Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

"Hogyan lehet a lelki átalakulást képileg ábrázolni"

Annecy-ban versenyez a Sellők és Rinocéroszok

2018. június 16. - Herczeg Zsófi

Ahogy korábban írtuk, négy magyar alkotás szerepel az idei Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztivál versenyprogramjában. A rövidfilmek közt versenyez Traub Viktória Sellők és Rinocéroszok című függetlenfilmje, a diplomafilmek közt vetítik Varga Tímea Még nem és Hegyi Olivér Take Me Please című MOME diplomamunkáit, a Perspectives szekcióban pedig Kelen Bálint kísérleti filmjét, a Xamarimt. Ezen kívül a MIFA pitchfórumán szerepel Vácz Péter Noé fája című stop motion filmtervével, mely nemrég kapott különdíjat a Visegrádi Animációs Fórumon, valamint 25 magyar animációs stúdió képviselteti magát a MIFA vásáron. 

A diplomafilmek versenyében az utóbbi években mindig szerepelnek hazai animációk, melyek többnyire a MOME-ról kerülnek ki (1995-ig, a diplomafilmes kategória kezdetéig visszatekintve, a fesztivált egyébként 1997-ig kétévente rendezték meg): 

  • 2018-ban Varga Tímea Még nem és Hegyi Olivér Take Me Please című munkái,
  • 2017-ben Wunder Judit Kötelék című alkotása,
  • 2016-ban Andrasev Nadja A nyalintás nesze, valamint Dell'Edera Dávid Balkon című METU diplomamunkája (mely el is nyerte a zsűri különdíját),
  • 2015-ben Bertóti Attila Mese című kisfilmje,
  • 2014-ben Bucsi Réka Symphony no. 42, Bukta Zsolt Örökség, valamint Tóth Luca A kíváncsiság kora című filmjei (igaz, utóbbi angol színekben, mely egyébként a diplomafilmes szekció zsűrijének különdíját hozta el), 
  • 2013-ban Gelley Bálint Otthon, illetve Vácz Péter Nyuszi és Őz című animációi (utóbbi a gyerekzsűri különdíját kapta),
  • 2011-ben Bessenyei Kati Elnézést című kisfilmje (mely az Iparművészeti Egyetemen készült),
  • 2010-ben Szederkényi Bella Orsolya és Molnár Tünde Simon vagyok című animációja,
  • 2009-ben Mendrei Miklós Egyedül című kisfilmje,
  • 2008-ban Gaál Fruzsina Vizen című alkotása,
  • 2007-ben Ducki Tomek Életvonal, valamint Bánóczki Tibor Tejfogak című animációja (utóbbi angol színekben indult, és a szekció különdíját kapta),
  • 2000-ben Gauder Áron A segítőszellem című kisfilmje,
  • 1999-ben Fischer Ferenc A posztónadrág című alkotása,
  • 1998-ban Csiszár László Kegyetlen történet című filmje.

A sorozatok, illetve tv-filmek és -speciálok versenyében (a 2000-es évek elejéig visszanézve):

  • 2016-ban Kreif Zsuzsanna Candide szériájának Otthon édes otthon című epizódja,
  • 2015-ben Gauder Áron Kojot-sorozatának Kojot és a szikla című része, valamint Horváth Mária Cigánymesék szériájának A cigányasszony meg az ördög című epizódja, versenyen kívül pedig a Candide pilot-epizódját, a Candide kalandjait vetítették,
  • 2012-ben Szoboszlay Eszter Fejlakók című sorozatának Fejberendező része szerepelt,
  • 2011-ben Alexey Alexeev Log Jam szériájának Eagle, Fishing és Wind című részei,
  • 2009-ben szintén Alexey Alexeev Log Jam-jének epizódjai: The Log, The Rain, The Moon, The Snake (mely elhozta a szekció Kristály-díját),
  • 2008-ban Bánóczki Tibor A tripper fiúk című filmje,
  • 2007-ben Nagy Lajos és Szilágyi Varga Zorka A világlátott egérke, valamint Nagy Lajos A víz tündére, illetve Alexey Alexeev Mondókák című alkotásai,
  • 2005-ben Pál Balázs Csigaember című filmje,
  • 2003-ban Nagy Lajos és Horváth Mária Magyar népmesék című szériájának Az aranyszőrű bárány című része, 
  • 2001-ben Csiszár László Pman című alkotása,
  • 2000-ben Pál Balázs Ranbo 13, illetve Csiszár László Vigyázz rövid! című animációja. 

