Alain Gagnol és Jean-Loup Felicioli francia rendezőpáros animációja, a Fantomfiú lett a 13. Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztivál nyertes egészestés alkotása. A rendezők az Anilogue történetében ezzel a filmmel már másodjára vitték el a fődíjat, először 2011-ben az Egy macska kettős élete című animációval, melyet Oscar- és Európa-díjra is jelöltek.
Phantom Boy (Official Trailer) from LiFF on Vimeo.
A Fantomfiú hagyományos rajzanimáció, ám különlegessé a történet és annak többrétegűsége teszi azzal, hogy több műfajt vegyít, és ezt az egészen személyes történetet egyetemessé tudja tágítani, ezáltal gyerekekhez és felnőttekhez is egyaránt tud szólni.
A főszereplő "fantomfiú" a 11 éves Léo, aki a történet kezdetén kórházba kerül és meglepetésére azt tapasztalja, hogy amikor elalszik, ki tud lépni a testéből és a falakon át repülve be tudja barangolni New Yorkot. Azonban egy idő után, ha sokáig van távol a testétől, szelleme elkezd halványulni, így mindig idejében kell visszatérnie, nehogy örökre eltűnjön. Ezt a képességét főként arra használja, hogy a kórházba került emberek fantomjait visszavezesse az ágyakban fekvő testeikhez. Ébredés után Alex, a törött lábú rendőr kivétel senki nem emlékszik ezekre, Alexet pedig éppen a várost uralni vágyó gonosztevő juttatta a kórházba. Ezen a ponton a rendőr és Léo sorsa összefonódik, a kisfiú innentől a bűntény megakadályozásában kezd el a fantomjával segíteni.
A filmre jellemző az összetettség és az ellenpontozás, legerőteljesebben pedig két műfajt vegyít: a szuperhős filmet és a melodrámát, melybe olykor vígjátéki elemeket is kever. A szuperhős film műfaja egyértelműen a kisfiú képességében látszik, valamint abban, hogy azt a jó cél érdekében, a bűn és a gonosz elleni harcban használja. A melodráma pedig az alaphelyzetben és annak végkimenetelében érhető tettem. A filmben a kisfiú betegségének súlyosságát külseje, rosszullétei és az aggódó szülők mutatják, ám ezek ellenére kitartóan, önmagát feláldozva segít Alexnek, hiszen a test betegsége nem befolyásolja fantomjának állapotát. /spoiler/ Végül mikor elkezd áttetszővé válni, inkább nem indul vissza időben a testéhez, hogy Alex barátnőjének segíthessen, akit éppen az egész New Yorkot számítógépes vírussal fenyegető gonosz üldözi. Így a kisfiú fantomja későn indul vissza a kórházba és szertefoszlik New York éjszakájában. Feláldozza magát egy nagyobb cél érdekében, ez a hőstett pedig az életébe kerül. Illetve kerülne, ha a húga nem hozná vissza szeretetével és odaadásával. Így végül megjelenik a melodrámai csoda és elérkezik happy end. /spoiler vége/
Ez a megható önfeláldozás és családi szeretet pozicionálja a filmet a személyes történeten túlra, egyetemes értékűvé, ahol fontosabb az, hogy egy jobb cél érdekében cselekedjen az ember. Ezt a komoly hangot ellenpontozza a komikum, melyet főként a gonosztevő és annak bandája képviseli. Számos helyzetkomikum adódik az elrontott próbálkozásaikból, a főnök apró kutyájának nagy harciasságából, aki mindig mindenkibe beleharap, de leginkább a bandatagokba. A film kisfiú betegségéből és hőstettéből adódó komoly témát könnyed hangvétellel, humorral lágyítja, így lett ez az animáció egyszerre megható és szórakoztató.