Rejtő Jenő a huszadik század egy olyan alakja, aki még mindig nem kapta meg az igazán méltó helyét a magyar irodalomtudományban vagy egyáltalán a magyar kultúrtörténetben, annak ellenére, hogy műveit rengetegen olvasták és olvassák ma is, hiszen hihetetlenül sajátos, de mégis közérthető stílusban írt, amit abszurd humora csak tovább tetéz, ráadásul még azok is tudnak Rejtőt idézni, akik nem forgatták a könyveit. De szerencsére az utóbbi években fellendülni látszik a szakma érdeklődése.
Ma 110 éve született Rejtő Jenő, ennek alkalmából március 27-én tartottak egy megemlékező napot a Vigadóban Rejtő Legendárium címmel, ahol levetítették Varsányi Ferenc (Suli-buli, 1982) közel félórás Volt egyszer egy regényhős, akit P. Howardnak hívtak mű 2010-es dokumentumfilmjét, amit aztán pódiumbeszélgetés követett Mezey Katalin (költő, műfordító), Haris László (fotóművész), Thuróczy Gergely (irodalomtörténész), Orosz István (grafikus, animációs filmrendező) és a film rendezőjének részvételével.
A dokumentumfilm azért is különösen érdekes, mert egy részét animációs betétek teszik ki, amik a rendező, Varsányi Ferenc egy nyolcvanas évek óta dédelgetett vágyának szikráit is jelentik. Rejtő hőseit Korcsmáros Pál képregényfigurái, illetve azok Garisa Zsolt által átdolgozott karakterei alapján animálták, és ők maguk a dokufilm szereplői is, akik teremtőjükről, Rejtőről beszélnek. „Dokumentarista legendafilm a legendás regényhősről, P. Howardról” – ahogy a karakterek nevezik magát a filmet, amiben szerepelnek és az írót, akinek az agyából kipattantak.
A várhatóan 2017-re elkészülő egészestés Rejtő-film a Piszkos Fred közbelép című művet viszi filmre és 3D technikával készül, a látványnak pedig kontúrozással adnak képregény-stílust. Az alkotók 2014-ben adták be a Filmalaphoz a terveket, amiben Garisa Zsolt és Cserkúti Dávid grafikusok öt figuraterve és három látványterve is szerepel. Ezek közül a válasz.hu-n jelent meg pár.
A filmet széles közönségnek szánják, nem csak a Rejtő-rajongóknak, hanem azoknak is, akik eddig nem ismerték az író műveit, valamint a nosztalgiázó Rejtő-fanoknak és fiatal közönségnek egyaránt.
És hogy miért animációs film? Varsányi Ferenc szavait idézve: "Abszurd humora miatt viszont igazából rajzfilmre való. Csak az animációban rejlő varázslattal, csodával és szabadsággal lehet Rejtőt filmre vinni, az élőfilm lehetőségeivel nem. Csak így lehet humoros mozgóképpé transzformálni az írott poénokat. […] Garisa H. Zsolt nagyon eltalálta, ami az emberben él ezekről a figurákról. Olyan képi világot sikerült teremtenie, amire azok, akik szeretik ezeket a könyveket, azt mondják, ez az, pont így képzeltem el én is.”