Képregényeket, zin-eket, webes képregényeket, mangákat vagy illusztrációkat készítesz? Szerinted a képregény hasznos ahhoz, hogy felfedezzük a nők erejét és meséljünk a nőkről? Elégedetlen vagy azzal, ahogyan a nőket ábrázolják a mainstream képregényekben és a popkultúra termékeiben, különösen Dél-Kelet-Európában? Hozzájárulnál a kép megváltoztatásához? Használnád a képregényt a patriarchátus, a nemek közötti egyenlőtlenségek és a társadalmi egyenlőtlenség egyéb kapcsolódó formáinak megváltoztatására? Szeretnél utazni és találkozni hasonló gondolkodású művészekkel?

A Women Power in Comics (WOM&COM) Horvátországból, Görögországból, Magyarországról, Montenegróból, Szerbiából és Szlovéniából hoz össze partnereket azzal a céllal, hogy erősítse a női művészeket, és elősegítse láthatóságukat és képviseletüket. A projekt emellett felhívja a figyelmet a képregényben megjelenő nők ábrázolására is.

Az első WOMCOM képregénykonferencia magyar delegációja: Benczédi Anna, Gregor Lilla, Marjai Petra,
Szép Eszter, Lamm Lenke, Érsek Laura, Ladjánszki Márta, Hegedűs Márton

A WOMCOM arra invitál, hogy rövid képregényeket készíts a rezidens programjaik során, visszajelzést kérhetsz a mentoroktól, kiállításokon lásd viszont a munkádat, és csatlakozz egy kreatív regionális hálózathoz.

A WOMCOM a nőiség megélésének élményét támogatja rövid képregények készítésével bármely terület, bármilyen műfaj és forma kapcsán. Nyitottak a fikciós és nem fikciós képregényekre. A képregények a kéthetes rezidenciák alatt készülnek el, kiállításra kerülnek, nyomtatott antológiába rendezzük őket, valamint online is megjelennek a WOMCOM digitális platformján.

A 2023-as, Újvidéken (Szerbia) és Budapesten tartott rezidenciaprogram sikerét követően a WOMCOM 2024-ben is megrendezi művészeti programját: május 29. és június 12. között Podgoricában (Montenegró), szeptember 8. és 22. között pedig Zágrábban (Horvátország). A kéthetes rezidencia során készült képregényeket kiállítják, kiadják nyomtatott antológiában, és a WOMCOM digitális platformján is megjelennek.

Forrás: WOMCOM

Új animációs kisfilmet készített Traub Viktória: a Cipők és paták világpremierje a zágrábi Animafesten lesz, majd az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon versenyez.

Június 3. és 8. között rendezik meg a legnagyobb horvát animációs fesztivált, a zágrábi Animafestet, melynek rövidfilmes versenyprogramjában debütál Traub Viktória legújabb kisfilmje, a Cipők és paták. Ugyanebben a versenyben lesz látható Buda Flóra Anna 27 című animációja, a diákfilmes versenyben pedig Lantos Júlia METU diplomafilmjét, az Olivér, az óriást vetítik.

Szinte a zágrábi fesztivállal egyidőben tartják Európa legjelentősebb animációs eseményét, az Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivált. A június 9. és 15. között megrendezett fesztivál négy versenyprogramját hozták nyilvánosságra a napokban: összesen 67 filmet válogattak be 33 országból. A rövidfilmes versenybe 31, az Off Limits szekcióba 12, a Perspectives programba 16, a fiatal közönségnek szóló blokkba pedig 8 alkotást válogattak. A diplomafilmek, tv-filmek, az alkalmazott és VR animációk bejelentése március végén lesz, reméljük a diplomafilmek között magyar alkotás is lesz.

Traub Viktória: Cipők és paták

Csütörtökön a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adta át Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országházban a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseket. Kossuth-díjat kapott Cakó Ferenc, Vécsy Vera, a Kecskemétfilm gyártásvezetőjét pedig Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki.

Kossuth-díjat kapott Cakó Ferenc grafikusművész, animációs filmrendező, kiváló és érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a magyar kultúrát páratlan homokanimációs-filmjeivel és egyedülálló színházi élményt nyújtó előadásaival gazdagító művészete elismeréseként vehette át a díjat.

Cakó Ferenc átveszi a Kossuth-díjat (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd) 

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár március 15-e alkalmából állami kitüntetéseket adott át a Pesti Vigadóban csütörtökön. Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Vécsy Vera, Balázs Béla-díjas gyártásvezető, a Kecskemétfilm főgyártásvezetője.

