Gauder Áron rendezésében, a Cinemon Entertainment stúdiójában közel 120 fős stábbal készült el a film, amely Magyarország 2023-as Oscar-nevezése volt, emellett az animációs Oscarnak számító Annie-díjra jelölte a Nemzetközi Animációs Filmszövetség (ASIFA-Hollywood). A Kojot négy lelke a legnagyobb animációs fesztiválon, Annecy-ban a zsűri díját nyerte el és Ázsia egyetlen A-kategóriás fesztiváljáról, a Shanghaj Nemzetközi Fesztiválról Golden Goblet díjjal tért haza. A film már több mint 50 fesztiválon mutatkozott be és idén kezdi meg kitárni kapuit a nemzetközi közönség előtt is: áprilisban lesz a mozis premierje Franciaországban, nyáron pedig az Egyesült Államokban.

Az univerzum teremtésének feldolgozásán keresztül a film a technológiai fejlődés által veszélybe került indián civilizáció történetét meséli el, amellyel pótolhatatlan tudás és boldogság lehetősége veszhet el. A történet olyan égető kérdésekre keresi a választ, hogy miként élhetünk harmóniában a környezetünkkel, amíg nem késő, hogy ne pusztítsuk el a Földet.

Elstartol a Telex Filmklub 2024-es évadja, ráadásul egy elég exkluzív filmmel: Magyarországon, nyilvános vetítésen, majdnem másfél hónappal a bemutató előtt a Telex filmklubjában lehet megnézni a Kék Pelikan című magyar animációs filmet, a rendszerváltás körüli és utáni vonatjegy-hamisítások krónikáját.

Külföldi utazás? A '90-es évek csibészei elmesélik, hogyan oldották meg okosba'! Csáki László, a Magyar Filmszemlén és a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon többször díjazott, Balázs Béla-díjas író-rendező éveken át készített interjúkat olyan érintettekkel, akiknek az életére sorsfordító hatást gyakoroltak azok a nemzetközi utazások, melyeket a kék Pelikan indigóval hamisított vonatjegyekkel tettek. A film az ő történeteik humoros, rendszerkritikus és heistfilmes elemeket felvonultató, magyar slágerekkel teli feldolgozása – méghozzá Magyarországon egyedülálló módon animációs dokumentumfilm formájában.

A Kék Pelikan terve még sok-sok évvel ezelőtt született meg Csáki László rendezőben, aki végül egy elég egyedi formát talált a végeredménynek: egy animációs dokumentumfilmet, fikciós elemekkel, filmes betétekkel, popkulturális utalásokkal, de mégis földhözragadt sztorikkal, azoknak az elmondásából, akik részt vettek a hamisításban.

Életének 96. évében elhunyt Deák Tamás, a Macskafogó, a Mézga család és a Kérem a következőt! című rajzfilmek zeneszerzője.

Deák Tamás Székesfehérváron született 1928-ban. Autodidakta módon tanult meg trombitálni, előbb Pécsett, majd 1955-től a fővárosban, a Duna szállóban és a margitszigeti Nagyszállóban zenélt. 1959-től 1964-ig a Magyar Rádió munkatársa volt.

Összesen több mint százhúsz animációhoz, valamint balettekhez, tévéműsorokhoz komponált zenét, a Deák Big Band vezetőjeként számos dzsesszkompozíció és szimfonikus könnyűzenei darab fűződik a nevéhez.

Egyperces pilot érkezett a Szélanya gyermekei című egész estés animációs filmtervhez, mely jelenleg fejlesztés alatt van.

A Szélanya gyermekei egy ősi magyar legendára épít, mely szerint a szél egy világ végi barlangból fúj, amit egy asszony őriz, ő Szélanya, aki, ha meghal, hatalmas vihar támad. Kata, a 7 éves különc kislány éjszakánként suttogásokat hall a szélben. Amikor nagyapja kórházba kerül, a hangok után ered és eltűnik a sötét erdőben, bátyja, Csongor a magát farkasnak képzelő malacával pedig a nyomába ered. A testvérek egy fantasztikus, de veszélyekkel teli világban, a szellemek birodalmában találkoznak újra, ahol ősi legendákból ismert mágikus lényekkel kell megküzdeniük. Ahhoz, hogy megmeneküljenek és hazajussanak, szembe kell nézniük egy ősi családi titokkal és visszaállítaniuk a világok egyensúlyát.

Pénteken 61. alkalommal adták át a Magyar Filmkritikusok Díjait az előző év legjobb magyar filmjeinek és alkotóinak. A díjat a MÚOSZ film- és tévékritikus szakosztálya és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztálya szavazta meg és osztotta ki.

2023 legjobb magyar animációjának Buda Flóra Anna 27 című animációját választották. A film főhőse a 27 éves Alíz, aki még a szüleinél él. Születésnapján egy átmulatott éjszaka során tudatosul benne, hogy ideje búcsút mondani az illúzióknak, és megélni az őt körülvevő valóságot.

A 27 francia Miyu és a magyar Boddah gyártásában készült, producere Emmanuel-Alain Raynal és Pierre Baussaron, valamint Osváth Gábor és Lukács Péter Benjámin. A hangdizájnt Lukács Péter Benjámin és Zányi Tamás készítette, a zenét Mákó Mári és Mákó Rozi szerezte. A filmben magyar dialógusokat hallunk, a szereplőknek olyan színészek kölcsönzik a hangjukat, mint Stork Natasa, Farkas Franciska, Szabó Simon, Fekete Ádám, Enyedi Éva és Kaszás Márk.

Buda Flóra Anna: 27

A magyar animációs filmek már 110 éve bűvölik el a nézőket. 2024. február 4-én, a magyar animáció atyjaként tisztelt Macskássy Gyula születésnapján a Nemzeti Filmintézet meghirdeti a magyar animációnak szentelt emlékévet, amelynek során számos különleges rendezvény és meglepetés várja a nézőket. Mától a Filmintézet streaming platformján, a FILMIO-n kedvenc klasszikus rajzfilmjeink egész évben ingyenesen láthatók.

A magyar animáció története 110 éve, 1914-ben kezdődött, amikor az akkor mindössze 19 éves Kató-Kiszly István grafikus első trükkfilmjét, a mókás című Zsirb Ödönt elkészítette. A sajnos azóta elveszett kisfilm fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt.

A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el a Halász János–Kassowitz Félix–Macskássy Gyula trió által alapított budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben. Noha a külföldre távozó magyarok szép számban erősítették a nemzetközi animációs szcénát, Macskássy Gyula érdeme, hogy a II. világháború után sem szakadt meg a hazai animációsfilm-gyártás.