Egészestés filmek terén van talán a legkevesebb magyar alkotás (1985 óta létezik a kategória):

  • 2014-ben Miklósy Zoltán és Herkó Attila Manieggs - Egy kemény tojás bosszúja című filmje szerepelt versenyen kívül,
  • 2005-ben Gauder Áron Nyócker! című animációja versenyben volt (és a legjobb egészestés filmnek járó Kristály-díjat nyerte),
  • 1997-ben Albert Hanan Kaminski francia-német-magyar koprodukcióban készült Áron és a csodák könyve szintén versenyben szerepelt,
  • 1985-ben Gémes József Daliás idők című egészestés festményanimációja szintén a versenyfilmek közt indult (és elnyerte a kategória Kristály-díját).

Még folytathatnánk a sort és olyan szekciókat is sorra vehetnénk, mint az alkalmazott animációk vagy a zenei videók. Akit érdekel, az a fesztivál archívumát böngészheti itt.

A rövidfilmes versenyszekcióban viszont az utóbbi 15 évben nagyon ritkán szerepelt magyar alkotás. Az idei fesztiválon azonban a MOME Animon végzett Traub Viktória második szerzői függetlenfilmjét, a Vastojás után készült Sellők és Rinocéroszokat a rövidfilmes versenybe válogatták. Korábban 2015-ben volt látható magyar alkotás ebben a szekcióban, akkor a francia-magyar koprodukcióban létrejött Limbo Limbo Travel, mely Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála MOME Anim diplomafilmje volt. Ezen kívül az angol-magyar-amerikai koprodukcióban gyártott Teeth is itt szerepelt, Daniel Gray és Tom Brown rendezésében (mely elnyerte a FIPRESCI díjat). Előtte 2009-ben találkozhattunk a francia fesztiválon magyar animációval, amikor Kiss Andrea A hazudós egér című alkotása került a rövidfilmes versenybe.

A rövidfilmes versenyblokkban vetített magyar filmek (zárójelben a fesztivál éve): Traub Viktória: Sellők és Rinocéroszok (2017), Kreif Zsuzsanna és Zétényi Borbála: Limbo Limbo Travel (2015), Kiss Andrea: A hazudós egér (2009), M. Tóth Géza: Maestro (2005), Ulrich Gábor: Mielőtt (2005), Orosz István: Fekete lyuk - Fehér lyuk (2002), Tóth Pál: A szentjánosbogarak nemi élete (2001), Cakó Ferenc: Kövek (2001), Varga Miklós: Magyar képek - Kicsit ázottan (2000), Varga Csaba: Ablak (1999), Cakó Ferenc: Labirintus (1999), Tóth Pál: Esti dal (1998),Cakó Ferenc: Hamu (1995), Milorad Krsitc: My Baby Left Me (1995, a legjobb elsőfilmnek járó Kristály-díj), M Tóth Géza: A patkányfogó (1993), Jankovics Marcell: Prometheus (1993), Cakó Ferenc: Ab ovo (1989, a legjobb rövidfilm díja), Reisenbüchler Sándor: Isten veled, kis sziget (1989), Vitalis Zoltán: Szmog (1989), Kovács István: Ezredvégi vadászidény (1987), Lehotay Zoltán: A siker (1985), Horváth Mária Ajtó 8 (1985), Rófusz Ferenc: Gravitáció (1985), Varga Csaba: Valcer (1985), Cakó Ferenc: Ad Astra (1983, a nemzetközi kritikusok díja), Rófusz Ferenc: Holtpont (1983), Varga Csaba: Időben elmosódva (1981), Vajda Béla: Moto Perpetuo (1981), Orosz István: A sótartó felé (1979), Jankovics Marcell és Ternovszky Béla: Gusztáv és a szakember (1979), Keresztes Dóra és Orosz István: Holdasfilm (1979), Reisenbüchler Sándor: Pánik (1979), Hernádi Tibor: Állatságok (1977, a zsűri különdíja), Szoboszlay Péter: Hé, te! (1977), Szórády Csaba: Rondino (1977, a nemzetközi kritikusok díja), Csonka György: Altató (1975), Kovásznai György: Ca ira - A francia irodalom dala (1975), Ternovszky Béla: Tartsunk kutyát... (1975), Foky Ottó: Merce-mese (1973), Szoboszlay Péter: Össztánc (1973), Macskássy Gyula: A rács (1971), Jankovics Marcell: Mélyvíz (1971, Elismerő oklevél), Gémes József: Parádé (1971), Szoboszlay Péter: Rend a házban (1971), Dargay Attila: Rendhagyó történetek (1971), Foky Ottó: Ellopták a vitaminomat (1967), Szoboszlay Péter: Ha én felnőtt volnék (1967), Nepp József: Öt perc gyilkosság (1967), Kovásznai György: Átváltozások (1965), Nepp József: Holnaptól kezdve (1963), Nepp József: Öcsi és a varázsló (1963), Sinkovits Imre: Sosemvolt király bánata (1963), Macskássy Gyula: Párbaj (1962), Nepp József: Szenvedély (1962), Macskássy Gyula: Ceruza és radír (1960)

