Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Hasítanak a magyar animációk | 2023. június

2023. július 04. - dotandline

Az utóbbi hónapokban annyira sok magyar animációs siker volt a világ fesztiváljain, hogy most már illik visszatérnünk a Hasítanak a magyar animációk sorozatunkhoz. Jöjjenek a júniusi díjak.

27 (rendező: Buda Flóra Anna, gyártó: Miyu (FRA), Boddah)

  • Legjobb magyar animációs rövidfilm, Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
  • Rövidfilmes Kristály-díj, Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál
  • Legjobb eredeti filmzene, Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál

A szív kertje (rendező: Hegyi Olivér, gyártó: CUB Animation, Artichoke (SVK))

  • Aneta Ozorek zsűritag különdíja, Animafest Zagreb
  • Különdíj, Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál
  • Legjobb rövidfilm, Kecskeméti Animációs Filmfesztivál

a_sziv_kertje_01.jpg

Hegyi Olivér: A szív kertje

Tovább

Magyar projektek uralják a 11. CEE Animációs Fórumot

Öt magyar projektet válogattak be a 11. CEE Animációs Fórumra, melyet november 8. és 9. között rendeznek meg a csehországi Plzeňben. Az idei eseményen egy új platformot vezetnek be a szervezők: a Market célja, hogy az animációs projektek bármely fázisukban láthatóvá váljanak, és megkönnyítse a szakemberek közötti személyes találkozót.

A CEE Animációs Fórum (korábban Visegrádi Animációs Fórum) a közép-kelet-európai animációs szakma legnagyobb megjelenési platformja, mely tíz éves fennállása alatt erős szakmai bázist épített ki. A kiválasztott projektek vezetői lehetőséget kapnak konzultálni a meghívott szakemberekkel, akik hasznos visszajelzésekkel és tanácsokkal látják el őket az előadásukkal, a forgatókönyvvel vagy a gyártási tervükkel kapcsolatban. A pitchfórum résztvevői koprodukciós partnert is kereshetnek a több száz meghívott animációs szakember között: producerek, fesztiváligazgatók, forgalmazók, befektetők, valamint televíziós műsorszolgáltatók és nemzeti filmalapok képviselői is jelen lesznek a Fórumon, akik azért jönnek, hogy eszmét cseréljenek az új művészeti irányvonalakról, látásmódokról és lehetőségekről, finanszírozási módszerekről és további fejlesztési stratégiákról.

11ceeanimforum.jpg

Tovább

Átélhetőség és univerzalitás – Erhardt Domonkos: Szemem sarka

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd egy animációs film hatására fognak azok az érzések előtörni belőlem, amelyeket eddig csak a néhai Intim Torna Illegál zenekar Nézz rám a buszon című dala volt képes megidézni. Erhardt Domonkos rövidfilmjének hat perce noha ugyanazt a témát dolgozza fel, a fiatal rendező megközelítése egészen más, és itt nem csak a filmművészet és a könnyűzene sajátosságaiból eredő nyilvánvaló különbségekre kell gondolni.

Talán mindannyian ismerjük azt az érzelemhullámot, amit akkor él át az ember, amikor egy kósza pillanat erejéig a tekintete találkozik egy idegenével, és ott olyasvalamit talál, ami olyan fokú vonzalmat ébreszt, hogy gondolatban már szinte el is csattan a hitvesi csók. De ha mégsem, ahhoz biztosan elegen, hogy az az alkotói szándék, amely a befogadóban a katarzist a mű és a saját életünk kapcsolódási pontjaira való rávilágítás útján próbálja elérni, értelmet nyerjen. Erhardt Domonkos Szemem sarka című filmje is éppen azáltal válik értelmezhetővé, hogy a benne megírt élethelyzet maximálisan átélhető, ami a már említett ITI-dallal a témán túl szintén egy közös pont. A Nézz rám a buszon átélhetősége annyiban viszont mégis más, hogy a megénekelt élethelyzet egy nagyon könnyed, slágeres köntösbe van csomagolva. A Szemem sarka ezzel ellentétben teljesen más alapkoncepcióval bír, a téma óvatosan alapos megközelítése pedig megkívánja azt, hogy a végeredménynek ne csak átélhetősége – mely általánosságban véve sokszor csak a felszínen jelenik meg –, de mélysége is legyen.

