politikai tabuk. Az idei konferenciára olyan előadásokat várnak, amelyek az egyedi, szerzői alkotások elemzése helyett a gyártási folyamatban és az animációs filmek tartalmában megjelenő politikai tényezők kritikai értelmezését célozzák meg. Az animációs filmek ideológiai elkötelezettségének kutatása révén nemcsak az animációtörténetről való tudásunk gazdagodik, hanem a kortárs médiában zajló agitáció és propaganda működésmódjának elemzésére is alkalmas.
A konferenciát majdnem pontosan a bolsevik forradalom 100. évfordulóján tartják, amelynek folyományaként Európa és Ázsia geopolitikai térképe átrendeződött, és amely nagyban befolyásolta a XX. század eseményeinek alakulását. Noam Chomsky a tömegek féltájékoztatásának működésmódjáról szóló tanulmányában (Necessary Illusions: Thought Control in Democratic Societies, 1999) kiemeli, hogy 1917 egy másik szempontból is kulcsfontosságú volt: John Dewey köre a tömegkommunikáció modern eszközeit vetette be, hogy az USA első világháborúba való belépését kezdetben vonakodva támogató amerikai lakosságot meggyőzze. Chomsky felhívja a figyelmet a szovjet propagandisták módszerei és az amerikai Walter Lippmann, Edward Bernays vagy Reinhold Niebuhr által alkalmazott pszichológiai manipuláció között. Mind a három gondolkodó úgy vélte, hogy a tudatlan tömegeket felsőbbrendű egyéneknek kell vezetniük, akiknek a szellemi látóhatára elég széles ahhoz, hogy a politikai folyamatokat teljes összetettségükben megértsék, és azoknak olyan aspektusait is lássák, ami az emberek nagy része számára láthatatlan marad. Ez párhuzamba állítható a radikális értelmiségi ideájával, akik a marxista-lenini tanok szerint a társadalmi fejlődés előörseként a munkásosztály tömegeit vezetik, akik a társadalom, a politika és a történelem működésmódjának összetett értelmezésére képtelenek volnának. Lenin szerint "amennyiben a szocializmus csak az emberek szellemi fejlettségének tükrében valósulhatna meg, akkor még legalább ötszáz évig nem beszélhetnénk szocializmusról." Azonban hibás módon leegyszerűsítő volna, ha egy az egyben meg akarnánk feleltetni a szovjet típusú kommunizmust az amerikai szabadpiaci demokráciával, miközben nem kérdés, hogy bizonyos párhuzamosságok igenis megfigyelhetők, főleg amennyiben mindkét rendszert visszamenőlegesen értelmezzük. Ahogyan azt Benjamin Ginsberg is megjegyzi: "Miközben a nyugatiak a piacgazdaságot legtöbbször a szabad véleménnyel azonosítják, a piac rejtetten működő keze szinte ugyanolyan erős kontrollt tud gyakorolni, mint az állami vasököl."
Az animációs filmet a kezdetektől fogva olyan kommunikációs csatornának tekintették, mint ami alkalmas az ideológiai tartalmak átadására. Az összetettebb művészi alkotásoktól kezdve az oktató jellegű gyerekfilmeken át a legegyszerűbb reklámokig bezárólag az animációs film megjelenik a különféle politikai rendszerek által működtetett propaganda-apparátusokban. A filmtörténet első évtizedeiben olyan úttörők mint Winsor McCay, Quirino Cristiani, Zenon Komissarenko vagy a Wan fivérek munkái mutatták meg az animációban rejlő figyelemfelkeltő és meggyőző attrakciós lehetőségeket. Az animációs film ezen képességét a hatalmon lévők is felismerték, akik keresték azokat a kommunikációs formákat, amelyek nagy tömegek által is könnyen érthetőek és egyben szórakoztatóak. A második világháború során mind a szövetségesek, mind pedig a tengelyhatalmak országaiban a népszerű rajzfilmfigurák is felsorakoztak a propagandaháború frontvonalán. A művészet és ideológia összefonódását vizsgáló filmtörténészek számára a hidegháború minden bizonnyal az egyik legizgalmasabb korszak, ugyanis a vasfüggöny egyik és másik oldalán megjelenő animációs propaganda összehasonlító vizsgálata során a manipuláció legtisztább formái mutatkoznak meg.
Kulturális jelenségként a propaganda csak az ellenféllel való találkozás során kel életre, tulajdonképpen a propagandafilmek legfontosabb motívuma az ellenségábrázolás. Erre a legjobb példa a kommunista és a kapitalista ideológiák sziámiiker-szerű, egymástól elválaszthatatlan és egymástól függő kapcsolata, amelyek egymás propagandatechnikáit másolták. Úgy tűnik, a kortárs nézők számára igencsak hasznos ezen módszerek felfedezése és dekonstruálása, főleg, hogy a hidegháborús logika, amely az ideológiák teljes polarizációjára épült, visszatérni látszik az európai országokban megjelenő nacionalista és az iszlám fundamentalista eszmék révén, illetve az USA és Észak-Korea részéről egyre erősödő nukleáris fenyegetettségben.
Az animációs filmben megjelenő propagandisztikus jelleg feltárására tesz kísérletet az Etiuda&Anima Nemzetközi Filmfesztivál és a krakkói AGH Természettudományi és Műszaki Egyetem Bölcsészettudományi Karának szervezésében meghirdetett konferencia, amelyre az animációs filmben megjelenő ideológiai hatásokról szóló előadásokat várnak. A szervezők előnyben részesítik azon előadásokat, amelyek a Közép-Kelet-Európai térség, azon belül a visegrádi négyek animációs filmjeivel foglalkoznak, azonban más kulturális kontextusokat feltáró előadokat is várnak. A konferencia hivatalos nyelve az angol, ugyanakkor lehetőség van a V4 országok valamelyikének nyelvén is előadni, azonban erről a szervezőkkel előzetes egyeztetés szükséges. A konferencia anyagából egy angol nyelvű monográfia készül.
Lehetséges témakörök
- A korai animációs filmben megjelenő politikai tartalom
- Animációs filmek a háború idején
- Animációs film a totalitáriánus és autoriter rendszerekben
- Cenzúra: a szabályozás története, tabutémák és biztonsági zónák
- Ábrázolásbeli stratégiák és a kommunista és kapitalista animációs produkciókban megjelenő narratív minták
- A „Történelem vége” az animációban: a 90-es évek politikai, gazdasági és esztétikai problémái
- Animáció és demokrácia: társadalmi és politikai kampányok, online trollkodás és tömegpropaganda
- A gyártás, forgalmazás és recepció politikája: az animációs film kortárs megjelenésének ideológiai tényezői
- Az animációs hirdetés történelme és ideológiája
- Az oktató animáció ikonográfiája
- Diskurzusok játéka: az alternatív művészetet domesztifikáló propaganda és a szubverzív kifejezési formákban megjelenő, az uralkodó ideológiák által használt szimbólumok
- Intertextuális kapcsolatok: animáció és karikatúra, plakát és politikai szatíra
- A művészi ellenállás stratégiái az animációs filmben
- Az emlékezet politikája az animációs filmben
- Az animációs kutatásokban megjelenő ideológiakritika
- Filmfesztivál-kutatások: az animációsfilm-fesztiválok programpolitikája
Forrás: Orosz Anna Ida, Primanima Animációsfilm-fesztivál
