A Francia Intézet és a MOME által szervezett Animációs Filmhét második éve hozza el a világ egyik legfontosabb animációs fesztiváljának best of válogatását a budapesti közönség számára. Az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díjnyertes rövidfilmjei mellett a MOME Anim mesterszakos hallgatóinak friss diplomamunkáit és a legkisebbeknek is szánt animációs nagyjátékfilmeket láthatják majd az érdeklődők február 9. és 13. között.

A filmeket eredeti nyelven, angol felirattal vetítik.

Helyszínek:

• Francia Intézet (Budapest, 1011, Fő utca 17.)
• Tesla (Budapest, 1075, Kazinczy utca 21.)

Facebook-esemény 

PROGRAM 

Február 9. kedd | 18:30 | Francia Intézet

Best of Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál

• Don HERTZFELDT: World of Tomorrow 

• Riho UNT: Isand (The Master) 

• Nina GANTZ: Edmond

• Matthew RANKIN: Mynarski chute mortelle

• Rosana URBES: Guida

• Boris LABBE: Rhizome

• Marcus ARMITAGE: My Dad

2 MOME ANIM diplomafilm

• ANDRASEV Nadja: A nyalintás nesze (9')

• TAKÁCS Anikó: Cosmic Jacuzzi (9')

Van néhány filmkészítéssel foglalkozó felsőoktatási intézmény, akik nem rejtegetik hallgatóik műveit, hanem minden félévben felpakolják az előző tanév animációs feladatait, vizsgamunkáit, és miután kifesztiválozták magukat a diplomafilmek, azokat is. Ilyen például az amerikai CalArts vagy a francia Gobelins is, de a japán GEIDAI is.

A napokban ugyanis a Tokiói Művészeti Egyetem, más néven GEIDAI is frissítette youtube és vimeo csatornáját és olyan filmek kerültek fel, mint a 2015-ös Kiskakason vetített Pamon, a Milk Cup Cow, a Way Back to the Sea vagy a Crazy Little Thing. Igaz, ezek 2013-2014-ben készült elsőéves, illetve diplomafilmek, de hát a legfrissebb munkák még fesztiváloznak.

A Pamon című bábanimáció a Kiskakas GEIDAI Animation Fresh szekciójának egyik kedvence volt. A film a pamonok hétköznapjait mutatja be: a vattacukor-világban élő különös lények a haj- és mellszőrzetük változtatásával kommunikálnak egymással.

パモン（当真 一茂 ）/ PAMON (Kazushige TOMA） from GEIDAI ANIMATION on Vimeo.

A Milk Cup Cow többek közt a 2014-es Jameson CineFest Dargay Attila-díját is elhozta, mint legjobb alkotás az animációs versenyszekcióban. A filmben egy apa füllent gyakran a négyéves kisfiának, aki kezdetben mindent el is hisz neki, így azt is, hogy a tejesbögre alján egy tehén ül. 

My Milk Cup Cow (Yantong ZHU) from GEIDAI ANIMATION on Vimeo.

A Way Back to the Sea az emlékek őrzéséről szól szimbolikus formában. Egy harcsa rekedt meg a folyóparton, ahol egy kis kalibában él egy még kisebb harcsával, lakhelyük pedig tele van a múltjukra emlékeztető tárgyakkal.

なまずは海に還る（岩瀬 夏緒里） / Way back to the Sea (Kaori IWASE） from GEIDAI ANIMATION on Vimeo.

Ahogy az előbbi film, úgy a Crazy Little Thing is az emlékekről szól, de itt már a magány szempontjából: egy lány marad otthon egyedül apja holttestével, a múlt emlékei és a lány képzelete pedig keverednek a valósággal. 

澱みの騒ぎ（小野 ハナ） /Crazy Little Thing (Onohana） from GEIDAI ANIMATION on Vimeo.

Ezeken kívül még nagyon sok film felkerült a GEIDAI vimeo és youtube csatornájára (2010-es és 2013-as elsőéves darabok, valamint 2014-es diplomamunkák), mindenképp nézzetek rá, hiszen nem véletlen tartják az egyik legjobb animációs iskolának a GEIDAI-t, ahol csupán 8 éve indult animációs képzés!