A pedagógus családból származó Vécsy Vera 1949-ben született Kecskeméten. Tanulmányait szülővárosában végezte, majd a Műszaki Főiskolán diplomázott 1970-ben. Pályakezdőként az Alföldi Cipőgyárban, majd a főiskola könyvtárában kapott munkát. 1972 augusztusától kezdett dolgozni a Kecskeméti Rajzfilmstúdióban. Az elmúlt közel 50 évben több mint 500 produkció elkészítésében vett részt, többek közt a Magyar népmesék, a Mesék Mátyás királyról, a Leó és Fred és a Vízipók-csodapók szériákban, kortársak közül például a Cigánymesék vagy a Városi legendák sorozatokban, illetve ő volt magyar oldalról az Oscar-jelölt A vörös teknős, a César-díjas Loulou titka, vagy A majmok kastélya című francia film gyártásvezetője. Legutóbbi munkái közé tartozik Ulrich Gábor Dűne című kísérleti kisfilmje, valamint a Toldi sorozat és mozifilm.

Vécsy Vera 1985, vagyis az indulása óta a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szervezőbizottságának tagja. Olyan kitüntetéseket tudhat magáénak, mint a Művelődés Szolgálatáért Díj (2000), az Árvai Jolán Díj (2009), vagy a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (2009), 2021-ben pedig megkapta a Balázs Béla-díjat is.

Vécsy Vera (Fotó: Banczik Róbert, forrás: Kecskemétfilm)

Bár a Kék Pelikan csak április 4-én érkezik országszerte a mozikba, Csáki László fanyar humorú, valós eseményeket feldolgozó, felnőtteknek szóló egész estés animációs filmje már március közepétől, premier előtt látható lesz. Az indigóval vonatjegyet hamisító fiatalokról szóló mozifilm közönségtalálkozókkal egybekötött vetítésein az alkotók a film kulisszatitkairól mesélnek, míg olyan ikonikus művészek, mint Kozso és Bérczesi Róbert az ezredforduló életérzésének felidézésében lesznek a közönség segítségére. Budapest mellett Győrben, Kecskeméten, Szentendrén és Szolnokon is várják a nézőket.

1988-ban Magyarországon már mindenki igényelhetett világútlevelet, kinyíltak a határok, felszabadult az utazás lehetősége, a vonat és a busz azonban nagyon drága volt. Mit ér a szabadság, ha nem lehet élni vele? A Nyugatra vágyódó három jóbarát, Ákos, Laci és Petya rájönnek, hogy a MÁV-nál a jegyeket kézzel írva, kék Pelikan indigót használva töltik ki – egy budapesti belvárosi bérház egyik lakásában megkezdődnek a kémiai kísérletezések, hogy hamis vonatjegyekkel mehessenek világot látni…

A valós eseményeket feldolgozó, felnőtteknek szóló animációs film sok humorral és korabeli zenékkel meséli el hogyan oldották meg okosba’ az utazást a kilencvenes évek csibészei. A Kék Pelikan igazi nosztalgiautazás, amelyen a felidézett tárgyak vagy olyan korabeli zenék segítségével vehetnek részt a nézők, mint az Induljon a banzáj! a Bonanza Banzai-tól, a Lidocain a Hiperkarmától vagy a Húsrágó hídverő a Kispál és a Borztól.

A mozik után először a FILMIO-n látható Gauder Áron többszörös díjnyertes animációs filmje, a Kojot négy lelke. Az ikonikus Nyócker! rendezője legújabb alkotásában az indián teremtéstörténeten keresztül arról mesél, miként élhetünk harmóniában a környezetünkkel. 

Gauder Áron különleges látványvilágú alkotása meghódította a világ fesztiváljait: az animációs filmek legnagyobb presztízsű eseményén, a franciaországi Annecy-ban nyáron elnyerte a zsűri díját, ezzel párhuzamosan az egyik legnívósabb ázsiai seregszemle, a sanghaji fesztivál a legjobb animációs film díjával méltatta. A Kojot négy lelke című filmet később díjazták Bolognában, Los Angeles-ben, a portugál Cinanima fesztiválon, továbbá az Arizóna Nemzetközi Filmfesztiválon is, és beválogatták a nagy presztízsű Annie-díj jelöltjei közé is.