Hogyan lehet történeteket megőrizni tárgyakban, képekben, emlékekben? És hogyan válhat egy egyszerű vonatjegy egy egész korszak lenyomatává?

Október 2. és 29. között a KULT7 Laborban a Kék Pelikan című magyar animációs dokumentumfilm világába kalandozhatunk. A Király utca 11. alatt megvalósuló kiállítás a film készítésének folyamatába, vizuális világába és történeteibe enged betekintést, és közelebb hozza azt a különleges alkotói munkát, amelyből a Kék Pelikan megszületett. A tárlaton a filmhez kapcsolódó anyagok segítségével merülhetünk el a történet hangulatában, az animációs film készítésének kulisszáiban és abban az egyedi világban, amelyben személyes emlékek és történelmi háttér találkoznak.

Megérkezett a hazai mozikba Shaun, a bárány legújabb kalandja, amelyben a békés farmélet ezúttal is gyorsan a feje tetejére áll. A Moszatvég szörnye egyszerre idézi meg a klasszikus szörnyfilmek világát és az Aardman jól ismert brit humorát, miközben a gyapjas főhős ezúttal is megtanul valamit önmagáról – na meg arról, hogy nem minden szörnyeteg olyan félelmetes, mint amilyennek elsőre látszik.

A gyurmafilmek világában az a szép, hogy itt még egy darab gyurmának is lehet főszerepe. Nem kell hozzá hollywoodi sztár, csak néhány ügyes animátor, rengeteg türelem és nagyjából végtelen mennyiségű gyurma. A stop motion technika lényege ugyanis, hogy a figurákat apró lépésekben mozgatják, minden egyes mozdulat után lefényképezik őket, majd a képeket gyors egymásutánban lejátszva úgy tűnik, mintha a szereplők maguktól mozognának. Vagyis amit mi néhány másodperc alatt látunk, azt valaki előtte valószínűleg órákon át, milliméterről milliméterre rendezgette.

A módszer egyszerűnek hangzik, a gyakorlatban viszont meglehetősen embert próbáló: egyetlen apró mozdulat, egy újabb fénykép, aztán még egy, és még egy… Így készül az a néhány másodpercnyi mozgás, amelyet végül egyetlen lendületes jelenetként látunk. A stop motion különlegessége éppen ebben rejlik: minden mozdulat mögött ott van az alkotók keze, ettől pedig a figurák sajátos, kézzel készített bájt kapnak.

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata A lélek tükre címmel animációs művészek képzőművészeti alkotásaiból rendez kiállítást a Vigadó VI. emeleti kiállítótermeiben 2026. szeptember 10-től október 29-ig.

A magyar animációsművészet neves alkotói közül számosan képzőművészként is kiemelkedő alkotásokkal gazdagítják a magyar kultúrát. A rendhagyó kiállítás a sokoldalú klasszikus és kortárs mesterek, az ifjabb generációt képviselő MMA-ösztöndíjas animációsok festményei, grafikái és plasztikai alkotásai tükrében láttatja a teremtő képzeletű „rajzfilmeseket”.

Részlet a megnyitóról (Fotó: Nyirő Simon/Vigadó)

Az elismert amerikai animációs filmes és showrunner, Sean Buckelew budapesti látogatásának és masterclassének apropójából sikerült egy órát beszélgetnem a Scavangers Reign és a Gyakori mellékhatások alkotójával, amiből egy két oldalas interjú jelent meg a szeptemberi Filmvilágban. Azonban mivel az interjú tartalma messze meghaladta az írott kereteket, így kimaradt érdekességekből és anekdotákból készültünk egy nagyobb összeállítással. Az augusztus 14-ei eseményt a Magyar Animációs Alkotóművészek Egyesülete szervezte.

Az animáció tanításáról:

Sean Buckelew: Nagyon szerencsés voltam, mert két olyan professzorom is volt, akik hihetetlenül jók voltak a tanításban. Az animációt kétféle szempontból közelítették meg: a filmkészítési és az ízlésbeli oldaláról. Hogy gondolkodjunk azon, milyen művész szeretnénk lenni, és arról is, hogy technikailag hogyan sétáljon át valaki egy szobán anélkül, hogy bénán nézne ki. Szóval rá kellett jönnöm, hogy milyen művész akarok lenni, valamint másokhoz hasonlóan megvettem Richard Williams The Animator's Survival Kit című könyvét, hogy megtanuljak animálni.

Sean Buckelew előadást tart a Fracia Intézetben (Fotó: Streer Dániel/AA1) 

Szeptember 12-én kiosztották a CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjait: a magyar animáció ifjú tehetségének járó Dargay Attila-díjat Bogyó Péter kapta.

Bogyó Péter 1996-ban született Tatabányán. Itt tartotta első önálló kiállítását festményeiből és grafikáiból 2014-ben. A budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) animáció BA programjának elvégzése után, 2021-ben diplomázott az egyetem animáció mesterszakán The Pattern című rövidfilmjével. A diploma megszerzése után a Hamvas Béla Hagyatékkezelő támogatásával készítette Peripato című rövidfilmjét.

Azóta elsősorban rendezőként, animátorként és háttérfestőként dolgozik a Kecskemétfilmnél, valamint más szabadúszó projektben is részt vesz. 2022 és 2024 között felvételi előkészítő rajzkurzusokat tartott az animáció szakra készülő diákoknak a Felszabtér Rajziskolában. 2024 és 2025-ben a Kecskemétfilm felkérésére két Magyar népmesék-epizódot tervezett és rendezett, valamint egy rövidfilmet is készített Mezuzah címmel az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) számára. 2025 májusában a kecskeméti Hírös Agórában saját kiállítása nyílt Séták címmel. Munkáit itt lehet nézegetni.

Bogyó Péter

Az animációs filmet nem kell népszerűsíteni, "mindenki szereti a »rajzfilmet«" – mondta Bleier Edit, aki 1980-ban útjára indította az akkori Magyar Iparművészeti Főiskola folyamatos, felsőfokú animációs képzését. Olyan szellemi műhely alapjait rakta le, amely generációk útját határozta meg.

Az általa kidolgozott oktatási tematika, a nemzetközi iskolákkal kiépített kapcsolatok, tankönyve, valamint az Animációs Diplomafilmek Megvalósításáért Alapítvány létrehozása révén fiatal tehetségek tucatjainak adott lehetőséget arra, hogy elkészíthessék alkotásaikat, és filmjeik eljuthassanak a nagyközönséghez, valamint a nemzetközi fesztiválokra.

Bleier Edit