November 27-én kerül mozikba a régóta várt Zootropolis 2, ami kilenc év után folytatja a nagysikerű, Oscar-díjas Disney animáció állati figuráinak kalandjait. A bátor nyuszi rendőrtiszt, Judy Hopps és a simlis róka, Nick Wilde karaktereit egy generáció zárta a szívükbe és mindenki tűkön ülve várja a folytatást, hogy visszatérhessünk Zootropolis gigantikus városába. A premier apropóján beszélgettünk a film magyar származású animátorával, Papp Emesével, aki mesélt arról, milyen érzés egy ekkora volumenű mozin dolgozni, illetve hogy milyen karrierút és szakmai tapasztalatok vezetették el őt a Disney vancouveri stúdiójába.

Honnan jött az elhatározás, hogy filmezéssel, azon belül vizuális effektekkel foglalkozz?

Amikor San Franciscóban éltem, elkezdtem járni egy művészeti egyetemre, ahol először illusztrációval szerettem volna foglalkozni, mivel mindig is nagy Disney-rajongó voltam. Inkább a karakterdizájnok érdekeltek, de egy műtét miatt fel kellett adjam a rajzolást, és végül úgy hozta az élet, hogy a 3D animálásnál kötöttem ki Magyarországon, ahol a Digital Pictures-nél kezdtem dolgozni.

Az animáció lett volna eredetileg az irány?

Mindig az volt a vágyam, hogy Disney animációkon dolgozzak, csak egyszerűen könnyebb volt VFX-szel elkezdeni az egész folyamatot. Itthon a Digicnél cinematic-okon dolgoztunk, ami nem igazán animációs filmekhez kapcsolódik, de szép lassan el tudtam kezdeni felépíteni a karrieremet. Így kötöttem ki most ott, ahol mindig is szerettem volna lenni.

Papp Emese

A Magyar Animációs Művészek Egyesületének (AA1) legújabb előadása november 28-án, pénteken 19 órakor lesz a Lumen Kávézó nagytermében. Az előadó Bucsi Réka lesz, aki a szerzőiség és a megrendelés témáiról fog beszélni. Az est moderátora B. Nagy Ervin animációs filmrendező (Cserebogarak széria). A részvétel ingyenes.

Bucsi Réka a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció mesterszakán végzett, ahol Symphony no. 42 című diplomafilmjét 2014-ben Oscar shortlistre válogatták. Azóta francia-magyar koprodukcióban elkészítette a szerelem sokféleségét bemutató LOVE-ot, majd dán felkérésre egyórás háttéranimációt rendezett az Aarhus Jazz Orchestrának, amiből a Solar Walk című kisfilm is született. Réka 2014-től kétévente visszatért a Berlinaléra, de míg korábban kisfilmjeivel szerepelt a versenyprogramban, 2020-ban zsűritag volt.

A Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató Inkubátor Programjának egyik nyertese volt Szirmai Márton Hol rontottam el? című animációs mozifilmterve. A projekt hiába nyert, és készült el az animatik a 82 millió forintos összegből, további támogatást – egyelőre – nem szavazott meg neki az NFI. Az alkotók nem adják fel. 

A Hol rontottam el? egy  fekete humorú életrajzi dráma Európa első számítógépének megalkotójáról. Főszereplője Kozma László, aki egy amerikai-magyar gyár igazgatója 1949-ben. A férfi a józan ész nagykövete, egy nap mégis arra ébred, hogy abszurd vádak alapján ártatlanul 15 év börtönre ítélik. Miközben megpróbálja felfogni a felfoghatatlant, rájön, hogy belső utazása csak most kezdődik. Hol rontotta el? A film során megismerjük Kozmát, a zseniális mérnököt, aki akár világhírű is lehetett volna, ha nem hozza meg rossz döntések sorozatát. A filmben életének emlékezetes és látványos történetei elevenednek meg, melyek segítségével kidolgozza a tökéletes szökési tervet, szabadulása után pedig már semmit nem szeretne feltalálni.

