Február 27-től rendezik meg a 3. Magyar Filmhetet az Aréna moziban, ahol sajnos nem leszünk elárasztva animációkkal, és igazából túl sok magyar filmmel sem. Harmadszorra rendezik meg a Filmhetet, de ez a harmadik verzió, ami ismét különbözik a korábbiaktól. Idén már nem vetítenek rengeteg filmet (ami a lényege lenne egy filmhétnek), hanem csak azt az 5 (illetve 4) alkotást, amit előzetesen válogattak be az adott kategória döntősei közé.
Egészestés alkotásoknál, animációs és élőszereplős rövidfilmeknél 5-5-5, tv- és dokumentumfilmeknél 4-4 alkotást vetítenek, ezekhez jön még 15 film versenyen kívül. Ahogy látszik, az öt döntős helyett két kategóriában csak 4 film szerepel, de például az ismeretterjesztő blokk teljesen kimaradt és fájóan hiányoznak a diákfilmek. Csak összehasonlításképpen: tavaly 42 egészestést, 33 animációt, 40 élőszereplős kisjátékfilmet, 76 dokut, 13 tévéfilmet és 34 ismeretterjesztő filmet vetítettek (és ezekből választotta ki titkos szavazással a zsűri az 5 döntőst, majd a győztest).
A korábbi években is sok kritika érte a Magyar Filmhetet, amik nagy része sajnos teljesen jogos volt (például miért csak a szervezők által megadott, többnyire A-listás fesztiválokon szereplő darabok kerülhettek be, holott rövidfilmeknél kicsit máshogy megy a fesztiváloztatás), rengeteg morális probléma is felmerült az eseménnyel kapcsolatban (Hajdu Szabolcs például oda sem adta a Délibábot a 2. Magyar Filmhétre) és még harmadszorra is átgondolatlannak tűnik az egész. De tavaly és előtte legalább sok filmet lehetett látni, ami különösen az animációs és élőszereplős rövidfilmek, a dokumentum- és ismeretterjesztő filmek esetében volt hasznos, ugyanis ezek nem kerülnek moziforgalmazásba, és televízióban sem, vagy alig látni őket, az emberek (főleg a kommentelők) pedig épp ezen vannak felháborodva, hogy miért nem lehet sehol sem látni a magyar filmeket, főleg ha állami pénzből készültek.
Persze az animációs filmek hiányára ott a június végén tartott KAFF, a kisjátékfilmeknek pedig a március 29-én kezdődő Friss Hús, szóval van hol pótolni a kortárs magyar alkotásokat, ha már a Magyar Filmhéten nem lehet, hiába a #nezzmagyarfilmet hashtag és szlogen.
De lássuk mi az az 5 animáció, amit viszont a Filmhét alatt minden nap vetítenek.
A beválogatott animációk közt van egy független elsőfilm (Bucsi Réka: LOVE), egy klasszikus magyar animációs stúdiótól kikerült 3D-s széria egyik epizódja (Horváth Mária: Cigánymesék – Káló, a cigánylegény, Kecskemétfilm), egy magyar animációs veterán kortárs sorozatának egyik fejezete (Richly Zsolt: Luther Márton élete – Úton az Úr felé), egy kortárs magyar mesekönyv-adaptációs sorozat egyik része (Pálfi Szabolcs: Egy kupac kufli – Sose együnk gombát reggelire), és szintén egy kortárs sorozat fiatal alkotók tollából, amiből talán egyszer egészestés film is lesz (Nagy Márton, Kovács Márton, Hermán Árpád: Az égig érő fa – A küszöb). Elég széles spektrumot fednek le a beválogatott filmek, lesz szürreális szerelem, cigány kultúra, vallásos tanmese, abszurd humorú kedvesség és ősi mitológiából építkező fantasy is.
Bucsi Réka filmje már több mint 120 fesztivált járt meg és 15 díjat hozott el, legutóbb a magyar kritikusok ítélték 2016 legjobb animációjának. A LOVE a szerelem megfoghatatlan és leírhatatlan érzéseit adja át negyed órában, haikuszerű jelenetekben, egy fiktív univerzum szürreális élőlényeinek mindennapjain keresztül elmesélve, a rendező felismerhető stílusában és egyedi figuráival, mindezt Lukács Péter jellegzetesen provokatív hangkeverésével és David Kamp csodálatos, érzelmekkel teli zenéjével.