szemem_sarka_5.jpg

Erhardt Domonkos: Szemem sarka

Tovább

Felelős lettél azért, amit megszelídítettél? – Mira Zénó: Fox Tossing

Túlburjánzó kastélykertek, fenséges tivornyázások és ünnepi előkészületek képei: a közelmúltban hatalmas hullámokat gerjesztő eat-the-rich – már-már szuverén alzsánert alkotó – filmkategória metatudásával felvértezett nézők szinte maguk előtt látják a soron következő nemesi arrogancia, dekadencia és kapzsiság pusztító látleletét. Mira Zénó filmjében azonban látványos hangsúlyeltolódást tapasztalunk; az ember-állat keretrendszerben bemutatott válogatott kegyetlenségek nemcsak expresszív felelevenítése egy megrendítő történelmi „hagyománynak”, hanem kísérlet a humán és nonhumán nézőpontok ütközőzónájának mozgóképes kifejezésére.

fox_tossing_still_005.jpg

Mira Zénó: Fox Tossing

Tovább

Gótikus tech noir művérrel – Draco a borzasztó: Dr. Akula

Kelen Bálint Draco a borzasztó című animációs sorozata eddig csupán a harmadik epizódjánál tart, az elkészült részeket látva azonban már most kijelenthető, hogy a fiatal rendező az utóbbi évek egyik legötletesebb, legszerethetőbb projektjével pezsdítette fel a műfaj itthoni vérkeringését. A vérallergiás vámpírgyerek hátborzongatóan vicces kalandjait elmesélő széria – jelen állás szerint – legutóbbi fejezete, az egyszerűségétől nagyszerű szójátékkal élő Dr. Akula voltaképpen egy önmagában is tökéletesen helytálló rövidfilm, amely abból a szempontból mindenképpen a magyar animáció virágkorát idézi, hogy ráébreszt bennünket arra, mekkora szükség lenne hazai fronton manapság is a gyerekek és a felnőttek számára egyaránt élvezhető, nem mellékesen hallatlanul szórakoztató mesékre.

A sorozat alapkoncepciója szögegyszerű, de izgalmas csavarjának köszönhetően mégis érdekfeszítő: főszereplője Draco, a Szörnyképző Intézet egyik tanulója ugyanis nem hétköznapi vámpír. Vérallergiájából eredően nincs birtokában a tipikus vámpírképességeknek, így azokat jobb híján furcsa találmányai révén igyekszik pótolni. Draco ily módon egyfajta vámpírba oltott Dexter, aki a gótikus horror ikonikus alakjaival az oldalán (közéjük tartozik például Frankenstein szörnyetege, akit itt nemes egyszerűséggel Viktornak hívnak) részről részre képtelenebb kalandokba keveredik. A Dr. Akula című epizódban a cselekmény katalizátora Viktor húgának, Viktóriának az eltűnése, ami hőseinket Rém Megyéből egy párhuzamos univerzumba, Gép Megye űr-noiros, fekete-fehér világába szólítja.

dr_akula_2.jpg

Tovább

A Kojot négy lelke és a fiatal filmesek taroltak a 16. KAFF-on

Szombat este a kecskeméti Hírös Agórában tartották a 16. Kecskeméti Animációs Fesztivál záróeseményét, melyen a Kojot négy lelke három díjat is nyert, Hegyi Olivér elsőfilmje két elismerést kapott, és számos fiatal alkotó animációját díjazták.

Gauder Áron a Kojot négy lelke című alkotása tarolt a 16. KAFF-on. Elnyerte a fesztivál nagydíját, a közönségdíjat és a legjobb egész estés európai film díját is. Utóbbit Nuno Beato Nagyapám démonjai című filmjével megosztva kapta. A zsűri indoklása szerin a Kojot négy lelke című film "Gauder Áron eddigi animációs alkotói és szellemi törekvéseinek összefoglalása, amely példértékű csapatmunkában jött létre azért, hogy korunk létkérdéseit a széles közönség számára élvezhető és értelmezhető formában mutassa meg, a megoldás útját is sejtetve. A filmben harmonikusan találkozik a kézműves animációs művészet és a kortárs technológia magasszintű, kreatív alkalmazása. A 16. KAFF fődíjával a zsűri az alkotók kimagasló szakmai-művészi teljesítményét kívánja elismerni."

Az európai egész estés versenyprogramban José Miguel Ribeiro Nayola című filmje különdíjban részesült. A legjobb európai tévésorozat díját a Patouille és az ejtőernyős magok nyerte, a legjobb TV-speciál díját pedig megosztva kapta a Pánikfalva és a Télapó hadművelet.

kojot_oreg_kacsa.jpg

Gauder Áron: Kojot négy lelke 

Tovább
süti beállítások módosítása