Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Candide, a fiatal magyar animációsok játszótere

2018. november 30. - Herczeg Zsófi

2018-ig kellett várni, hogy végre nekünk is legyen egy olyan tökös sorozatunk, mint a South Park, a Rick és Morty vagy az Archer, mert bár születtek szuper magyar animációs sorozatok, egyik sem volt olyan pörgős és bevállalós, mint a nemrég elkészült Candide.

A KEZDETEK

Voltaire Candide, avagy az optimizmus című 18. századi művéből a kultikus Habfürdő rendezője, Kovásznai György tervezett animációs sorozatot még a nyolcvanas években, melyről egy esszét is írt Candide, a rajzfilmhős címen. Kovásznai 1983-ban bekövetkezett halála miatt sajnos nem valósulhatott meg a terve, viszont sok képanyag és feljegyzés megmaradt róla. Iványi-Bitter Brigitta, Kovásznai legnagyobb kutatója és a sorozat kreatív producere, 2010-ben egy tanulmányokkal és DVD-mellékletekkel teli albumot is szerkesztett a sokoldalú művész életművéből, melyben a Candide-ról is olvashatunk és láthatunk képeket. Ahogy a kreatív producer egy interjúban mondtanagyon megfogta "hogyan lehetne szellemiségében, inspirációjában folytatni ezt az avantgárd Kovásznai-örökséget. Amit fontosnak tartottunk felújítva, a saját képünkre formálva, új esztétikai szabályait kialakítva tovább vinni, megőrizve mind a Candide eredeti szellemiségét, mind a Kovásznai-hagyományt."

Kovásznai György tervei a Candide-hoz (Forrás: Iványi-Bitter Brigitta (szerk.): Kovásznai)

Ezzel a céllal láttak hozzá a 2010-es évek elején a Candide szériának, melyet részben a Médiatanács Macskássy Gyula-, majd Dargay Attila-pályázata támogatott. Iványi-Bitter Brigitta akkoriban tanított a MOME-n, így ismerkedett meg Bera Nándorral, akit először a Candide-sorozatterv pilotjához kért fel tanácsadónak, amiből végül rendezés lett. A pilot epizódot még Bera Nándor írta és rendezte, azóta társrendező és forgatókönyvíró lett Turai Balázs (Róma bukása, Oligarchia) mellett. Az első részben Kreif Zsuzsanna (Limbo-Limbo Travel) és Hegyi Olivér (Take Me Please) stílusa váltakozik, a második résztől pedig Kreif Zsuzsanna vette át a rendezést és az ő látványvilága dominál. A 14 részes sorozat a Popfilm (Az állampolgár, Szabadesés, A kockásfülű nyúl) égisze alatt készült, a Cinemon stúdió (Lengemesék, Salamon király kalandjai) animátorainak közreműködésével. A 2014-es pilot epizód nagyon kísérletező, és talán ez áll a legközelebb Kovásznaihoz, aki szerette keverni a különböző stílusokat egy filmen belül is. Ebben a részben 12 animációs alkotó saját stílusa keveredik, melyről Bera Nándor mesélt egy interjúban"Nem hagyományos módon készül a film: készítettem egy mozgó storyboardot, amiben időben előre láthatóak már most a történések. Az egyes részeket szétosztogattuk az animátorok között, akik a saját értelmezésükben fogják elkészíteni a rájuk bízott részt. Akár snittenként más lehet majd egy-egy szelete a filmnek." 

candide_3.jpg

A SZINKRON ÉS A ZENE

Az egységesebb látványvilág mellett a szinkronhangokban is történt változás a második résztől. Egy látványvilágában, történetmesélési módszerében és cselekményében is ennyire formabontó sorozatnál a szinkronhangok is nagyon meghatározóak, Rajkai Zoltán és Jordán Adél tökéletesek Candide és Kunigunda szerepére. Panglosst eredetileg Kulka János szinkronizálta, aki zseniálisan adta vissza ezt az öntelt és manipulatív karaktert, viszont betegsége miatt sajnos színészt kellett váltani, így esett a választás Máté Gáborra, aki a hátralévő 12 részben Pangloss hangját adja. Kezdetben szkeptikus voltam, hiszen Kulka János maga Pangloss, de Máté Gábor is remekel a szerepben. Érdekes információ, hogy Hegedűs D. Gézára is gondolt a csapat, és ismerve a munkásságát, ez sem lett volna mellényúlás. 

A három főszereplő mellett Kálid Artúr kölcsönzi egy adott rész emblematikus figurájának hangját, de még Bera Nándor is többször felbukkan szinkronhangként (például ő szólaltatja meg Voltaire-t). A Candide-ot többek közt ez a játékosság és önreflexivitás teszi olyan egyedivé és szerethetővé, hiszen az alkotók nagyon sokszor megrajzolták saját magukat és barátaikat a 14 rész folyamán. Nem véletlen az sem, hogy Pangloss külsejében Fülöp Józsefre, a MOME rektorára és az animáció tanszék vezetőjére emlékeztet, arra a figurára, aki nagyon sokat tesz azért, hogy a MOME animáció tanszéke szárnyaljon, és eleve a fiatal magyar animáció kibontakozzon.

A sorozathoz Benjamin Efrati írt zenét: "romantikus, barokkos-rokokós műveket készít 8 bitesen zajzenésítve, ami nagyon megy Candide-hoz, hiszen ő olyan „vivaldis”, „mozartos” kinézetű, naiv, kis copfos figura." – mesélte Bera Nándor. Efrati Turai Balázs gimnáziumi osztálytársa volt Franciaországban, barátságuk azóta tart és többször dolgoztak együtt, többek közt Turai Balázs Mirikal című MOME diplomafilmjén, valamint Róma bukása című elsőfilmjén. Efrati az MTI-nek mesélt a Candide-hoz írt zenékről, mely itt olvasható.