Ezen kívül szép számmal szerepeltek magyar animációk a versenyen kívüli rövidfilmes blokkokban, erről részletesen a fesztivál archívumában lehet olvasni. 

Traub Viktória Sellők és Rinocéroszok című filmje a Médiatanács 2015-ös Dargay Attila-pályázatán nyert támogatásból készült. A 15 perces film főszereplője a 8 éves Tilda, akinek emlékképei elevenednek meg a saját cirkuszukat működtető családjáról, és akit groteszk, esendő, vágyakozó, szeretetre éhes emberek vesznek körül. Jelenetről jelenetre tárul fel egy család titkokkal teli múltja. Cirkusz és képzelet, vágy és valóság, bánatból rinocérosz, szexusból sellő. A karakterek átlépik testük határait, a múlt képeiből és egymásból alakulnak, transzformálódnak. A szeretet és a kapcsolódás konstans hiánya keretezi a filmet.

A Sellők és Rinocéroszok az elmúlt időszakban olyan fesztiválok versenyprogramjában szerepelt, mint a csehországi Anifilm vagy az Oscar-kvalifikáló Zágrábi Animafest. Júniusban a portugáliai Fest - New Directors/New Films Festival versenyprogramjában, illetve a bulgáriai In The Palace fesztiválon vetítik, majd júliusban a szlovákiai Fest Anca-n, az olaszországi a La Guarimba Nemzetközi Filmfesztiválon és a brazíliai Anima Mundi fesztiválon, aztán Mexikóban, a Guanajuato Nemzetközi Filmfesztiválon szerepel majd.

sellok_es_rinoceroszok_01.jpg

Traub Viktória: Sellők és Rinocéroszok

A Sellők és Rinocéroszok forgatókönyvét Gergely Dorka, Traub Viktória és Dus Polett írták, a zeneszerző Chris Allan Tod volt. A film vágói Bacskai Brigitta és Polecsák Lajos, hangdizájnere Vadon Zoltán, producere pedig Dus Polett.

Traub Viktória a portugáliai ESAD animációs szakán végzett 2006-ban, majd a MOME animáció szakán diplomázott 2008-ban Eső című filmjével, mely 2009-ben elnyerte a Pozsonyi Early Melons Fesztivál fődíját, valamint a Szentpétervári Filmfesztivál The Best Figurative Decision Open díját. Vastojás című munkája 2015-ben a San Diegoi Nemzetközi Gyermek Filmfesztiválon a Legjobb Animációs Rövidfilm díját kapta, a 4. Delhi Shorts Nemzetközi Filmfesztiválon pedig a zsűri neki ítélte a Legjobb Animáció díjat.

A Sellők és Rinocéroszok az alkotók szerint idén ősszel kerül hazai forgalmazásba, reméljük a Symphony no. 42-höz, a LOVE-hoz vagy A kíváncsiság korához hasonlóan szintén kísérőfilmként láthatjuk. A kisfilm elkészültéről Traub Viktória mesélt, képek a gyártásról itt találhatók.

Traub Viktória: Sellők és Rinocéroszok

Mi inspirálta a filmet?

