November 23. és 26. között Rófusz Ferenc filmnapok lesznek az Art+ Cinemában, melyen a rendező rövidfilmjei, köztük az Oscar-díjas A légy is látható.

Rófusz Ferenc (1946–) Kossuth-díjas rajzfilmrendező, az első magyarországi Oscar-díj birtokosa, a Nemzet Művésze. A Mafilmnél kezdett el dolgozni mint díszletfestő és trükkfilmrajzoló, majd 1968-ban a Pannónia Filmstúdióban helyezkedett el. Közreműködött az 1973-ban bemutatott János vitéz elkészítésében, majd Jankovics Marcell mellett társrendezőként a Gusztáv sorozatot készítette.

Első animációs filmje A kő volt (1974), majd A légy című filmjéért a legjobb animációs rövidfilm kategóriában 1981-ben Oscar-díjat kapott. A kitüntetett rajzfilm különleges, ritkán használt, rendkívül munkaigényes technikával, ún. háttéranimációval és a Pink Floyd ihlette zörejezéssel készült. Mintegy 4000 rajz kellett a rövid animáció leforgatásához, melyek közül egyet idén Rófusz Ferenc a 'Jónak lenni jó!' karitatív kampány céljaira, 2023-ban a Semmelweis Egyetem részére, a koraszülött gyermekek és veleszületett rendellenességgel élő csecsemők fejlesztésére ajánlott fel.

Karácsonyi meglepetésként érkezik a mozikba a cseh-szlovák-magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Tomi, Polli és a varázsfény című bábfilm, amely az idei Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon elnyerte a zsűri díját. 

A stop-motion technikával készült bábanimáció izgalmas, fordulatos nyomozásra invitál kicsiket és nagyokat az ódon bérház falai közé. Ott lakik a 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe.

November 7. és 15. között rendezik meg a PÖFF Shorts rövidfilmes és animációs fesztivál, az idei győzteseit pedig november 11-én hirdették ki: a legjobb animációs rövidfilm Hegyi Olivér A szív kertje című alkotása lett, ezzel kvalifikálta magát a 2025-ös Oscarra.

A PÖFF Shorts animációs versenyprogramjának zsűritagjai Aurelia Aasa észt filmkritikus és producer, Sara Gunnarsdóttir izlandi rendező és Filip Kozlowski lengyel rendező és forgatókönyvíró voltak. A háromtagú zsűri az 1000 euróval járó legjobb animációs rövidfilm díját Hegyi Olivér A szív kertje című filmjének adták. Indoklásuk szerint csodálatos a humoros és őszinte megközelítés, a film vizuális elemei pedig tökéletesen rímelnek a témára. Ahogy a cím is sugallja: egyenesen a szívből [szól].

A szív kertje a festőnek készülő Juhász Dániel felvételi interjújának néhány óráját követi végig. A valós cselekményt furcsa, visszataszító rovarok és rágcsálók törik meg. A film forgatókönyvét 2019-ben a Filmjus támogatta, 2020-ban elnyerte a Friss Hús pitchfórumának legjobb filmtervéért járó Lovas Nándor-díjat, a CEE Animációs Fórumon pedig szintén a legjobb filmtervnek választották.

Hegyi Olivér: A szív kertje

November 12-én felkerült a KEDD Youtube csatornájára Tompa Borbála 2017-es kisfilmje, a Volt egyszer egy kertész.

A Volt egyszer egy kertész a legkisebb korosztálynak szóló animációs film, mely Máté Angi Egy susogó levél című könyvének egyik meséje alapján készült. Főszereplője egy pici kertész, aki egy csodálatos kert hatalmas virágait gondozza, ápolja teljes odaadással. Miközben minden idejét és energiáját a kertnek szenteli, elfelejtkezik egy fontos dologról, a kert születésnapjáról. A kert azonban figyelmezteti a különleges eseményre, így a kertész boldog születésnapot kívánhat neki és kifejezheti szeretetét. 

A 4 perces film nagyon hasonló a versfilmekhez, ami leginkább rövidségének, szövegének és Hámori Gabriella csodásan érzékeny narrációjának köszönhető. Tompa Bori egyébként már készített versfilmet a MOME-nak (Demény Péter: Ágóbágó Alma, Szalóki Ági, Tamkó Sirató Károly: Pista bácsi), szóval nem volt ismeretlen számára az adaptáció.

November 8. és 9. között tartották a 11. CEE Animációs Fórumot a csehországi Plzeňben, melyen három magyar projektet is díjaztak.

A CEE Animációs Fórum (korábban Visegrádi Animációs Fórum) a közép-kelet-európai animációs szakma legnagyobb megjelenési platformja, mely tíz éves fennállása alatt erős szakmai bázist épített ki. A kiválasztott projektek vezetői lehetőséget kapnak konzultálni a meghívott szakemberekkel, akik hasznos visszajelzésekkel és tanácsokkal látják el őket az előadásukkal, a forgatókönyvvel vagy a gyártási tervükkel kapcsolatban. A pitchfórum résztvevői koprodukciós partnert is kereshetnek a több száz meghívott animációs szakember között: producerek, fesztiváligazgatók, forgalmazók, befektetők, valamint televíziós műsorszolgáltatók és nemzeti filmalapok képviselői is jelen lesznek a Fórumon, akik azért jönnek, hogy eszmét cseréljenek az új művészeti irányvonalakról, látásmódokról és lehetőségekről, finanszírozási módszerekről és további fejlesztési stratégiákról.

A rövidfilmek közé 10, a diákfilmek közé 7, a tv-sorozatok és az egész estés filmek közé 5-5, a tv-speciálok közé pedig 1 projektet választottak. Az 5 beválogatott magyar terv közül kettő került a rövidfilmes versenybe, szintén kettő a diákfilmeknek szánt Rising Stars blokkba, és egy szerepelt az egész estés tervek között.

November 11-én 17 órakor a budapesti Puskin moziban vetítik Simone Massi az idei Velencei Filmfesztiválon Horizons Award-ra jelölt és Carlo Lizzani Awarddal díjazott Seholsincs ország (Invelle) című lenyűgöző animációját, mely három lány történetét meséli el 1918-ból, 1943-ból és 1978-ból.

Először 1918-at írunk. Zelinda egy parasztlány, akinek édesanyja már a mennyországban van, édesapja pedig a háborúban. Úgy él, mint egy felnőtt: ő gondozza a házat, a testvéreit, és ellátja az állatokat. Egy nap aztán Zelindának újra lesz anyja és apja is. A falusi vásáron a gyermek az apjába kapaszkodik, és tágra nyitja a szemét, hogy befogadja mindazt, ami megjelenik előtte, legyen az valóság, vagy képzelet. Zelinda mindezt már látta és van elképzelése arról, hogyan működik a világ.