Vácz Péter Kutyafül című animációs rövidfilmjének nemzetközi premierje a világ legrangosabb animációs fesztiválján, a francia Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon volt 2025-ben. Az elmúlt egy évben több mint 50 fesztiválon vetítették gyerek és felnőtt kategóriában egyaránt, és eddig 28 díjat nyert (ebből 6 közönségdíj) 12 országban.

A rendező személyes ihletésű filmjének főhőse a 11 éves Berci, aki az iskolából hazaérve szülei veszekedésének nyomait találja az üres lakásban. Ahogy a csendes térben elfojtott érzelmei felszínre törnek, haragját és agresszióját feszült, érzelmekkel teli interakciókban vezeti le a lakásba beszabadult kutyájával, Taslival. A ritka délután időtlensége és kutyája jelenléte segítenek Bercinek átélni a megbocsátás csendes, átalakító erejét.

A Stuttgarti Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon lesz a világpremierje Mostoha Marcell új filmjének, a Subharmonics című kísérleti animációnak.

A film egy felfedezőút a tudatalatti mélyén, ahol minden összekapcsolódik, semmi sem előre meghatározott, és a hangsúly a folyamatos változáson van. A természetes tudatállapot-változás során az idő és a tér határai feloldódnak. A hangok láthatóvá, a formák hallhatóvá válnak. Ha erősen figyelünk, még többet tapasztalhatunk: hangok és alhangok összefonódását, amelyek látható formákhoz és azok tükörképeihez kapcsolódnak – és időről időre kölcsönhatásba lépnek egymással.

Subharmonics

Az ötperces filmet egy az egyben Mostoha Marcell készítette, a vokálhoz Bacsa Orsolya adja a hangját. A Subharmonics dán-magyar koprodukcióban készült, forgalmazását a zágrábi Bonobostudio végzi, létrejöttét a Filmværksted Viborg és a Sound Art Lab támogatta. A film Stuttgarti Nemzetközi Animációs Filmfesztivál (Stuttgart International Festival of Animated Film) után a cseh Anifilmen, az ausztrál Melbourne Nemzetközi Animációs Fesztiválon és a szlovák Fest Anca fesztiválon látható.

Mostoha Marcell (1994) a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció mesterszakán végzett 2020-ban. Avant című diplomafilmje az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon versenyzett, ahol a zsűri különdíját nyerte. Különösen fontosnak tartja az interdiszciplináris gondolkodás által kínált lehetőségeket, és hisz a műfajok közötti szabad átjárhatóságban. Az animáció és a zene mellett képzőművészként is tevékenykedik, elsősorban a hagyományos grafika és a festészet területén, különös figyelmet fordítva az absztrakcióra.

Az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál szakmai eseménye a MIFA Pitch, melynek célja bemutatni a legjobb fejlesztés alatt álló animációs filmterveket. Idén négy kategóriában szerepelnek projektek: nagyjátékfilmek, rövidfilmek, tv-sorozatok tv-speciálok, valamint immerzív munkák blokkokban. 2025 óta ehhez csatlakozott még az animációs dokumentumfilmeknek szentelt külön fórum.

A márciusi Cartoon Movie-n mutatkozott be Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Vadak és szelídek című egész estés filmterve, melyhez megérkezett a rövid előzetes.

A Műanyag égbolt után új nagyjátékfilmen dolgozik Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta. A Vadak és szelídek főszereplője Teó, egy 38 éves budapesti festőnő, aki az anyja temetésére visszatér szülőfalujába. Itt újra találkozik Misivel, az egykori pappal, aki egy balesetben elvesztette az egyik karját, és akit a Teó anyja által vezetett lejáratókampány miatt megfosztottak tisztségétől. Misi bosszút forral: a falubeliek legmélyebb félelmeit és rémálmait akarja felhasználni ellenük. Bár alkotói válságban van, Teó elfogadja Misi felkérését, hogy kifesse a templomot. A végítéletről szóló festmények ihlette Teó elkezdi összegyűjteni a falusiak rémálmait, hogy ezekből formálja meg a freskókat. Teó a hit, a művészet és az emlékek között őrlődik, miközben anyja emléke és saját elfojtott félelmei is felszínre törnek. A templom végül mesterművé válik, ötvözve a borzalom, a gyógyulás és a számadás motívumait. 

Vadak és szelídek (Forrás: Domestic Infelicity)

Tíz meghatározó filmes szervezet (köztük az AA1 - Magyar Animációs Alkotóművészek Egyesülete és a Magyar Animációs Producer Szövetség) egy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy filmes szakmai díjakat alapítanak, amelyeket minden évben április 30-án, a Magyar Film Napján adnak át. Idén Gauder Áront, Bucsi Rékát és Kiss Melindát díjazták az animációsok közül.

Az új filmes díjak alapítóinak célja, hogy a magyar mozgóképkultúra értékteremtő alkotóit – kultúrpolitikai szempontoktól függetlenül – kizárólag filmes szakmai alapon ismerje el. A díjakat filmes szakmai szervezetek alapítják és minden évben kiemelkedő alkotói teljesítményeket honorálnak. A díjazottak teljes névsora a Filmhu oldalán olvasható, alább az animációsokat emeljük ki.

Gyarmathy Lívia Kiváló Filmművész-díjat kapott Gauder Áron animációs filmrendező. A díjat olyan filmesek kapják, akik jelentős filmográfiával rendelkeznek és kiemelkedő, figyelemre méltó szakmai munkát végeztek az eddigi alkotói tevékenységük során.

Az indoklás szerint Gauder Áron a kortárs animáció egyik legeredetibb és legbátrabb hangú rendezője, aki már első egész estés filmjével, a Nyócker!-rel új irányt jelölt ki a magyar és európai animáció számára. A film formanyelve és társadalmi érzékenysége egyszerre volt provokatív és úttörő: bebizonyította, hogy az animáció képes a valóság legégetőbb kérdéseiről – társadalmi egyenlőtlenségről, identitásról, közösségi feszültségekről – is hitelesen és radikálisan beszélni.

Hatodik alkalommal állt össze a Magyar Animációsok Közösségi Célokért csapata: új filmjük a kormányváltást követő időszak érzelmi lenyomatára fókuszál, a 16 év utáni fellélegzésre, a felszabadultság érzésére, valamint a reményre egy új, jobb jövő felé. 

A kisfilm a kollektív érzelmekre épít: a feszültség oldódására, a közös megkönnyebbülésre és az új korszak kezdetére, amelyet az együttműködés és a közös akarat tett lehetővé. Hangulata pozitív, szeretettel és reménnyel teli, erőteljes jövőképet sugall. A film rövid, letisztult üzenetekre épít (például: „Építsük újjá!”), amelyek az összetartozást és a közös felelősségvállalást hangsúlyozzák. 

A csapat tagjai animációs alkotókként és állampolgárokként hisznek abban, hogy a megszólalás, az egymással való kommunikáció és a véleményformálás alapvető jogaink közé tartoznak. Míg egy rövid animációs film hagyományosan hosszú hónapokig, akár évekig készül, ők közösségi alapon, gyors reakcióként dolgoznak: egyetlen hívószóra szervezik meg az alkotást, amelyben minden résztvevőnek egy hete van elkészíteni a saját, néhány másodperces részletét, melyekből összeáll a végső film. Számukra ez nemcsak egy gyártási módszer, hanem egy állítás is, hogy az alkotás lehet közös, azonnali és élő reakció a minket körülvevő valóságra.