Augusztus 16. és 23. között rendezik meg a 30. Szarajevói Filmfesztivált, melynek diákfilmes programjába két magyar animációt is válogattak: itt debütál Tőkés Anna Az utolsó dobás című MOME Anim diplomafilmje, Tudisco Júlia A madár gyermekei című, szintén MOME diplomamunkája pedig a fesztiválkörútját folytatja.

A 30. Szarajevói Filmfesztivál programjába 9 nagyjátékfilmet, 21 dokumentumfilmet, 12 rövidfilmet és 15 diákfilmet válogattak. Idén a háromtagú rövidfilmes zsűribe meghívást kapott a tavalyi Szarajevó Szíve-nyertes Buda Flóra Anna, a diákfilmes versenyben pedig Gyimesi Anna (Affrikáta, 40 év) harmadmagával fog zsűrizni.

A madár gyermekei, Az utolsó dobás

Hat televízió és stream szolgáltatásra készülő alkotás gyártásának támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet, többek közt folytatódik a Kecskemétfilm Cigánymesék szériája és új sorozatba kezd Miklósy Zoltán és Herkó Attila.

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 januárja óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységéért felelős szervezet elkötelezett abban, hogy a mozifilmek mellett tartalmas, kulturális értéket teremtő és a nézők számára különleges élményt nyújtó televíziós alkotások is készüljenek. A Döntőbizottság ezúttal négy dokumentumfilm- és két animációs sorozat gyártására szavazott meg támogatást.

A Kecskemétfilm gyártásában egyedi, 3D technikával készített népszerű Cigánymesék sorozat a cigányok eredettörténetéről, humorukról, a család fontos szerepéről, szerelemről, vándorlásról mesél. A 30 millió forintos támogatással újabb két epizóddal bővül a sorozat, amelyek A lyukasztó eredete és Boldímó hegedűje című történeteket dolgozzák fel.

Horváth Mária: Cigánymesék

Ulrich Gábor Balázs Béla-díjas mozgókép- és képzőművész, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) Animáció alap- és mesterképzéseinek oktatójának rövidfilmje lett a nemzetközi SEE Film Festival 2024 legjobb animációs filmje. 

A 2011-ben létrehozott SEE (South East European) Filmfesztivál 15 ország nemzetközi nagyjáték-, rövid-, dokumentum- és animációs filmjeiből válogat. 

Az Ulrich Gábor által rendezett Rekonstrukt című kísérleti animációs rövidfilm a kizárólag Párizsban, Berlinben és Washingtonban online megrendezett SEE Filmfesztivál 2024 amerikai zsűrije a legjobb animációs filmnek járó díjjal jutalmazta. 

A különleges alkotás Weininger Andor, egy magyar származású festőművész-építész 1923-as megvalósítatlanul maradt képes forgatókönyvét valósítja meg. Weininger munkája teljesen egyedi lett volna az animáció történetében, hiszen a dadaizmussal rokon narratíva az absztrakt és a figuratív elemek közötti asszociációból jött létre. A mű olyan különleges filmnyelv megfogalmazására tett kísérletet, amely a mozgókép eszköztárával kifejezhető akusztikus és a vizuális hatásokat szervesen egyesítette volna önmagában.  

November 12-13-án rendezik meg a 12. CEE Animációs Fórumot, melyre a rekordszámú nevezésből 31 projektet válogattak be, köztük négy magyar animációval.

A CEE Animációs Fórum a közép-kelet-európai animációs szakma legnagyobb megjelenési platformja. A kiválasztott projektek alkotói lehetőséget kapnak konzultálni a meghívott szakemberekkel, akik hasznos visszajelzésekkel és tanácsokkal látják el őket az előadásukkal, a forgatókönyvvel vagy a gyártási tervükkel kapcsolatban. A pitchfórum résztvevői koprodukciós partnert is kereshetnek a több száz meghívott animációs szakember között: producerek, fesztiváligazgatók, forgalmazók, befektetők, valamint televíziós műsorszolgáltatók és nemzeti filmalapok képviselői is jelen lesznek a Fórumon, akik azért jönnek, hogy eszmét cseréljenek az új művészeti irányvonalakról, látásmódokról és lehetőségekről, finanszírozási módszerekről és további fejlesztési stratégiákról.