2012-ben volt egy kiállítás Bódy Gábor és Zbigniew Rybczyński műveiből A képek állása – A médiaművészet úttörői címen, és már a két alkotó párhuzamba állítása sem volt véletlen, hiszen – ahogy az esemény leírásában is olvasható – "művészetük közös eleme az újító, kísérleti attitűd, a vizuális kutatás iránti elkötelezettség és a képek természetének eredeti megközelítése. […] Műveikre […] a kognitív (megismerő) magatartás jellemző, ami készítésük idején nemzetközi sikerekhez vezetett, s ami miatt ma, a filmeket, videókat újranézve felismerhetjük munkásságuk úttörő szerepén túl a remekműveket, melyek kiállták az idő próbáját."

Ha valakit érdekel, a kiállításhoz összeállítottak egy 90 oldalas tanulmánykötetet, melyben a két alkotó munkásságáról még többet lehet olvasni.

Zbigniew Rybczyński animációkat is készített, az 1980-as Tango című filmje az 55. Oscar-gálán a legjobb animációs rövidfilmnek járó szobrot is elhozta. A közel tízperces alkotás egyetlen szobában mutatja be 26 személy folyamatosan újrakezdődő cselekvéseit, ezzel az először valós térnek tűnő helyszín virtuálisan végtelenné válik, amit csak az emberek mozgása tölt meg. Rybczyński ezzel a tér-idő viszonyokat írta felül a korszakra reflektálva: "a Tangóban színre vitt kispolgári idill klausztrofóbiásan szűk szobája az örökké ismétlődő személyek animált, mechanikus fel- és lelépései és abszurd cselekvései folytán pillanatok alatt az ideges, hektikus, értelmetlen mozdulatok tébolydájává alakul át." – olvasható a kötetben.

"Tango" by Zbigniew Rybczyński, 1980 from Tito Molina Faceblog videos on Vimeo.

Nem olyan régen egy kreatív csapat épp a Tangót rebootolta és hajtott előtte fejet (a 2016-os, innovatív technikákkal foglalkozó Pause Fest promójaként), melyben ugyanazt látjuk, mint Rybczyński 36 évvel korábbi munkájában: a múlt, a jelen és a jövő cselekményei kapcsolódnak össze egy helységben. A készítők szándékosan akartak létrehozni egy modern kori Tangót, melyben – hasonlóan Rybczyński rövidfilmjéhez – nem csak egymás mellett léteznek a szereplők, hanem cselekvéseikkel interakcióba is lépnek egymással. Ez az alkotás csak negyedolyan hosszú, mint a Tango és sokkal könnyedebb, humorosabb, mint 36 évvel korábbi elődje, ami a zene monotonitásával, a korszak jellemző karaktereivel és azok ismétlődő cselekvéseivel abszurd korrajzot adott a hetvenes-nyolcvanas évek Európájáról.

Pause 2016 Motion Response - A Brief History of Time by CraveFX from Pause Fest on Vimeo.

A Nemzetközi Természetfilm Fesztivál küldetése a természettel kapcsolatos filmalkotásokon keresztül minél szélesebb rétegek figyelmének felhívása a világ, és ezen belül kiemelten Európa és a Kárpát-medence természeti értékeire, szépségeire, környezetünk ismeretére és védelmére, a biodiverzitás fenntartásának fontosságára. A fesztiválrendezvény lehetőséget ad az alkotóknak, a téma szakembereinek, kutatóinak és a műfaj iránt érdeklődőknek a szakmai eszmecserére, a tudományos konferenciákra és a tartalmas szórakozásra. 

A Fesztivál 2016. évi kiemelt témája a 'A víz, a vizes élőhelyek és védelmük'. 

A Fesztiválon 5 kiemelt díj és 9 szekciódíj kerül átadásra. A szervezők célja, hogy a filmszemlék által minél több, a természet, természetvédelem, környezetvédelem és tudomány területén tevékenykedő tehetséges alkotót mutassanak be és inspiráljanak.

A fesztivál szervezői 2016-ra két filmszemlét hirdetnek meg:

• A Nemzetközi Filmszemle kategóriái:
  • természetfilmek (természeti értékeinket, tájainkat és a változásukat bemutató filmek)
  • természetvédelmi és környezetvédelmi dokumentumfilmek (a biológiai sokféleséget, a klímaváltozás hatásait, az embert, aki megóvja, és aki együtt él a természettel bemutató alkotások) – televíziós produkciók/független filmek vagy rövidfilmek, internetes videók, független kisfilmek
  • tudomány és természet (ismeretterjesztő dokumentumfilmek, a tudomány szerepe a természeti értékek megóvásában, az ember alkalmazkodásában, természet adta lehetőségek, ötletek a tudósok számára)
  • útifilmek és expedíciós filmek (a kaland, amit látni kell, mert nem öncélú, „ismerd meg a világod” dokumentumfilmek)
  • rajzfilmek (animációs filmek természetvédelem – környezetvédelem – ökológiai lábnyom témakörben)
  • vadászat, halászat-horgászat (egy külön zsűri által bírált szekció, a vadász és halász ember tevékenysége, a természet és az ember kapcsolata)
• A Kárpát-medencei Filmszemle a Kárpát-medence természeti, illetve kulturális értékeit bemutató alkotások szemléje. Versenykategóriái:
  • természeti értékeink (természetfilm, a Kárpát-medence egy különleges klimatikus és geológiai helye Európának, amely rengeteg kincset, értéket rejt)
  • vidéki élet, hagyományok (a Kárpát-medencei népek hagyományai, örökségei fontos részét képezik az itt élők kulturális örökségének)

A nevezéseket 2016. február 29-ig várják.

További részletek a Fesztivál honlapján olvashatók.

Forrás: Nemzetközi Természetfilm Fesztivál

Idén kerül mozikba a Gru-filmek alkotóinak új animációja, A kis kedvencek titkos élete, ez a cím pedig tömören összefoglalja a cselekményt is. A HBO Comedy-n viszont február 7-től, vasárnaponként látható majd egy új animációs vígjátéksorozat, az Animals, ami hasonló a korábban említett játékfilmhez, csak itt nem a kedvencek emberek elől rejtett életéről lesz szó, hanem a mindennapos nagyvárosi gettó(állat)létről. A szereplők testfelépítése nem igazán lesz antropomorfizált, mint mondjuk Tapsi Hapsiéké, ellenben New York városát ők lakják az emberek helyett, így Micimackóék Százholdas Pagonyával lepacsizhatnak. Bár Róbert Gidáéknak talán meredekek lennének a reménytelen szerelemben égő patkányok, a gender-kérdésekkel küszködő galambok, a kapuzárási pánikban lévő poloskák, és az olyan problémák, mint az erkölcsi és egzisztenciális bizonytalanság, amiket kínos párbeszédek tarkítanak. Vagyis az Animals nem a gyerekközönséget célozza meg, hanem az emberek hétköznapi életét konvertálja animációs állatvilággá, ami elég messze van tőlünk, hogy nevessünk rajta, de elég közel, hogy átérezzük.

A félórás részekből álló sorozatot Mike Luciano és Phil Matarese jegyzi, akik egyébként a szereplők szinkronhangjait is adják. Az első két rész már a 2015-ös Sundance-en debütált, a HBO pedig már két évadot is rendelt belőle.

A sorozathoz jópofa plakátok is készültek, ezeket a Plakátfiú oldalán nézzétek meg.

Az Aardman stúdiónál készítettek egy két és fél perces animációt, mely szerint ilyen lehet Stephen Hawking fejében. Pontosabban ez csak egy promóvideó, amit a BBC Radio 4-nak animáltak, akik az Egyesült Királyság legmenőbb animációs cégével kooperálva még csábítóbbá szerették volna tenni Reith Lecture című rádióműsorukat (ahol egyébként már januárban beszélt Hawking).

Az Inside his Head című animációs rövidfilmben a fizikus fejében lévő gondolatokat kutatják és mutatják be gyermeki rácsodálkozással, amivel inspirálni szeretnék a közönséget is. A stilizált látványvilággal, a tudományos diagramokkal és a vizuális kaleidoszkóp-hatással Will Studd, az Aardman stúdió animátora a nyolcvanas évek hangulatát szerette volna elérni, illetve az akkoriban a BBC-n futó Galaxis útikalauz stopposoknak című tévésorozat giccses futurizmusát és az Omni nevű sci-fi magazin borítóit megidézni, ezt a retro futurisztikus élményt pedig a '70-'80-as évekre jellemző szintizene is erősíti. A film hanganyagán egyébként maga Hawking szavai is szerepelnek, de rajta kívül még a csillagász Carl Sagan, a húrelméleten dolgozó fizikus, Andrew Strominger és a szintén fizikus Brian Cox is hallhatók összemixelve.

Ebben a két és fél perces promóanyagban Stephen Hawking fekete lyukakról alkotott elméletét próbálják vizuálisan megmagyarázni.