Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Dot & Line

Így látja a magyar animáció aranykorát egy macedón

2016. július 17. - Herczeg Zsófi

A Global Voices oldalán megjelent egy rövid cikk (The Fascinating World of Cold War-Era Hungarian Cartoons) a hidegháború időszakában készült magyar animációs sorozatokról, melyben elég nagyvonalakban ír a macedón származású Filip Stojanovski a magyar animációs iparról és három hazai sikersorozatról. Éppen ezért nem megy bele az alkotások mélyebb fejtegetésébe, elemzésébe és értelmezésébe, mindenesetre érdekes olvasni hogyan látja egy külföldi a hazai közönség számára klasszikus animációkat. Habár az, hogy a magyar animáció aranykorában kevés széles körben ismert exportcikkünk lett volna, vitatható. 

Ahogy Stojanovski írja, a hidegháború alatt ugyan Magyarország is a vasfüggöny innenső oldalára került a Szovjetunióval, Kelet-Németországgal, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Bulgáriával és Romániával együtt, elszeparálva a világ többi részétől, de ez nem akadályozta meg a hazai animációs ipart a magas színvonalú alkotások elkészítésében. A vasfüggöny mögött korlátozva volt a (művészi) mozgásszabadság, az eszmecsere, a magánélet, és a központosított gazdaság miatt az életszínvonal is alacsony volt. Az '56-os forradalom leverése után a magyar politikai vezetés fokozatosan állította vissza a szabad piacgazdaság néhány elemét, illetve egyes szabadságjogokat, amelynek eredménye egy (a Szovjetunióhoz képest) valamivel lazább kormányzás volt, mely gulyáskommunizmusként vált ismertté.

gusztav_hazasodik.jpgStojanovski egyik példája a Gusztáv című sorozatunk, mely szerinte egyike volt annak a kevés hazai kulturális exportcikknek, amely széles körben ismert volt külföldön. (A Gusztáv előzménye Nepp József első rövidfilmje, az 1961-ben készült Szenvedély, melyben először jelent meg a főhős alakja. – a szerk.) A Gusztáv a mindennapi életre reflektált, többek közt olyan témákat figurázott ki szatirikus módon, mint az országot elnyomó bürokrácia vagy az egyén saját életével való elégedetlensége. A politikai hatalom befolyása mellett a hazai kultúrcikkek exportjának akadályát a magyar nyelv is jelentette (ez a probléma egyébként ma is jelen van az animációs rövidfilmek esetében – a szerk.), viszont a Gusztáv a némafilmeket idézte a beszéd hiányával és az egyéb szövegek redukálásával, amivel megvolt az univerzális jellege. Stojanovski szerint a Gusztáv később meghatározó lett azokban az országokban, ahol vetítették, sőt, az esendő főhős egyfajta kultfigurává is vált, amire később az is rásegített, hogy a sorozat elérhető lett online felületeken is.

A magyar animációs kánon megkerülhetetlen sorozata a száz részt megért Magyar népmesék. Ahogy Stojanovski írja, a huszadik század második felében a fősodorbeli közép- és kelet-európai animációk többnyire gyerekek szórakoztatására készültek, és egy részük valóban ezt a közönséget célozta, mások viszont belecsempésztek felnőtt tartalmakat is. Mivel a kommunizmus a jövőre koncentrált, ezért a gyerekeknek szóló jelenkori, aktuális témákkal foglalkozó alkotások fontos kérdést jelentettek a szocialista országoknak, így az állam jelentős mértékben támogatta a fiatalok oktatását mind irodalomban, mind a filmek terén. A Magyar népmesék volt az egyik legkiemelkedőbb példája ennek a trendnek. A Magyar népmesék narrációt tartalmazott, ezt pedig minden esetben lefordították az adott ország anyanyelvére. Stojanovski egy amerikai verziót linkelt a cikkébe, melyben James Earl Jones (Darth Vader szinkronhangja) vezeti fel a Holló Jankó című epizódot, amelynek egyébként eredeti narrátora Szabó Gyula. Mint látható, az amerikai verzióban elhagyták a sorozat védjegyévé vált intrót a Kaláka együttes meghatározó dallamaival.

mikrobi.jpgUtolsó példaként a tizenhárom részes Mikrobi című sorozatot említi, mely a címszereplő háztartási robot és egy embercsalád életét követi nyomon, nagyfokú oktató célzattal. Ez a sorozat is a fiatalabb közönséget célozta, és Stojanovski szerint szintén nagy hatást gyakorolt azon országok popkultúrájára és nézőire, ahova eljutott, de közel sem akkorát, mint a Gusztáv.

A Magyar népmesékkel és a Gusztávval szemben a Mikrobi részeit nem egyszerű fellelni neten (egyébként itthon már kiadták DVD-n – a szerk.), de Stojanovski rátalált egy retró tv-sorozatokkal foglalkozó macedón blogra, ahol hangalámondásos verzióban lehet Mikrobi-részeket nézni.  

via Global Voices

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr618896114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása