Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

A képtolvajok lassan elárasztják Budapestet is

2018. július 05. - dotandline

Egyre nagyobb kíváncsiság övezi Milorad Krstić Ezüst Medve-díjas alkotó novemberben a magyar mozikba kerülő Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés magyar animációs akció-thrillerét, melyben különös rablássorozat rázza meg a világ leghíresebb múzeumait. Nos, a képtolvajok lassan elárasztják Budapestet is - Ruben Brandt és bandája hamarosan a főváros legváratlanabb szegleteiből kacsint majd ránk. Július 1-jétől egy, a graffiti kultúrából kinőtt képzőművész hívja izgalmas városi sétára a nyitott szemmel járókat. Gerilla tevékenységének köszönhetően nyáron havonta 6 karakter jelenik majd meg a budapesti utcákon a Ruben Brandt, a gyűjtőből.

ruben_brandt_x_mimi.jpg

Milorad Krstić egyedi látványvilágú akció-thrillerében, a Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés animációban az egész világot bejárjuk egy olyan utazás során, amely percenként okoz újabb és újabb meglepetéseket. A film a James Bond-filmek hangulatát megidézve vezeti be a nézőt a művészet rejtett dimenzióiba. A 4K-ban készült animációs alkotásban a köznapi és fantázia szülte formák keverednek, ahol mindvégig extravagáns alakok, futurisztikus és vintage elemekből épülő dizájn, autósüldözés, humor és mindig újra töltődő izgalom köti le a néző figyelmét.

Tovább

A treboni ponty és az éneklő szardíniák

Beszámoló a csehországi Anifilmről és a Visegrádi Animációs Fórumról

Egy cuki, tavakkal körbevett kisvárosba látogattunk, ami tele van sült hallal, csavart fagyival és évente egyszer még animációs filmekkel is. És néha még pávák is elsétálnak a főtéren. Beszámoló a csehországi Anifilmről, ahol számos magyar animáció is képviselte magát, illetve a film- és sorozattervek is jól szerepeltek a Visegrádi Animációs Fórumon.

A május 1. és 6. között tartott Anifilm lassan felső tagozatba lép, hiszen már tizedik alkalommal rendezték meg a dél-csehországi Trebonban, és mára már elég komoly szerepet tudhat magáénak a közép-kelet-európai animációs iparban, még ha a programja talán nem is a legfrissebb és legváltozatosabb.

Az Anifilmen talált otthonra a Visegrádi Animációs Fórum évenkénti pitchfóruma is, ahova animációs rövidfilm, tv-sorozat és -speciál terveket vártak, hogy az alkotók szakmai közönség előtt mutassák be készülő filmjeiket, így partnereket, befektetőket találjanak. Idén először nagyjátékfilmtervekkel is lehetett nevezni a VAF-ra. A pitchfórummal tehát az Anifilm programja nemcsak kibővült egy újabb lappal a katalógusban, de egy jelentős lépést tettek abba az irányba, hogy a régióban fontos szakmai állomás legyen a májusi fesztivál. A VAF cseh, lengyel, magyar és szlovák érdekvédelmi platform és a pitchfórummal szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy megerősödjenek a partneri viszonyok az alkotók és a szakemberek között, és hogy a kelet-európai animáció szélesebb közönséghez jusson el.

vaf_feature_films_pitch.jpg

A VAF pitchfórumának közönsége (Forrás: VAF)

Persze ez akár lehetetlen küldetésnek is tűnhet, látva, hogy még a nyugat-európai filmek sem jelentenek jelentős kihívást a nagy amerikai stúdiók 3D-s nagyjátékfilmjei számára a piacon. De talán a koprodukciók több lehetőséget jelentenek arra, hogy ezek a filmek megvalósuljanak és több nézőt mozgassanak meg. A VAF pitch remek hangulatban telt, még úgy is, hogy a tapasztalt producerek mellett jó néhány megszeppent rendező is előadta a filmtervét, akik láthatóan nagyon izgultak. Szakemberek készítették fel az alkotókat a pitchre, illetve a pitch után one-on-one meetingeket is lehetett szervezni, továbbá a zsűri is elmondhatta a véleményét a konzultációkon.

A rövidfilmek között szerepelt sok elsőfilm-terv, animációs dokumentumfilm és szerzői alkotások. A magyar delegációt ebben a szekcióban Lovrity Anna Katalin képviselte, aki Márvány és citrom tervét mutatta be, mely egy anya-lánya kapcsolatról szól és a címadó fogalmak mentén a sérülékenységről és az idő múlásáról is beszél. Lovritynak ez lesz a Berlinálét megjárt Vulkánsziget című MOME Anim diplomafilmje utáni bemutatkozó alkotása. A film látvány- és karaktertervei már kiforrottak és a rövid animáció francia koprodukcióban fog készülni.

lovrity_kata_x_vaf.jpg

Gelley Bálint producer és Lovrity Anna Katalin rendező a VAF-on (Forrás: VAF)

A rövidfilmes szekciót végül a szerb Jelena Milunovic nyerte Floating című filmtervével, mely egy mentális betegség témáját dolgozza fel a rendezőnő személyes élményei alapján. Különdíjas lett a lengyel Piotr Chmielewski I Come Undone című rövidfilmterve, amit a tavalyi Primanimán kezdett fejleszteni Budaörsön, Vácz Péter és Joseph Wallace stop motion workshopján.

A nagyjátékfilmes projekteket a következő napon mutatták be és itt már jóval több hangsúlyt fektettek a filmek eladhatóságára, a potenciális nézők pozicionálására vagy a merchandising lehetőségeire. Érthető, mert az ilyen filmek készítésénél mindig nagyobb a kockázat. A legtöbb animációt gyerekeknek szánták és sokszor egy már népszerű könyv vagy képregény szolgálta az alapot hozzá. Ilyen Nyikos László és Fazekas Csaba Helka című filmje is, akik Nyulász Péter azonos című kalandregényét filmesítik meg, a forgatókönyvet pedig Kormos Anett és Zabezsinszkij Éva jegyzik. A balatoni legendavilágot felhasználó mesefilmben Helka, a fiatal hercegnő fantasztikus kalandokat él át, miközben szépen lassan felnő. A magyar piacra már nagyon kell egy női főszereplős animáció, hogy így a lányok felnőttérését, hőssé válását is láthassa a gyerekközönség. Nyikos László lendületesen adta elő a projektet, viszont a film legnagyobb hátránya is előtérbe került: mivel magyar nyelven készül, magyar legendákon alapul és ezeken a tájakon játszódik, a környező országokba biztos nehéz lesz eladni. A régióhoz képest viszonylag magas költségvetést terveznek. A nyelvi akadály kevésbé  jellemzi a szekciót megnyerő stop motion filmtervet, az Of Unwanted Things and People című filmet, mely négy ország koprodukciója cseh, szlovén, szlovák és lengyel rendezőkkel és négy különböző történetet mesél el Arnošt Goldflam azonos című regényéből.

Az animációs tv-sorozatokat és -speciálokat bemutató szekción sajnos már nem tudtunk részt venni, de fontos megemlíteni, hogy ebben a blokkban három magyar alkotás szerepelt: Szederkényi Bella Ahány király, annyi mese, illetve Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című projektje sorozatként, valamint tv-speciálként Vácz Péter Noé fája, mely elnyerte a kategória különdíját, ami azt jelenti, hogy a többi nyertessel együtt ők is részt vehetnek majd a legnagyobb európai pitching eseményen, a szeptemberi Cartoon Forumon (erről részletesebben itt írtunk).

Az Anifilm programja sokszínű volt, az egészestés versenyfilmektől kezdve (itt szerepelt például az Anilogue-on is vetített Kenyérkereső vagy a Teheráni tabuk) a számítógépes játékokon át a VR-ig, és egyaránt voltak felnőtt- és gyerekfilmes szekciók is. De van még versenye a videóklipeknek, illetve az alkalmazott és kísérleti animációnak is. A vetítéseknél a rövidfilmekre mentünk leginkább, hogy a Primanima programjába is keressünk meghívandó alkotásokat. Ezek közül kiemelkedő volt két abszurd, egzisztencialista bábanimáció: Anna Mantzaris-tól az Enough és Niki Lindroth von Bahr rendezése (munkásságáról itt írtunk), az éneklő szardíniákkal startoló The Burden, melyek díjat is nyertek a fesztiválon.

anna_mantzaris_x_enough.jpeg

Anna Mantzaris: Enough

Az Enough akár egy Monthy Python szkeccs is lehetne (mint például ez), azokról a pillanatokról, amikor a hétköznapokból már annyira elegünk van, hogy mindjárt felrobbanunk, és arról, hogy mi történne, ha végre felszínre hoznánk ezt az őrült frusztráltságot és megtennénk, ami a társadalmi szabályok szerint tilos. Az Enough technikája bábanimáció és rövid humoros jelenetekre épít. A The Burden kiindulópontja szintén valami hasonló, de már egy egységes világot teremt. Az autópálya melletti bevásárlónegyedet részletgazdag modellekkel alkották meg és a bábok szorongásai, magányuk már annyira kínzó, hogy kénytelenek dalra fakadni. A szövegek és a dalok hangvétele közötti disszonancia teszi végtelenül abszurddá és kedvessé a filmet. A francia Pumped Up Marion Ichard-tól játékos 2D-s rövidfilm, melyben hétköznapi helyszínen, egy csempeboltban történnek őrült dolgok. Asszociatív módon felépített, sajátos képi világa az orosz Fjodor Hitruk munkáira is emlékeztetett.

marion_ichard_x_pumped_up.jpg

Marion Ichard: Pumped Up

Szuper volt még az animációs dokumentumfilmnek is nevezhető Trump Dreams, amely az emberek az amerikai elnökről szóló szürreális álmait animálja, ami a szexuális zaklatástól a gyerekevésig és az elnök mutánssá válásáig terjed. Trump alakja annyira bele van szőve már az tudatalattiba, hogy nem csoda, ha már alvás közben sem lehet tőle megszabadulni, és az sem, hogy a vele kapcsolatos híreket olvasva az álmok egyre inkább közelítenek a valósághoz.

A rövidfilmek között két magyar filmet láthattunk, amik még az Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztivál előtt mutatkoztak be Trebonban. Traub Viktória Sellők és Rinocéroszok című filmje egy szürreális családtörténet egy kislány szemszögén keresztül elmesélve, Varga Tímea MOME Anim diplomafilmje, a Még nem pedig egy kisfiú perspektívájából beszél arról, hogyan hagyta magára őt az édesanyja.

A szerző a Primanima munkatársaként vett részt a fesztiválon.

Vácz Péter filmterve is ott lesz a Cartoon Forumon

85 tv-sorozat és -speciál projektet válogattak be az animációs tv-sorozatok legnagyobb európai pitchfórumára, a Cartoon Forum-ra, melyet szeptember 10. és 13. között rendeznek meg Toulouse-ban. A 85 bemutatkozó projekt között szerepel Vácz Péter Noé fája című stop motion filmterve, valamint a Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című szériája is.

A Cartoon Forum 29 évvel ezelőtt jött létre egyfajta alternatívaként Európa vezető televíziós piacai mellé. Az esemény célja, hogy lehetőséget biztosítson a fiatal alkotóknak és a kis stúdióknak, hogy a munkáikat közvetlenül a vevők előtt prezentálják, akik pusztán az alapján dönthessenek, hogy mennyire jó és értékes szerintük az adott projekt. Továbbá fontos szempont, hogy ezen a pitchfórumon mindenki – a tapasztalt és az újonc alkotók – számára ugyanazok a feltételek legyenek biztosítva és ne legyenek elnyomva a nagyobb stúdiók által a feltörekvő, független animációs csapatok.

A négynapos eseményen 85 projekt mutatkozik be, köztük 77 sorozattervvel és 8 tv-speciállal, melyek közt egyaránt van felnőtteknek szóló filmterv, családi sorozat és egészen kicsiknek való animáció. A 8 tv-speciál közt van Vácz Péter Noé fája című filmterve is, mely úgy került be a Cartoon Forum-ra, hogy a májusban tartott Visegrádi Animációs Fórumon a zsűri különdíját nyerte. Két éve ugyanígy szerepelt a Cartoon Forum-on Gurmai Beáta Borka és a varázsruha, valamint Turai Balázs és Buda Flóra Anna Masnifej királykisasszony kalóz kalandjai című sorozatterve is, akik szintén díjazásban részesültek a VAF-on.

Vácz Péter: Noé fája (Forrás: Cartoon Forum, Filmfabriq)

Vácz Péter 25 perces karácsonyi tv-speciáljának főszereplője a 10 éves Noé, aki a szülei folytonos veszekedése miatt állandóan szorong, mely sokszor azzal a tévképzettel társul, hogy egy fa nő ki a mellkasából. Egy havas téli napon Noé megtudja, hogy szülei elválnak, és már a karácsonyt sem töltik együtt. Ez a hír pánikrohamot idéz elő a fiúban, aki eszméletét veszti a sokktól. Mikor felébred, egy sűrű erdőben találja magát, ahol elveszetten és zavartan bolyong, majd összetalálkozik három apró lénnyel, két manóval és egy fiúdenevérrel. A három teremtmény elmeséli neki, hogy valaha minden fa egy olyan ember volt, aki nem tudta elrendezni magában a kapcsolatait. Az új barátok elkezdik megtanítani Noét az érzései kifejezésére, hogy ezáltal meg tudjon szabadulni a szorongástól és a mellkasán növő fától.

Tovább

Folytatódnak a kockásfülű nyúl kalandjai

Vasárnap mutatkozik be a népszerű Kockásfülű nyúl című sorozat legújabb része, melyben 40 év után folytatódnak Krisztáék kalandjai.

Marék Veronika mesekönyvéből a 70-es években készített rajzfilmsorozatot Richly Zsolt, mely összesen két évadot (26 részt) élt meg. A széria 1977-es bemutatása óta valószínűleg minden magyar kisgyerek filmélményei közt ott vannak a zöld színű és tarka fülű nyuszi kalandjai, amiket a mai napig szívesen vesznek elő a fiatal szülők is.

A Kockásfülű-széria presztízse nagy kihívás elé állította az alkotókat, amiről Bakos Barbara, az új sorozat rendezője mesélt: "Természetesen nagy kihívás visszanyúlni egy klasszikushoz, ami ráadásul hatalmas sikernek örvendett, sőt még a mai napig imádják a gyerekek. Viszont amikor Fehér Károly, a Popfilm producere felkért erre a feladatra, eszembe sem jutott nemet mondani. Persze hazugság lenne azt mondani, hogy nem tartottunk a visszajelzésektől, de ezt az aggályt gyorsan legyőzte a lelkesedés, és az, hogy szeretnénk létrehozni valamit, ami tiszteleg az eredeti sorozat előtt és egyben egy kicsit más dimenzióba emeli át." Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon mennyiben újul meg a sorozat: "Az alapszellemiségét, a karaktereket és különösen a nyulat Marék Veronikával és Richly Zsolttal egyetértésben mindenképp meg szerettük volna tartani, de például a szereplőkhöz hozzáadtunk még egy lányt." – mondta Barbi. – "Ez az első rész viszont most csak a fiúkról szól. Amiben újat szerettünk volna hozni az inkább a szituációk és a konfliktusok, hiszen 40 év sok idő, nem ugyanaz foglalkoztatja a mai gyerekeket, mint akkoriban, és a látványvilág, amit szintén frissítettük."

Bakos Barbara a MOME animáció mesterszakán végzett 2012-ben a Hölgy hosszú hajjal című kisfilmjével, azóta pedig a MOME Kortárs gyerekversek és dalok című szériáján is dolgozott, többek közt Kiss Judit Ágnes Kék őzek, Jász Attila Igazi csata, Murányi Zita Hullahopp, valamint Varró Dániel Dacoskodó című műveit adaptálta animációs formába, emellett gyerekkönyveket is illusztrál. Barbi elmondta, hogy hatalmas lelkesedéssel fogott bele a Kockásfülű munkálataiba, mellyel az volt a céljuk, hogy képesek legyenek valami olyat létrehozni, ami azt a generációt is megfogja, akik az eredeti rajzfilmen nőttek fel, de elsősorban a célközönségnek, a mai 4-6 éves gyerekeknek szól.