Bucsi Réka: LOVE
A Kecskemétfilm Kft. műhelyében készül Horváth Mária Cigánymesék című 3D-s sorozata Szécsi Magda cigány író meséi nyomán, Orsós Teréz grafikus- és festőművész képeinek felhasználásával, valamint a Parno Graszt zenéjével. A 13 részesre tervezett sorozatból eddig három van kész (Doja, a cigánytündér, A cigányasszony és az ördög, Káló, a cigánylegény), melyeket elérhetővé is tett a stúdió, nemrégiben pedig újabb három epizódra kaptak támogatást. Mikulás Ferenc, a sorozat producere szerint "a kisfilmek célja bemutatni a Magyarországon élő romák kultúrtörténeti és néprajzi hagyományait, ötvözve a mai cigány művészettel. Ugyanakkor az egyes részek megismertetik a ma is követendő például szolgáló roma társadalom múltjának értékeit [...], így erősödhet és akár növekedhet is az etnikai kisebbség iránti tolerancia a többségi társadalomban." A 3. Magyar Filmhéten a Káló, a cigánylegény című részt vetítik, a szériáról a Romedia Foundation oldalán olvasható egy részletes és kiváló írás.
Horváth Mária: Cigánymesék – Káló, a cigánylegény
Richly Zsolt több mint 20 éves terve volt megfilmesíteni Luther Márton életét, pár éve pedig a reformáció közelgő 500. évfordulója alkalmából az egyház is jó ötletnek tartotta animációval közelebb hozni a vallást az emberekhez és beszállt a projektbe. A 10 részes széria coming of age sorozatnak is tekinthető, amiben nemcsak Luther gyermek- és ifjúkorát láthatjuk, a fiatalkori csínytevéseket és az iskolai filozofálást, hanem érett férfiként és aggastyánként is megismerhetjük tevékenységét és örökségét. A sorozat hitelességéről az egyház gondoskodott, a szöveget Lackfi János modernizálta és ugyan erős tanító jellege van a szériának, Luther pedig túlságosan jóként van ábrázolva, a fametszeteket és a képregényeket idéző grafikai stílus korszerűvé és befogadhatóvá teszi az ötszáz éve történteket és magát a vallást, amit nem sokszor tesznek meg egy animáció központi témájának.
A Filmhéten a sorozat negyedik epizódja, az Úton az Úr felé látható, melyben Luther Rómába megy, ahol csupa rossz tapasztalat után kiábrándultan hazaindul, a földi hívságok helyett pedig a természetet választja, melyben követői is akadnak. A 10 részes szériával idén valószínűleg még jó párszor találkozhatunk, ugyanis 2017 a reformáció éve.
Richly Zsolt: Luther Márton élete – Úton az Úr felé
Dániel András azonos című képeskönyv-sorozata alapján készül Pálfi Szabolcs Egy kupac kufli című szériája, melynek főhőse hét mesebeli lény, a kuflik, akik hosszú évek hazátlan vándorlása után egy viharos éjszakán találnak rá az Elhagyatott Rétre, ahol megannyi szupervicces dolog történik velük. Hol van már a Bogyó és Babóca korszaka, a KEDD stúdió újított és egy felnőttek számára is roppant humoros történetet filmesített meg, jópofa látványvilággal és Scherer Péter mindig mókás szinkronjával. A Filmhéten a második rész, a Sose együnk reggelire gombát látható, az első két epizód egyébként már elérhetővé is vált neten.
Pálfi Szabolcs: Egy kupac kufli – Sose együnk gombát reggelire
Nagy Márton, Kovács Márton és Hermán Árpád ötlete, Az égig érő fa sorozatként indult, de az alkotók egészestés filmet terveznek belőle, és nagyon jól teszik. A magyar mesehagyomány, a mitológia és a fantasy világából merítő pilot egy tőrőlmetszett kalandfilm, amiben a hősöknek újabbnál újabb feladatokat kell sikeresen legyűrniük, hogy elérjék céljukat. Hát erre kellene az egészestés hossz vagy támogatás a többi részre, mert a Küszöb című epizód még csak valóban a történet küszöbe, az igazi izgalmak valószínűleg a második résztől jönnek-jönnének. De már ez az egy epizód is elég meggyőző ahhoz, hogy a nyolcvanas évek akciósorozatain felnőtt alkotók ötletét megszeresse a néző, hiszen az ősi magyar motívumokat frissességgel és megannyi akcióval töltik meg, mindezekhez pedig nagyon jól megírt karaktereket társítanak.
Nagy Márton, Kovács Márton, Hermán Árpád: Az égig érő fa – A küszöb
A Magyar Filmhéten egy animációs blokk látható a fenti öt filmmel, ezekből választja majd ki a zsűri az általuk legjobbnak vélt filmet. Ugyan egyetlen animációs szekció van idén, viszont ezt minden nap, vagyis nagyon sokszor vetítik a Filmhéten:
- február 27. hétfő 16.45
- február 28. kedd 16.00
- március 1. szerda 16.00
- március 2. csütörtök 16.30
- március 3. péntek 16.15, 20.00
- március 4. szombat 16.00
Jegyek a Cinema City Aréna oldalán válthatók majd, egységesen 800 forintért. A teljes program a Magyar Filmhét oldalán böngészhető, a Magyar Filmhét által osztott díjakra jelölt filmek és alkotók névsora pedig itt olvasható. Most először vidéken is lesznek vetítések.