A TÖRTÉNET

Az alkotók Voltaire klasszikusát nem szószerint akarták adaptálni kortárs közegbe, hanem a regényben felmerülő problémákat szerették volna modernizálni, akárcsak Kovásznai, aki a nyolcvanas években megjelenő társadalmi-politikai problémákat tervezte kosztümös formában, szatirikus módon megjeleníteni. Így került a sorozatba nemcsak a mai magyar társadalom és politika, hanem a sport és a vallás, a technika és a szórakoztatóipar, a migrációs válság és a diktatúra, vagy a környezetvédelem.

candide_4.jpg

Korábban azt írtam a Candide sorozatról, hogy "minden objektivitást mellőzve már tűkön ülve várom, mert (1.) a világirodalom egyik legjobb művét dolgozza fel, mert (2.) a hazai animációs ipar egyik (ha nem a) legprogresszívebb alkotójának ötletét viszik tovább (3.) azok az alkotók, akik jelenleg meghatározzák a fiatal magyar animációt." Az alkotóknak viszont sikerült felülmúlnia minden képzeletem. 

Bera Nándor és Turai Balázs hihetetlenül ügyesen ültette át a 18. századi történetet a kortárs (magyar) politikai-társadalmi helyzetre, mely nem nélkülözi a kritikai látásmódot, a nyitottságot, a paródiát, a trágárságot és az erőszakot, a hatalmas szeretetet az animáció és Kovásznai iránt, a kőkemény beszólásokat, a popkulturális utalásokat, és nem utolsó sorban a véleményüket a Candide-ban felbukkanó témákról. Bera és Turai nem először állította pellengérre a kortárs magyar politikai helyzetet, mert már Oligarchia című hétrészes online sorozatukban is görbe tükröt tartottak a magyar politikai elitnek (írásunk az Oligarchiáról itt). De a szatirikus látásmódot felerősítve a Candide sorozattal jóval továbbmentek, mert már nemcsak a magyar politika kerül terítékre, hanem minden szélsőséges gondolkodásmód, amelyet tapasztaltunk az elmúlt években. Nem szemérmeskednek, bátran véleményt formálnak mindenről, hol direkt, hol burkolt szimbólumokat használnak, és a sorozat nyelvezetében sem szégyenlősködik.   

candide_9.jpg

A pilot epizód stílusbeli eklektikussága és Pangloss szinte követhetetlen eszmefuttatása után az első rész, az Otthon, édes otthon visszanyúl az eredeti regényhez és az első fejezetét dolgozza fel klasszikusabb, a regényhez közelebb álló módon, amikor Candide-ot elkergetik a kastélyból, amiben addig nevelkedett. Ám a második résztől, a Kéz és lábtörést, Candide-tól elszabadul a pokol: katasztrófaturisták, technicizált háborúk, vallási alapon történő gyűlölködés, öngyilkos küldetés, kamu szekták, Steve Jobs és a robotika, a falon átmászó menekültek, focistadionok és futball tanoncok, letarolt esőerdők és pénzéhes bennszülött nők, észak-optimisztáni agymosás és éltető felvonulás, klónozás, netes vírusok és titkos online forradalmi tervek, a hatalommal való visszaélés a női alkalmazottakkal szemben, a világvége utáni fajfenntartás, és a népszerű tehetségkutató műsorok is terítékre kerülnek. Utóbbi ráadásul Puzsér Róbert szereplésével és hangjával, aki olyan jófej volt, hogy egyből elfogadta az alkotócsapat felkérését a befejező rész tehetségkutató műsorának vezető figurájához. A Candide ilyen szempontból nagyon hasonló a Ruben Brandt-hoz, mert tele van rengeteg utalással a művészet és a média területén is, amelyeket első nézésre nem is lehet mind meglátni vagy feldolgozni. 

A JÖVŐ

A Candide pilot és első része korábban már szerepelt az Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztivál programjában. A kész sorozatot itthon két privát vetítésen lehetett látni nyáron, majd az első nyilvános bemutató az idei Primanimán volt, ahol még az ablakban is ültek a nézők, majd az Anilogue-on is teltházzal ment. Mivel Médiatanácsos sorozat, ezért tévés surgárzása is lesz, ennek időpontjáról viszont még nem lehet tudni, de ha már lehet, mindenképp szólunk. Az alkotók azon vannak, hogy minél többen láthassák a sorozatot, úgyhogy reménykedhetünk további vetítésekben is.

candide_8.jpg

Candide az egyik legegyedibb magyar sorozat, mely igazán méltó mind Kovásznai ötletéhez, mind Voltaire regényéhez, és mely a leginkább tükrözi a kortárs hazai animációs szakma stílusát, látásmódját és véleményét. Nagyon bátor sorozat, mely biztos nem hagy hidegen senkit. Rettenetesen tömény és a jó értelemben leterhelő, főleg, ha egyhuzamban nézi meg az ember, mert tényleg megállás nélkül pörög, a 7 perces epizódokat kimaxolták mind látványban, mind cselekményben és nem utolsó sorban zenében is. A célközönség az alkotók szerint a hipszterek, amivel nem lőttek mellé, mert a mai tinik és a huszonévesek tényleg erre vevők, és a megfelelő stílusban is van eléjük tárva a mondanivaló. A Candide sorozat nem helyettesíti Voltaire regényének elolvasását, viszont nagyon jó alap arra, hogy diskurzus induljon el a fiatalok között arról a világról, amelyben élünk.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr8414317527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.