Szerettem volna filmet készíteni az érzelmi kiszolgáltatottságról, több nézőpontból is bemutatva a témát. A családban betöltött szerepek dinamikus változása, ezen belül a nő helyzetének egy konfliktuson keresztül bemutatott átalakulása és annak hatásai érdekeltek. Hogyan lehet a lelki átalakulást képileg ábrázolni, a realitásból kiindulva metaforákon keresztül végigvezetni a nézőt a metamorfózisok során, ami a szereplők belső változásának vizualizációja. Ezen kívül dramaturgiailag régóta foglalkoztat a párhuzamos és nem lineáris történetmesélés, amire a Sellők és Rinocéroszok több idősíkban játszódó története jó lehetőséget biztosított.

Mennyi ideig dolgoztatok rajta?

Több mint két évig. A történet váza, szerkezete viszonylag gyorsan megvolt. A szereplők főbb jellemvonásai is. A részletek finomítása, egy-egy jellemző gesztus, vagy tevékenység megtalálása viszont hosszadalmasabb munka volt. Gergely Dorkával írtuk az alap forgatókönyvet, rengeteget gondolkoztunk például azon, hogy a Hosteles nőnek milyen háziállata legyen, vagy hogy a Halárus házaspárnak mi legyen a foglalkozása. Dus Polett, a film producere a forgatókönyvfejlesztés végső fázisaiban segített a film szimbólumainak jelentését meghatározni és az Apa-Rinocérosz szálat kibontani és végigvinni. Az animációt a kezdetektől úgy terveztem, hogy részletesen, finoman mozogjanak a figurák, az árnyékok és festett felületek ennek adtak még egy réteg plaszticitást. A végleges kidolgozás sok időt vett igénybe. A zene stílusára több elképzelés is született, végül azért döntöttünk Chris Allan mellett, mert a baljós, nyomasztó, zörej alapú zenei elképzelései nagyon jól kiegészítik a film látványvilágát.

sellok_es_rinoceroszok_03.jpg

Traub Viktória: Sellők és Rinocéroszok

Kikkel dolgoztál együtt a filmen? 

A film producere Dus Polett, a forgatókönyvet Gergely Dorkával írtuk, a vágásban Bacskai Brigittával és Polecsák Lajossal dolgoztunk együtt. A film hangját Chris Allan és Vadon Zoltán készítették. Sok animátor és textúrázó dolgozott még velünk majdnem két évig. Külön köszönet a szinkronhangoknak, mert bár nincsenek dialógusok, a szereplők hangjai, morgásai, neszei nagyon fontos teret adnak a filmnek. Az egész csapatnak nagyon hálás vagyok a lelkesedéséért és a munkabírásáért.

Hogyan alakultak a karakterek?

Tilda, a főszereplő kislány volt a biztos pont. Az ő karaktere plasztikus volt már a tervezési folyamat elejétől. A szülei, illetve a szerelmi háromszög interakciója sokat változott a kezdetekhez képest. Úgy dolgozom, hogy nagyjából kitalálom a szereplő funkcióját és keresek hozzá egy általam ismert karaktert. Ez lehet az ismerőseim közül, vagy akár olvasmányélményekből. Például a Hosteles nő karakteréhez Marilyn Monroe-t és Bovaryné-t gyúrtam össze, torzítottam eggyé. Az anya karakterében úgy érzem benne van Bulgakov Margaritája és nagymamám egyik régi barátnőjének figurája is. Az Apa figurája Kurt Vonnegut egyik szereplőjéből és egy hosszabb buszutazáskor megfigyelt ismeretlen férfi vonásaiból állt össze. A munkához gyakran hallgatok hangoskönyveket, a tervezési folyamat alatt például elsősorban Szabó Magdát, hogy jobban ráérezzek Tilda szemszögére. Persze minden szereplőben van belőlem is valami.

sellok_es_rinoceroszok_10.png

Traub Viktória: Sellők és Rinocéroszok

Van kedvenc szereplőd? 

A Hosteles nő és az Anya, akiket a legizgalmasabbnak érzek, hozzájuk van a legtöbb karaktergyűjtésem is. A személyiségüket és a mozgatási stílusukat tekintve is az ő karakterükre éreztem rá a legkönnyebben. Az Apa karakterében a változékonyságot szeretem, a nagymamában pont az állandóságot. Nehéz kérdés, mert mindegyik figura más-más okból áll hozzám közel.

Mit vársz a filmtől?

Örülnék, ha minél több nézőhöz és fesztiválra eljutna a film. Szeretném folytatni ezt a témát, mert úgy érzem, van még mondanivalóm, ami a Sellők és Rinocéroszok történetébe már nem fért bele.

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr3014042674

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.