Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Egy francia stílusú japán film

Interjú Michael Dudok de Wit-tel

2016. október 31. - HUJBI

A Michael Dudok de Wit a 6. Mozinet Filmnapok keretében érkezett hazánkba. Az eseményen bemutatták A vörös teknős című első egészestés animációs filmjét. A Puskin Mozi kávézójában kérdeztem.

michael_dudok_de_wit_mozinet_filmnapok.jpg

Michael Dudok de Wit a 6. Mozinet Filmnapokon (Forrás: Mozinet)

A holland Michael Dudok de Wit művészeti tanulmányait Svájcban és az Egyesült Királyságban végezte. Az Apa és lánya (Father and Daughter) című rövidfilmje 2001-ben elnyerte többek közt a legjobb rövid animációnak járó Oscar-díjat. Az Oscar-gála legrövidebb köszönőbeszédéért (18 másodperc) kapott egy tévét, melyet karitatív célokra ajánlott fel. A filmezés mellett könyvillusztrációkat és reklámfilmeket készít.

Mióta akarta megfilmesíteni ezt a történetet, egyáltalán hogyan jött a film ötlete?

2007 végén kezdtem el írni a történetet. Már előtte tíz évvel megszületett a gondolat, hogy egy lakatlan szigetre vetődött férfiról legyen egy film, de ez az ötlet – még csak nem is forgatókönyv nem volt elég jó, úgyhogy végül az íróasztalfiókban maradt.

Miért lett koprodukció? Hogyan jött képbe a Ghibli Stúdió?

Valójában ők voltak a film katalizátorai. Váratlanul küldtek nekem egy levelet, melyben az állt, ha valaha egy egészestés animációs film elkészítésén gondolkoznék, akkor nagyon szívesen lennének a producerei. Ez annyira furcsa és döbbenetes volt számomra, hogy hónapokon keresztül a föld felett jártam, szinte lebegtem a boldogságtól. Három dolog miatt volt ez a hatalmas boldogság bennem: egyrészt óriási lehetőség, hogy egy egészestés filmet csinálhatok, másrészt mindig is vágytam arra, hogy japánokkal dolgozhassak, harmadrészt pedig nagyon nagyra tartottam magát a Ghibli Stúdiót. Az, hogy pont ők kerestek meg, megint csak óriási öröm volt számomra. Viszont semmit sem ígértek. Azt mondták, hogy te hozod a sztorit, te hozod a stílust és megpróbáljuk, aztán meglátjuk, hogy működik-e.

a_voros_teknos_1.jpg

Első látásra európai, vagyis inkább francia stílusú animációnak tűnik A vörös teknős

Igen, egyet értek, valóban olyannak tűnik ez a film. Pont ez volt az első kérdésem is a Ghibli felé, hogy azt akarjátok, hogy Japánban dolgozzak egy japán stílusú rajzfilmen? Azt mondták, hogy nem, ez a te sztorid és a te stílusod. Gyerekkorom óta nagy hatással voltak rám a francia, belga, holland képregények, úgyhogy természetesen a stílusom meglehetősen nyugat-európai.

Azért voltak olyan elemek, amelyeket a Ghibli Stúdió stílusából is felhasznált?

Igen, voltak. Nagyon szeretem a filmjeiket, elemi szinten valószínűleg magamba szívtam valamennyit a stílusukból. A japánoknak nagyon jó érzékük van ahhoz, hogy a természetből egészen apró momentumokat nagyon egyszerűen ábrázoljanak, például a fény hogyan mozogjon a vízen. Nem csak én, hanem a kollégáim is azt mondták, ahogy néztük a filmjeiket, hogy 'úristen, nézd, milyen gyönyörű és milyen egyszerű'! Itt nem csak a Ghibli Stúdió filmjeire gondolok, hanem más japán stúdiók alkotásaira is jellemző. A Ghibli mindig olyan filmeket készít, amik nagyon mélyen tisztelik az embert és a természetet. Mindig olyan darabokat hoznak létre, amik egyrészt nagyon szórakoztatóak, másrészt mindig van bennük egy nagyon pozitív életszemlélet. Mindez nagyon inspiráló számomra és én is valami ilyesmit szerettem volna.

a_voros_teknos_2.jpg

Milyen volt úgy dolgozni, hogy több helyszínen folyt a gyártás (például a Kecskemétfilmnél is)? Hogyan lehetett ezt felügyelni?

