2012-ben volt egy kiállítás Bódy Gábor és Zbigniew Rybczyński műveiből A képek állása – A médiaművészet úttörői címen, és már a két alkotó párhuzamba állítása sem volt véletlen, hiszen – ahogy az esemény leírásában is olvasható – "művészetük közös eleme az újító, kísérleti attitűd, a vizuális kutatás iránti elkötelezettség és a képek természetének eredeti megközelítése. […] Műveikre […] a kognitív (megismerő) magatartás jellemző, ami készítésük idején nemzetközi sikerekhez vezetett, s ami miatt ma, a filmeket, videókat újranézve felismerhetjük munkásságuk úttörő szerepén túl a remekműveket, melyek kiállták az idő próbáját."

Ha valakit érdekel, a kiállításhoz összeállítottak egy 90 oldalas tanulmánykötetet, melyben a két alkotó munkásságáról még többet lehet olvasni.

Zbigniew Rybczyński animációkat is készített, az 1980-as Tango című filmje az 55. Oscar-gálán a legjobb animációs rövidfilmnek járó szobrot is elhozta. A közel tízperces alkotás egyetlen szobában mutatja be 26 személy folyamatosan újrakezdődő cselekvéseit, ezzel az először valós térnek tűnő helyszín virtuálisan végtelenné válik, amit csak az emberek mozgása tölt meg. Rybczyński ezzel a tér-idő viszonyokat írta felül a korszakra reflektálva: "a Tangóban színre vitt kispolgári idill klausztrofóbiásan szűk szobája az örökké ismétlődő személyek animált, mechanikus fel- és lelépései és abszurd cselekvései folytán pillanatok alatt az ideges, hektikus, értelmetlen mozdulatok tébolydájává alakul át." – olvasható a kötetben.

"Tango" by Zbigniew Rybczyński, 1980 from Tito Molina Faceblog videos on Vimeo.

Nem olyan régen egy kreatív csapat épp a Tangót rebootolta és hajtott előtte fejet (a 2016-os, innovatív technikákkal foglalkozó Pause Fest promójaként), melyben ugyanazt látjuk, mint Rybczyński 36 évvel korábbi munkájában: a múlt, a jelen és a jövő cselekményei kapcsolódnak össze egy helységben. A készítők szándékosan akartak létrehozni egy modern kori Tangót, melyben – hasonlóan Rybczyński rövidfilmjéhez – nem csak egymás mellett léteznek a szereplők, hanem cselekvéseikkel interakcióba is lépnek egymással. Ez az alkotás csak negyedolyan hosszú, mint a Tango és sokkal könnyedebb, humorosabb, mint 36 évvel korábbi elődje, ami a zene monotonitásával, a korszak jellemző karaktereivel és azok ismétlődő cselekvéseivel abszurd korrajzot adott a hetvenes-nyolcvanas évek Európájáról.

Pause 2016 Motion Response - A Brief History of Time by CraveFX from Pause Fest on Vimeo.