Vajon kisgyerekként hogy lehetett kielégítő zárlat minden mese végén az a frázis, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak”? A kacifántos és izgalmas kalandok után ilyen egyszerű lett volna minden? Minél idősebb lettem, annál cinikusabban olvastam/néztem újra gyerekkorom…