A Képregényünnep a Pestexten vendége a festett képregényeiről ismert belga Brecht Evens. Részletgazdag utcaképeket ugyanolyan figyelemmel fest meg, mint többszintes épületek belsejét vagy hatalmas tánctereket. A színeken, formákon, szögeken túl minden történetében elsősorban az izgatja, milyen a városi ember. Minden egyes képregénye tele van kreatív formai megoldásokkal, életszagú párbeszédekkel, túlzottan is valósághű jelenetekkel, miközben minden egyes oldal mesés, varázslatos, szemet gyönyörködtető. Szereplői sokszor magányosak és Evens többnyire határhelyzetekbe sodorja őket. Bár a helyszín sokszor diszkó vagy házibuli, a képregények témái között ott van a szexuális trauma, a magány, a párkapcsolat, vagy a mentális betegség – saját démonairól őszintén beszél interjúiban.

Evensnek eddig mindegyik angolul megjelent művét jelölték a legrangosabb amerikai képregénydíjra, az Eisner-díjra. Az alábbiakban röviden Evens alkotói stílusáról és történeteiről olvashattok. Az első évszám az eredeti megjelenés éve, a második az angol fordításé. Az első magyar megjelenés még várat magára. Szép Eszter írása.

Brecht Evens

Krimi, horror, politikai thriller – ezekben a kegyetlen, sokszor férfi alkotók által dominált műfajokban érzi otthon magát a díjnyertes brit képregényalkotó, Hannah Berry. Berry szeptember 29-én a Pestext fesztiválon kiállít és beszélgetésen is részt vesz, október 1-én pedig workshopot tart. 

Hannah Berry-nek már a legelső képregénykönyve is feltűnést keltett: jelölték az egyik legrangosabb európai képregénydíjra, azóta pedig kitüntették legjobb íróként. A közelmúltban két évig Nagy-Britannia koszorús költője képregényese volt. Képregényei elérhetők angolul, olaszul, hollandul, franciául és szerbül. Magyarul egyelőre még nem. Ennek ellenére nézzük meg, miről és hogyan mesél Berry. Szép Eszter írása.

Britten and Brülightly, 2008

Berry első képregénykönyvének mintaoldalait elküldte a rangos Jonathan Cape kiadónak, akiknek tetszett a visszafogott színekkel elmesélt történet a magándetektívről, és bátorították Berry-t, hogy fejezze be a projektet, és ők kiadják. A szürkékkel, kékekkel és barnákkal elmesélt történet főszereplője Fern Britten, a karrierjében megcsömörlött magánnyomozó: túl sok féltékenységi ügye volt, túl sok dráma és bosszú, ezért ironikusan a szívtipró nevet akasztotta rá a szakma. A gyilkossági nyomozás, amelyet a képregényben követünk, lassan bontakozik ki, apró részletekből és emlékekből, mert – természetesen – senki sem akar igazán bevonódni vagy információt megosztani. Berry kiválóan tudja karakterei jellemeit és motivációit bemutatni egyrészt azokban a részletekben, amelyeket ábrázol, másrészt a dialógusokban. Ami pedig a rejtélyeket illeti, van itt zsarolás, bratyizás, emberrablás, pornográfia és macska is.

Hannah Berry

Képregényünnep a PesTexten! Hogyan szerkeszti és festi történeteit két nemzetközi művész, Brecht Evens és Hannah Berry? Hogyan libikókázik az illusztráció és a képregény között két magyar alkotó, Cserkuti Dávid és Oravecz Gergely?

Szeptember 29-én, csütörtökön a Három Hollóban rendezik meg a Képregényünnepet, mely egy kiállításmegnyitóval indul: Marjai Petra Lilla és Marabu avatnak be a műhelytitkaikba, a nap zárásaként pedig mindenkit vár Magyarország első rajzolt koncertje, ahol Pátkai Rozina és dj Bernáthy zenél. Ráadásként egész nap várja az érdeklődőket és képregényszeretőket a Három Holló kávézójában a KépregényKönyvtár, melyre válogatott olvasmányokkal és képregényajánlókkal készülnek.

A program a 2019-ben létrehozott PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál keretében valósul meg. A szervezők a fesztivállal azt szeretnék megmutatni, miképpen képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között. A PesText szlogenje is pontosan erre utal: szöveg-világ-irodalom.

PROGRAM

17.30-17.50

Forrás – Kiállításmegnyitó és beszélgetés

Vajon igazi képregényes-e Marjai Petra Lilla és Marabu? Létezik olyan, hogy képregényes identitás? Mivel foglalkozik ma egy férfi és egy női képregényes, egyáltalán van-e alkotói különbség e kettő között? És ami legfontosabb, mi újság Ekivel, Cocoval és a gonosz törpekommandósokkal?

A kiállítást megnyitja és moderál: Szekeres Niki és Szép Eszter

Marjai Petra Lilla: Eki & Coco

Október 20-án kerül a hazai mozikba a magyar animáció egyik legnagyobb alakja, a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó alkotása, az egész estés Toldi, melyhez megérkezett a hosszabb előzetes.

Arany János elbeszélő költeményének főszereplője egy igazi magyar szuperhős, egy naphérosz. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson. Az animációs filmben nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta, illetve a lápvidék is. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért.

Szeptember 9. és 18. között tartották a 18. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált, melyen Horesnyi Máté, METU alumni kapta a Dargay Attila-díjat, Fábián Nikolett Nyugvó köd című MOME Anim diplomafilmje a CineNewWave legjobbja lett, Rófusz Ferencet pedig életműdíjjal tüntették ki.

18. CineFesten ismét öt fiatal alkotót jelöltek Dargay-díjra, melyet nem konkrét film, hanem a legígéretesebbnek tartott fiatal rendezőnek adnak oda, aki Dargay Attila szellemében alkot, és amellyel 500 ezer forint pénzjutalom is jár. Az öttagú zsűri ismét a korábbi nevekből állt: Henrik Irén, Dargay Attila özvegye és alkotótársa, Kiss Melinda animációs tervezőművész, a METU Animáció szakának vezetője, Orosz Anna Ida, a Primanima fesztivál kurátora, a Magyar Nemzeti Filmarchívum animációs referense, Fülöp József, a MOME rektora, valamint az Oscar-jelölt M. Tóth Géza, a Kedd Animációs Stúdió vezetője.

Horesnyi Máté a Dargay Attila-díjjal a CineFesten (Forrás: CineFest)

Marcell Jankovics in memoriam címmel nyílik kiállítás csütörtökön Varsóban, a megnyitón pedig levetítik Az ember tragédiája című animációt is, melynek ez lesz a lengyel premierje.

A megnyitón részt vesz a 2021-ben elhunyt Jankovics Marcell özvegye, Rubovszky Éva is. A kiállításnak köszönhetően a lengyel közönség első alkalommal ismerkedhet meg a sokoldalú alkotó életművével. A tárlatnak otthont adó Teatr Druga Strefa varsói színház a főváros központjához tartozó Mokotów kerületben, egy posztindusztriális területen működik.

A kiállítás látogatói megtekinthetik Jankovics animációinak részleteit, a filmekhez fűződő grafikáit, a torzóban maradt Biblia-filmje forgatókönyvét. Szintén része lesz a kiállításnak egy, a berendezésével a '90-es éveket felidéző terem, amelyben a korabeli tévékészüléken sugározzák a Jankovics közreműködésével készült Gusztáv-sorozatot. A nagy sikerű filmsorozat Lengyelországban is ismert, a lengyel televízió az 1980-as és a 90-es években vetítette.

Jankovics Marcell: Fehérlófia