Augusztus 21. és 27. között rendezték meg a 30. Országos Diákfilmszemlét, melyen harminckét fiatal alkotása részesült elismerésben. A szemle fődíját Kecskés Csenge NOVA című animációs kisfilmje hozta el. 

A budapesti Aranytíz Kultúrházban megrendezett 30. Országos Diákfilmszemlén animációkat, filmdrámákat, dokumentumfilmeket, élőszereplős rövidfilmeket, természetfilmeket, digitális rajzanimációs etűdöket, krimi-vígjátékot, reklámfilm-paródiákat és horrorfilmeket díjazott a zsűri. A filmszemlén közönségdíjat és alkotói díjat is kiosztottak. A zsűri elnöke Matkócsik András operatőr, filmrendező volt.

Kecskés Csenge: NOVA

Szeptember 1. és 9. között rendezték meg a 19. CineFest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, ahol kiosztották a Dargay Attila-díjat is, melyet a magyar animáció ifjú tehetségének ítélnek oda. A díj nem konkrét filmért, hanem a legígéretesebbnek tartott fiatal rendezőnek adják.

A zsűri tagjai idén is Henrik Irén, Dargay Attila alkotótársa és özvegye, Fülöp József, a MOME rektora, Kiss Melinda, a METU Animáció és Media Design Tanszékének vezetője, M. Tóth Géza Oscar-jelölt animációs rendező, a Kedd Stúdió vezetője és Orosz Anna Ida filmtörténész, a Filmarchívum munkatársa voltak.

Ivády Tamás, részlet az Örökrész című filmből 

Döntött az Oscar-díjra nevező bizottság: a Kojot négy lelke című mozifilm képviseli Magyarországot a nemzetközi film kategóriában. A Gauder Áron rendezésben, Bereményi Géza közreműködésével, Temple Réka producer vezetésével készült, és az indián teremtéstörténetet eredeti látásmóddal, a mitikus Kojot figurájával a középpontban elmesélő filmet mintegy 30 fesztiválon vetítették már nagy sikerrel világszerte. 

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 96. alkalommal kiosztandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2022. december 1. és 2023. október 31. között mutatnak be az adott országban.

A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba és Pesti Ákos, Lukácsy György, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi értékesítési igazgatója, Tősér Ádám filmrendező és Novák Emil operatőr, a Magyar Filmakadémia elnöke vett részt. 19 magyar egész estés mozifilm közül választotta ki a Kojot négy lelke című filmet a héttagú bizottság.

Szeptember 12. és 17. között felújított remekművekkel érkezik a Budapesti Klasszikus Film Maraton, hat napon át öt helyszínen a filmtörténet emlékezetes alkotásait vetítik. A programban vetítik a magyar származású Pierre Földes Murakami-adaptációját, a Vak fűzfa, alvó nő című animációt, utána pedig mesterkurzust tart a rendező. A BKFM-en két másik animáció is látható lesz.

Szeptember 15-én, pénteken 10 órakor a Toldi moziban vetítik Pierre Földes a Vak fűzfa, alvó nő című egész estés filmjét. A Murakami Haruki novelláiból készített animációban egy nyugdíj előtt álló üzletkötő és egy beszélő béka összefog, hogy megmentse Tokiót a földrengéstől, miközben egy fiatalember a szerelmét és elveszett macskáját keresi. A rendező, Pierre Földes az általa élő animációnak (live animation) nevezett technikával kísérletezik, amelynek során először valódi színészek játsszák el a helyzeteket, de az animátorok nem közvetlenül rajzolják át az alakokat, hanem elsősorban gesztusaikból, mozdulataikból merítenek ihletet. A film mágikus világa és szarkasztikus humora rabul ejti a nézőt.

A film után Pierre Földes ingyenes mesterkurzust tart a filmterv keletkezéséről, melyben olyan témák merülnek fel, mint az inspiráció és a kockázatvállalás, az adaptáció folyamata, hogyan olvassunk a sorok között és hogyan értelmezzünk, a fejlesztés, néhány pénzügyi szempont, egy koprodukció létrehozása, a teaserek készítése, a filmkészítés folyamata, a storyboard, animáció és hátterek és persze a közönség is kérdezhet.

Vak fűzfa, alvó nő

Mintegy ötven filmadaptációja született közel száz év alatt – az 1928-ban jegyzett első mozgóképes feldolgozás óta – Edgar Allan Poe egyik legborzongatóbb novellájának, az eredetileg 1843 januárjában publikált Az áruló szívnek. A mindössze pár oldalas novellából nem csupán rövidfilmek készültek, de egész estés alkotások is; az élőszereplős filmek mellett pedig szekérderéknyi animációs feldolgozásról is tudhatunk. Utóbbiak között megkülönböztetett hely illeti meg az 1953-ban, éppen hetven évvel ezelőtt keltezett amerikai változatot, melynek címe megegyezik az eredeti Poe-művével: The Tell-Tale Heart.

Stephen Bosustow, a rajzfilmkészítésre specializálódott UPA (United Productions of America) nevű stúdió vezetője éppen családi vakációját töltötte, amikor teljesen Edgar Allan Poe műveinek hatása alá került. Olyannyira megihlette az író-költő munkássága, hogy a stúdióban nyomban kezdeményezte Poe egyik legismertebb verse, A holló rajzfilmes feldolgozását. A művészeket is felvillanyozta egy Poe-adaptáció ötlete, csakhogy A holló helyett mást javasoltak, s a csere nem volt Bosustow ellenére: Az áruló szív mellett döntöttek. Ekkorra, az ötvenes évek elejére, a UPA neve egybeforrt az amerikai rajzfilm-művészetet valósággal „forradalmasító” törekvésekkel, de egy Poe-novellán alapuló animáció még a John Hubley és Robert Cannon nevével fémjelzett társulattól is merésznek számított.

Ted Parmelee: The Tell-Tale Heart

Buda Flóra Anna 27 című kisfilmje a cannes-i Arany Pálma és az annecy-i Kristály-díj után újabb rangos elismerést kapott: most a Szarajevói Filmfesztiválon választották a legjobb rövidfilmnek.

Augusztus 11. és 18. között tartották az egyik legmenőbb filmfesztivált, a Szarajevói Filmfesztivált, melyen több magyar film versenyzett. A 27 a rövidfilmes versenyprogramban 9 másik alkotással együtt szerepelt, melyben élőszereplős és animációs alkotások együtt versengtek. Buda Flóra filmje elnyerte a legjobb rövidfilmnek járó Szarajevó Szíve-díjat (Heart of Sarajevo for the Best Short Film), ami nemcsak Oscar-kvalifikáló elismerés, hanem 2500 eurós pénzdíjjal is jár.