A kockásfülű nyúl – Robotnyúl

Tovább

Hazatérve Annecy-ból

Az egy hétig tartó Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál és a MIFA filmvásár után a magyar csapat hazatért Franciaországból, a résztvevőket benyomásaikról kérdeztük.

Évről évre újabb rekordokat dönt a francia-svájci határon fekvő kisvárosban megrendezett animációs filmfesztivál. A MIFA filmvásáron idén 75 országból 3800 résztvevő volt jelen, ez 23% növekedés a tavalyi évhez képest. Idén először képviseltette magát például Kamerun, Bolívia, Peru és Grúzia, de érdekes módon a szomszédos Svájc is első alkalommal állított önálló standot 2018-ban. Másodszor került megrendezésre a "Women in Animation" konferencia, valamint olyan új programok is helyet kaptak, mint a zeneszerzőknek teret adó "Meet the Composers" vagy a megfilmesítésre alkalmas könyveket felfedező "Shoot the Book" rendezvény.

Magára a filmfesztiválra is rengetegen voltak kíváncsiak, 11.700 akkreditált résztvevővel minden eddigi látogatói csúcs megdőlt, amivel sajnos a város vendéglátóipara nem igazán tudja felvenni a versenyt, szállást már hónapokkal korábban lehetetlen találni, az éttermek és bárok pedig zsúfolásig telnek ezen a héten. Ez persze nem szegte kedvét a jelenlévőknek, kellemes tapasztalatokkal érkeztek haza a magyar résztvevők is.

annecy_2018_x_hunimation_04.JPG

Falvai Györgyi és Gelley Bálint (balra) a magyar standnál (Fotó: Sorbán Kinga)

Falvai Györgyi, a MOME Global Nemzetközi Iroda ügyvivője, a MIFA magyar standjának projektmenedzsere örült a pavilon sikerének: "A MOME hosszú évek óta jelen van az annecy-i fesztiválon, hallgatóinkkal, oktatóinkkal utazunk ki a világ animációs élvonalával találkozni, filmeket, pitcheket nézni, és számos esetben – így nagy örömünkre idén is – a versenybe válogatott diplomafilmjeink (Varga Tímea: Még nem, Hegyi Olivér: Take Me Please – a szerk.) is képviseltek minket. Ugyanakkor a fesztivál alatt zajlik az ASF (Animation Sans Frontieres) Kreatív Európa támogatással tíz éve működő tréning projektünk felvitelije is. Ennek köszönhetően én idén tizedik alkalommal jöttem Annecy-ba, de az előző évekhez képest sokkal nagyobb izgalommal és örömmel, mivel az első magyar stand megtervezésében, kivitelezésében és megszervezésében kulcsszerepet vállalt az egyetemünk, így a sokszor külső szemlélőként látogatott MIFA vásáron most bennfentesként lehettem jelen. Nagy élmény volt a lelkes magyar stúdiókkal dolgozni, a támogatókkal együttműködni és a sok látogatót és partnert a saját asztalunknál, a saját standunkon vendégül látni, megfelelő és vonzó körülményeket nyújtani a szakmai munkához. Sok pozitív visszajelzést kaptunk erre a legelső megjelenésre, ugyanakkor persze kritikákat is, amelyekből építkezni lehet a jövőben, mert remélem, hogy lesz folytatása a világ legnagyobb animációs mustráján való megjelenésünknek!"

Tovább

A mágikus cell bemutatja: a hónap animációi | Május

Nagyon erős hónap volt a május animációs rövidfilmek terén, hiszen csúcszuper darabok váltak végre online elérhetővé: többek közt Vácz Péter Eper című klipje, Tompa Borbála MOME Anim diplomamunkája, a Random Walks, egy természetfeletti horror, a Juliette Lora D'Addazio rendezésében, vagy Laura Jayne Haley and Joanna című rövidfilmje, mely a maga egyszerű, hétköznapi és laza témájával, pikírten vicces stílusával válik nagy kedvenccé. A korábbi hónapok kedvenceit itt tudjátok visszanézni.

Tovább