Szeptember 19-én, 95 éves korában elhunyt Sajdik Ferenc grafikus, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász és az Arany Pálma-díjas Moto Perpetuo rajzolója.
Sajdik Ferenc Németországban, Berlin egyik elővárosában, Neuenhagenben született 1930. augusztus 21-én. Édesapja, Sajdik Sándor, korának legnevesebb zsokéja, édesanyja, Weinberger Sarolta balerina volt. Ahogy mondani szokta: örökké vidám családba született. Egy bátyja van, Sándor. Németország után 1937-ben Görögországba, Athénba költöztek, ahonnan apja továbbment dolgozni Dániába. A fiúk ekkor görög iskolában jártak, maradtak édesanyjukkal, aki megtanult görögül, kézimunkáit árulta, abból éldegéltek szűkösen. 1941-ben anyjuk hazajött velük Dunakeszire, a régi nagy házba. A háború miatt az apa is hazaért Dániából, és végre újból együtt volt a család testvérrel, nagyszülőkkel egy fedél alatt. Feleségével 70 évig voltak házasok, két lányuk van, Ildikó és Zsuzsa (aki vélhetően Picur figuráját ihlette).

Sajdik Ferenc
Mindig is szeretett rajzolni, de nem készült tudatosan erre a pályára. Apja nem szerette volna, ha zsoké lesz, de édesanyja igen, mert jó keresetet jelentett. Apja ezért direkt vad lóra ültette, ami sokszor ledobta a fiatal Sajdikot, akinek egyébként is elment a kedve a zsoké szakmától, mert ahhoz minden nap korán kellett volna kelni. Nagynénje javaslatára ment iparrajziskolába, oda járt az unokatestvére is. Amikor az iskola tanrendjét megváltoztatták, kevesebb lett a rajzos tárgy, ezért otthagyta, és több társával átment a nyomdaipariba.
Dolgozott litográfusként is, kőnyomatokat is készített. Még a rajziskolában látott meg egy sokszorosításra készített nyomólemezt (klisé), amelyen Pintér Jenő karikatúra sorozata volt előkészítve, ekkor ébredt rá, hogy ezzel szeretne foglalkozni. 1955-ben a Rádió- és Televízió Újság tördelője és rajzolója lett, majd nemsokára közölni kezdte karikatúráit az 1960-as években, hetente félmilliós példányszámban megjelenő vicclap, a Ludas Matyi. 1965-ben lett belső munkatársa a szatirikus hetilapnak. Közel harminc évig, hétről hétre ontotta a szellemes rajzokat.

Sajdik Ferenc (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
A lap megszűnése után is sokáig jelentek még meg karikatúrái nyomtatott formában, majd a sors (vagyis Sívó Mária, a Corvina kiadó szerkesztője) összehozta Csukás Istvánnal, aki szintén gyakran házalt munkáival lapoknál és kiadóknál. Közös munkájuk legendás alakjai többek közt Pom Pom, Gombóc Artúr és A Nagy Ho-ho-ho Horgász. Készített népszerű tv-reklámokat is (Bontott csirke), és készült egy Arany Pálma-díjas animációja is, a Moto Perpetuo (1981), amit Vajda Béla rendezett. Dargay Attilával nemcsak a Pom Pom meséin és A nagy ho-ho-horgászon dolgozott egyótt: ő rajzolta a Hajrá, mozdony! (1972) és a Pázmán lovag (1973) című kisfilmjei figuráit is.
Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Érdemes Művész címmel, Munkácsy Mihály-, Prima Primissima- és Kossuth-díjjal. 2023. november 3-án 93 éves korában vehette át a Nemzet Művésze címet, amit a Magyar Művészeti Akadémia adományozott számára.

Sajdik Ferenc grafikája
Forrás: MTI, Sajdik Gyűjtemény Vác