Hol rontottam el? (Forrás: Filmhu)

Az Inkubátor Program november 21-én tartott pitchfórumán öt nyertest hirdettek ki, köztük Tőkés Anna Viharkeringő című animációs kisfilmtervét is díjazták.

A pályakezdő filmesek és szakmabeliek megtöltötték a Toldi mozit pénteken a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának pitchfórumán. Az ifjú tehetségek ezen a szakmai fórumon prezentálják filmterveiket, melyeket az elmúlt fél évben az NFI támogatásával fejlesztettek.

Az Inkubátor Program célja a magyar film új hangjainak, friss tehetségeinek és időszerű témák feldolgozásának támogatása. A 2015-ben elindított program debütáló mozifilmek támogatására jött létre, amibe animációs projektek is beletartoztak. Itt indult a Kék Pelikan, a Műanyag égbolt is a programban kezdte a pályafutását, valamint a Hol rontottam el? című animációs mozi is az Inkubátor Program egyik nyertese volt, de a megítélt támogatás nem volt elég a teljes film elkészültére, további támogatást pedig nem kapott a Nemzeti Filmintézettől. Az animációs mozifilmekhez képest szűkös büdzsé miatt 2020-ban kivonták az animációs projekteket a programból. Idén viszont bevezették, hogy animációs kisfilmtervvel is lehet pályázni.

Viharkeringő látványterv (Forrás: Filmhu)

Az Anilogue fesztivál évszakváltásra készül: jövőre tavaszi rendezvénnyé alakul. Hogy könnyebb legyen a várakozás, a fesztivál november végén hétvégi különkiadással jelentkezik, melynek keretében négy kihagyhatatlan egész estés animációs filmet vetítenek az Uránia Nemzeti Filmszínházban.

A program november 29-én, szombaton 17 órakor kezdődik az Arco – Fiú a jövőből vetítésével, amely a francia Ugo Bienvenu Annecy-ban nagydíjjal jutalmazott animációs filmje. Az Arco finom humorával és a Ghibli-filmek líraiságát idéző hangulatával meséli el, miként adhat új értelmet a jelennek egy váratlan, jövőből érkező látogató.

Szombaton 19 órakor érkezik a Chainsaw Man – The Movie: Reze Arc, egy látványos anime fantasy. Yoshihara Tatsuya rendezése Tatsuki Fujimoto népszerű Chainsaw Man mangasorozatán alapul. A filmben a főhős, Denji, megismerkedik egy titokzatos lánnyal, Reze-vel. A démonok, vadászok és rejtett ellenségek közötti kegyetlen háborúba sodródva Denji eddigi legveszélyesebb harcát vívja – nemcsak könyörtelen ellenfeleivel, hanem a szerelemmel is meg kell küzdenie egy olyan világban, ahol a túlélésnek nincsenek szabályai.

Élettánc – Cakó 75 címmel nyílt életmű-kiállítás Cakó Ferenc Kossuth-díjas animációs filmrendező, grafikus munkáiból kedden a Pesti Vigadó földszinti kiállítótermében.

A 2026. január 15-ig megtekinthető tárlat megnyitóján Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntötte a 75 éves alkotót. Hangsúlyozta, hogy az ünnepelt egy olyan kiemelkedő szakmai tudású, széles érdeklődési körrel bíró művész, akihez a képzőművészet és a film mellett a zene és az irodalom is közel áll.

Cakó Ferenc, aki "beleszületett a képzőművészet álomvilágába" a báb, homok és a gyurma animáció mestereként írta be magát a hazai animáció történetébe. De ez a kiállítás is bizonyítja, hogy egyedi technikával készült képei, rézkarcai is különlegesek és kiválóak – mondta Turi. "Nála a mozgó és az állóképek kölcsönösen inspirálják egymást. Egyszer a filmkocka alapján születik meg a statikus mű, máskor pedig az álomkép mozdul tovább, a zenére készített homokanimációiban pedig szinte tánccá alakulnak a formák" – fűzte hozzá.

Cakó Ferenc (Fotó: Czimbal Gyula / MTI)