Az 1991-es Innuendo című album volt az utolsó lemez a Queen történetében, amin még Freddie Mercury énekelt. A címadó dalhoz készült videóklip – a fáma szerint – azért nem az együttes tagjaival készült élőszereplős videó lett, mert Mercury ekkor már nagyon beteg volt (a lemez megjelenése után kilenc hónappal halt meg) és nem akart – valószínűleg nem is tudott volna – szerepelni. Viszont nem egyszerű animációs videót kapott a dal: keveredik benne a rajz-, a gyurma-, a tárgy- és a bábanimáció élőszereplős, filmhíradókból kivágott részletekkel, amik a szám tartalmára reflektálnak (politikai befolyás, az emberek kihasználása, etnikai, vallási és nemi diszkrimináció, stb). Az eredeti videóban öbölháborús részletek is feltűntek (ami éppen akkor volt, mikor az album készült), ami miatt betiltották Amerikában, ezért újra kellett vágni.

A videó film a filmben, hiszen egy miniatűr filmszínházban vetítik egy bábközönségnek azt a klipet, amit mi is látunk, közbeékelve egy gyurmabábos szekvenciával. Az együttes négy tagja is különböző formában jelenik meg: Freddie Mercury-t Leonardo da Vinci rajzai, Brian May-t (gitár) a viktoriánus rézkarcok, John Deacon-t (basszusgitár) Pablo Picasso kubista festményei, Roger Taylor-t (dob) pedig Jackson Pollock expresszionista akciófestészete stílusában rajzolták meg.

A klipet egyébként egy osztrák duó, Rudi Dolezal és Hannes Rossacher (DoRo, vagy ismertebb nevükön a Torpedó ikrek) alkotta, akik nem első ízben dolgoztak a Queen-nel: korábban ők rendezték például a Magic Years című három részes dokumentumfilmet az együttesről, de készítettek klipet és dokumentumfilmeket többek közt Miles Davis-ről, Michael Jackson-ról, Falco-ról, David Bowie-ról, Bon Jovi-ról és a Rolling Stones-ról is.

Az írás eredetileg a Hetedik sor közepe című oldalon jelent meg.