A 12. CEE Animációs Fórumra rekordszámú nevezés érkezett: 31 országból 123 projekt, melyek közül 31-et választottak ki, összesen négy kategóriába. 9 egész estés, 7 tv-sorozat, 9 kisfilm és 6 diákfilm projekt mutatkozhat be a fórumon. A beválogatott projektek 70%-a közép-kelet-európai, Csehország 6, Magyarország és Lengyelország pedig 4 filmtervvel képviselteti magát. A szervezők kiemelik a nemi eloszlást: a rendezők 55%-a, a producerek 56%-a nő. A projektek különböző célközönségnek szólnak: 8 filmterv 12 éves kor alatti gyerekeknek, 6 a tinédzsereknek, szintén 6 a fiatal felnőtteknek, és 11 ötlet a felnőtt közönségnek.

A bejutott négy magyar projekt külön szekcióban mutatkozik be: Turai Balázs a kisfilmes, Tóth Luca a tv-sorozatos, Veress Nikoletta a diákfilmes, Glaser Kati pedig az egész estés blokkban. 

Több mint 900 művész adta be pályázatát a hároméves művészeti alkotómunkát támogató ösztöndíjra, amelyet hetedik alkalommal hirdetett meg a Magyar Művészeti Akadémia (MMA). A 100 kiválasztott alkotó között három (plusz egy) animációs van, ketten animációs projekttel készülnek, egyikük egy gyerekkönyv-sorozaton dolgozik, egy élőfilmes alkotó pedig linómetszet animációt csinál.

A 2018-ban indult − programszerű, három évre szóló – ösztöndíj célja az alkotó- és előadó-művészeti, valamint művészetelméleti tevékenység támogatása, a magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése mellett az ösztöndíjasok szakmai kapcsolatainak bővítése, alkotásaik népszerűsítése, életpályájuk dokumentálása. A nyertesek a pályázathoz benyújtott munkatervük megvalósítására havi kétszázezer forintos juttatást kapnak három éven át.

A film- és fotóművészet kategóriába 214-en jelentkeztek, ezek közül 14 projektnek szavaztak zöld utat. A 10 tagú döntőbizottságot az MMA elnöke és az általa felkért bírálóbizottsági tagok alkották: Turi Attila (a bizottság elnöke), dr. Solymosi-Tari Emőke, Gaál József, Kékedi László, Rátkai Erzsébet, Salamin Ferenc, Sára Ernő, Tóth Péter, Vári Fábián László, Zsigmond Dezső. A támogatásra érdemes munkákat az akadémikusok külső szakértők bevonásával, velük együttműködésben bírálták el. A nyertesek listája az MMA oldalán olvasható.

Pittmann Glória, Lovrity Anna Katalin, Bakos Barbara

A magyar animáció története 110 évvel ezelőtt, 1914-ben kezdődött, amikor Kató-Kiszly István grafikus az első magyar trükkfilmet, a vásári komédiák világát megidéző Zsirb Ödön című papírkivágásos filmet elkészítette. Noha ez a film sajnos elveszett, a következő évtizedek páratlanul gazdag animációsfilm-történetéből gazdag keresztmetszetet ad a Budapesti Klasszikus Film Maraton szeptemberben.
 
A 2024. szeptember 17. és 22. között tartó 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon láthatják először a nézők az idén teljeskörűen restaurált animációs alkotásokat, így a közönség minden eddiginél jobb minőségben találkozhat Macskássy Gyula és Várnai György, Kovásznai György, Nepp József, Jankovics Marcell vagy Dargay Attila rajzfilmjeivel, illetve Foky Ottó és Imre István bábanimációival. Régi mozis hagyományt felelevenítve az animációs rövidfilmek eredeti szerepüknek megfelelően, kísérőfilmként kerülnek a műsorba: szinte minden egész estés film előtt témájában, stílusában hozzáillő animációs kisfilmeket is láthatunk, köztük a Gusztáv kultikus részeit, valamint az első gyerekeknek szánt rajzfilmszéria, a Peti sorozat epizódjait.

Az idő urai