Rengeteg francia dolgozott a filmen, néhány angol, olasz, belga és spanyol, de egész egyszerűen nem volt elég mennyiségű jó animátor Franciaországban, ezért volt szükség a Kecskemétfilm dolgozóira. A producer azt mondta, szükség van egy másik csapatra, még akkor is, ha sajnos nem velünk egy épületben fognak dolgozni, hanem valahol máshol. Először elég csalódott voltam, mert számomra nagyon fontos, hogy az alkotók együtt legyenek, nem is csak egy épületben, hanem akár egy szobában és folyamatosan tudjanak egymással beszélgetni. De a producerem azt mondta, higgy nekem, a kecskemétiek jók, de mindenképpen küldünk nekik egy tesztmunkát, aztán meglátjuk, hogy mit kezdenek vele.

Milyen volt a Kecskemétfilm stábjával dolgozni?

Nagyon jó volt a teszteredmény. Egyrészt nagyon szépet alkottak a kecskemétiek, másrészt fontos volt számomra, hogy ez egy összeszokott, régóta együttműködő, jó csapat. Ahogy hétről-hétre, vagy akár egy héten belül több napon át jöttek a munkák Kecskemétről (ráadásul ezek egyáltalán nem voltak könnyű jelenetek), teljesen el voltunk bűvölve és mondogattuk egymásnak, hogy 'Ez elképesztő! Gyönyörű! Nézd, milyen szép!'. Nem papírra dolgoztunk, hanem képernyőre rajzoltunk, ezáltal interneten keresztül azonnal tudtak menni a jelenetek. Mindenképpen érdekes momentum, hogy én személyesen egyáltalán nem találkoztam a kecskemétiekkel egészen addig, amíg már kész nem volt a film. Ha FedEx-szel küldtük volna a rajzokat oda-vissza, az roppant nehéz és hosszadalmas folyamat lett volna, de így, az interneten keresztül azonnal tudtuk mondani, hogy figyeljetek, azt ne úgy csináljátok, hanem egy picit máshogy. Az internet segítségével valójában sokkal közelebbi volt ez a kapcsolat, mint ahogy először gondoltuk.

a_voros_teknos_3.jpg

A dialógmentesség az eredeti ötlet része volt, vagy a készítés közben döntöttek emellett? És miért? Egészestés animációs filmeknél ez nem túl gyakori.

Először teljesen természetes, hogy nincs beszéd. Egy lakatlan szigetre vetődik egy férfi, ott nem nagyon van kivel beszélgetni. Később már adta volna magát, hogy kellene valami beszédet használni. Voltak mondatok, amiket megírtunk és el is játszottunk úgy, hogy én is és egy színész is felmondta kísérleti jelleggel. Mentálisan lehet, hogy odakívánkozott volna, de egész egyszerűen lepattant a filmről. Végül az egyik producer, Suzuki (Toshio Suzuki) azt mondta, figyelj Michael, mi lenne, ha nem használnánk dialógust, hanem szöveg nélkül menne a film? Először elleneztem ezt az ötletet, mert azt gondoltam, hogy nem fogják megérteni a filmet az emberek. Suzuki azt mondta, szerinte meg lehet csinálni dialógusok nélkül is, és úgy érzi, sokkal erősebb lesz attól a film, hogy nincs benne szöveg. Ekkor izgatottá váltam és azt mondtam, rendben, akkor nézzük meg, mert szeretem a kihívásokat. Igazán annak örülnék, ha ez úgy működne, úgy hatna a nézőre, hogy valójában észre sem veszi, hogy nincs szöveg a filmben, hanem viszi magával a cselekmény sodra, és esetleg a végén eszmél rá, hogy nem is volt a filmben szöveg.

A vörös teknős január 12-től kerül a magyar mozikban, kísérőfilmje Bucsi Réka LOVE című animációja lesz. A januári bemutató előtt még az idei Anilogue-on látható a fesztivál nyitófilmjeként.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr8711917447

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása