Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Ez történt 2015-ben animációs fronton

2016. január 03. - Herczeg Zsófi

Ha már minden filmes oldal listázta a 2015-ben mozikba került, illetve mozikon kívül látható alkotásokat, úgy gondoltuk mi is összeállítunk egy top 10-es magyar animációs listát a rövidfilmekből. De mivel Soma nem volt hajlandó pontozni a filmeket (mondjuk érthető, hiszen jó pár készítésében részt vett), ezért évértékelő-áttekintő lesz a lista helyett.

Animációk a mozikban

manieggs2015.jpgAz év elején mozikba került egy magyar animációs játékfilm, a Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja. Miklósy Zoltán 3D-s filmje 18-as karikát kapott az erőszakossága és nyelvhasználata miatt, viszont poénjaiban megmaradt a tinifilmek humorforrásainak szintjén, így nem született egy újabb klasszikus. 2015-ben még egy (moziforgalmazásba került) animáció szólt elsődlegesen a felnőtteknek, Raul Garcia decemberben bemutatott Rendkívüli mesék című darabja, mely Edgar Allan poe öt novellájának szkeccsfilmes feldolgozása és mely inkább stílusgyakorlat és a rendező Poe művei előtti tisztelgése, mintsem egy koherens alkotás.

A többi moziba került animáció elsődleges célközönsége a gyerekek voltak, viszont akadt köztük jó pár, ami még a felnőtteknek is szórakoztató volt és mélyebb tartalommal is bírt, mint a színes-szagos akciójelenetek egymás után sorakoztatása. Az Aardman stúdió ismét egy felejthetetlen gyurmafilmmel jött ki: a Shaun, a bárány ugyan az azonos című (és nálunk is futó) sorozat egészestés adaptációja, viszont az alkotók rengeteg új poént tudtak összegyűjteni és mindezt egy kerek, egész formába önteni, ráadásul nem szegték meg a saját feltételeiket, és a szériához hasonlóan itt is mellőzték dialógusokat, illetve értelmes emberi beszédet, helyette erős helyzet- és jellemkomikumot használtak. A Shaun, a bárányon kívül a kedvenc gyerekeknek szóló animációink 2015-ből a csodálatos képi világú A tenger dala, a keleti és nyugati szuperhős-világot ötletesen ötvöző Hős6os, az emberi érzelmek logikáját fejtegető Agymanók, Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát a modern korhoz illesztő A kis herceg, illetve a Charles M. Schulz képregény-sorozatát adaptáló Peanuts film voltak.

 

Fesztiválok és filmnapok

banner_primanima_2015.jpgAz igazán lényeges filmek viszont a hivatalos moziforgalmazáson kívül érkeztek hozzánk. 2015
-ben három nagy animációs fesztiválunk is volt: nyár elején a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál, ősszel pedig a Primanima, majd az Anilogue. Aki ott volt ezen a három eseményen, az láthatta a friss magyar animációkat a KAFF-on és a Primanimán, a nemzetközi filmekből pedig a legjobbakból válogathatott az Anilogue-on, illetve az ifjú animációs rendezők első- és vizsgafilmjeiből a Primanimán.

kaff_plakat.jpgAz animációt gyerekműfajnak tartják, viszont mindegyik animációs fesztivál elsődleges célközönsége a felnőttek, akár szakmabeliek, akár csak érdeklődők, és külön programot tartanak a gyerekeknek délelőttönként. Ilyen szempontból (is) szerencsések ezek a fesztek, hiszen az az animációkedvelő, aki évközben nem kapja meg a moziadagját, ilyenkor bepótolhatja. A KAFF-on a Manieggsen kívül ott volt például a fantasztikus gyurmahorror-hommage, a Megszállva, egy családtörténet szürreális feldolgozása, a Kövek a zsebemben és a Kis hableány sötét újraértelmezése, a Halbolt hercegnője. Az Anilogue-on több keleti animációt is láthatott a közönség: a Ghibli stúdió utolsó darabját, az Amikor Marnie ott volt című filmet, Miyazaki Hayao filmművészetének "besavazását", a Szatellitlány és a tehént, egy modern kori Dzsungel könyve-átdolgozást, a Fiú és a szörnyeteget ésanilogue_print_a2.jpg egy életrajzi filmet, a Hokusai kisasszonyt. A fesztivál nyitófilmje Kahlil Gibran A próféta című művének adaptációja volt, melynek egyes szekvenciáit különböző alkotók, különböző stílusban készítették, az eseményt pedig Charlie Kaufman első animációs szatírája, az Anomalisa zárta, mely az írótól megszokott stílusban mutat be egy hétköznapi történetet közel sem hétköznapi formában. Az Anilogue programjában a Megszállva, a Kövek a zsebemben, a Halbolt hercegnője és a Rendkívüli mesék mellett szerepelt egy kevert technikával készült életrajzi dokumentumfilm, a Varázshegy, egy háborús családtörténet, az Adama, egy alternatív történelmet steampunk módon bemutató mese, az April és az ál-világ, valamint egy különleges képességekkel rendelkező fiú kalandjairól szóló film, a Fantomfiú, mely a fesztivál nyertes alkotása is lett.

A három nagy animációs fesztiválon kívül voltak filmnapok, illetve olyan filmfesztek, ahol animációs kategóriában is díjaztak. Január végén rendezte meg először a Francia Intézet a MOME Animációs tanszékének közreműködésével az első Animációs Filmhetet, ahol két nagyjátékfilmen kívül best of Annecy válogatást és MOME Anim diplomafilmeket láthatott a közönség. Márciusban tartották az Örökmozgó Animációs Filmnapokat, ahol több mint 100 rövidfilmet vetítettek három napon keresztül, különösen a magyar alkotásokra koncentrálva (egyetemi vizsgafilmek, retro és kortárs magyar darabok). Szintén márciusban rendezték meg a 3. Friss Hús fesztivált, ahol a szervezők olyan jófejek voltak, hogy minden blokkba tettek legalább egy animációs művet is, illetve animációs kategóriában is osztottak díjat. A márciusi Észt héten az új észt animációból volt látható válogatás, valamint Priit és Olga Pärn retrospektív vetítést is tartottak. A Szaffi 2015-ben volt 30 éves, így az Uránia Filmszínházban rendeztek egy kiállítással egybekötött díszelőadást Dargay Attila filmjéből.

A MOME Animáció tanszéke 2015 tavaszán is megrendezte a Kiskakas Animációs Filmnapokat, melynek kiemelt vendége japán volt, így a friss MOME animációk és az Animáció tanszék nemzetközi partnerintézményeinek legjobb munkáit bemutató ASF szekció mellett egy kortárs japán darabokból álló válogatást és két GEIDAI vizsgafilmes összeállítást is láthatott a közönség.

image.jpg

Az áprilisi Mediawave-en is hemzsegtek az animációk a programban: 12 magyar és 30 nemzetközi animációs darab volt látható, a fesztivállal párhuzamosan futó ÚTON online filmprogramban pedig 8 animációs rövidfilmre is szavazhatott a közönség. A Nagyon Rövid Filmek Fesztiváljának nemzetközi versenyprogramjában szerepelt 12 animáció, ezeket a Cirkóban három estén át lehetett látni, de volt egy animációs szekciója is az eseménynek, azt viszont csak online lehetett elcsípni. Nyáron a Művészetek völgye teljes időtartama alatt vetítettek MET és MOME animációkat, összesen 56 filmet a fesztivál 10 napja alatt. 

Szeptemberben megrendezték az 1. Magyar Klipszemlét, ahova animációs kategóriában is vártak nevezéseket. A szemle végére nem csak egy, hanem két animációs nyertes is született.

Szintén ősszel, a 11. BuShon volt látható közel 70 animációs rövidfilm, ahol egy teljes blokkot is szenteltek a legújabb magyar alkotásoknak. Éppen a BuSho után rendezték meg a 12. Jameson Cinefestet, ahol két blokkban versenyeztek animációs filmek, de ezen kívül még három szekciót is az animációnak szántak a szervezők, mindhárom nemzetközi animációs fesztiválok legjobbjait vonultatta fel. 

Októberben a Close Up – Audiovizuális estek Egerben eseményen szintén az animációé volt a főszerep: a MOME és a MET animációs válogatásai mellett az Eszterházy Károly Gyakorló Középiskola, az EVENTUS Üzleti és Művészeti Középiskola, valamint az EKF Mozgókép és Médiaismeret Tanszéke, illetve a Vizuális Művészeti Tanszéke mutatkozott be animációs darabokkal.

 

Bemutatkoztak a fiatalok

2013 tavaszán indult a MET (akkor még BKF) Share Point című előadássorozata, melynek áprilisi része az animáció köré szerveződött. A hallgatói munkák mellett kerekasztal-beszélgetéssel is készültek a szervezők, amin a szak ifjú rendezőit kérdezték az animációkészítésről, és még egy rövid hangdizájn órát is láthattak az érdeklődők. A MET szeptember végén tartotta a második Animascope-ot, ahol az elmúlt tanév diploma- momeanimma_plakk.jpgés vizsgafilmjeit mutatta be a főiskola egy alkotókkal való kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve.

Kicsit csalás, hogy ide írom, mert még csak az erdélyi Filmtettfeszt programjában szerepeltek, de a 14. Filmtett-táborban idén is készült jó pár animáció, és már alig várom, hogy Pesten is vetítsék őket.

A Kiskakas Animációs Filmnapokon az elmúlt év MOME Animos diploma- és vizsgafilmjei mellett két nemzetközi projekt keretében készült animáció is látható volt. Viszont az igazán nagy durranás november végén érkezett, mikor a MOME animáció mesterszakos diplomamunkáit vetítették (kétszer, teltházzal) a Toldi moziban.

 

Filmklubok

Október elején indult a Primanima Art Mozi, melyet minden hónap első péntekén rendeznek meg a Budaörsi Ifjúsági Klubban, ahol a filmvetítések mellett az alkotókkal való kerekasztal-beszélgetéssel is várják az érdeklődőket.

Október 29-én filmklubot indított a MOME Anim tanszéke a Teslában, melynek már három alkalma is volt 2015-ben, mindegyik egy-egy téma köré épülve, meghívott előadóval. Az első alkalom hallgatói vizsgafilmekből állt, a második esemény témája a scifi volt, a harmadik pedig egy karácsonyi különkiadással lepte meg az érdeklődőket.

Mindkét filmklub folytatódik 2016-ban is!

 

Kiállítva és előadva a magyar animáció

logo.jpg2014-ben volt száz éves a magyar animáció, melynek alkalmából februárban egy átfogó kiállítást rendeztek a Pesti Vigadóban Magyar Animáció 100 címen, egy előadássorozattal egybekötve. Ez a kiállítás azóta is turnézik, a Vigadón kívül volt például a KAFF-on (ahol egy avantgárd animációs részleggel és egy KAFF retrospektívvel is bővült), Pécsett, Bukarestben, jelenleg pedig Moszkvában látható.

Májusban Dargay Attila életművéből volt látható egy kiállítás Debrecenben, ahol dossziékat, komplett forgatókönyveket tartalmazó spirálfüzeteket és a hozzájuk tartozó figuraterveket is bemutatták. Szintén májusban és szintén Debrecenben szervezték meg a MOME animációs válogatásból álló Lelkesült tér című kiállítást.

Júniusban megrendezték az első Pécsi Animációs Konferenciát, októberben Réber László mozgó és állóképeiről tartottak előadást Székesfehérváron, szeptembertől pedig Geréb Anna ’Az animáció története Reynaudtól Disney-ig' című négyrészes eseménysorozatán ismerkedhettek meg az érdeklődők az animáció korai éveivel.

A KAFF-on több kiállítás és előadás is zajlott: Magyarok a világ animációjában címen emigrált alkotók életművéről, illetve a hazai animáció történetéről láthattak prezentációkat az érdeklődők külföldi és hazai filmtörténészektől, ezen kívül a kistelepülések és a mozgóképkultúra helyzetét is megvitatták egy kerekasztal-beszélgetés formájában a fesztivál ideje alatt. A KAFF-on a Magyar Animáció 100 című kiállítás mellett láthatóak voltak Horváth Mária Cigánymesék című sorozatának látványtervei is további művészek munkáinak válogatásai mellett.

 

Külföldön a magyar animáció

A külföldi szerepléseket lehetetlenség mind összeszedni, így csak néhányat emelnék ki.

A júniusban tartott 55. Annecy Filmfesztiválra hat magyar alkotás kapott meghívást: Kreif Zsuzsanna és Zétényi Bori Limbo-Limbo Travel című diplomamunkája, Daniel Gray és Tom Brown amerikai-magyar-brit koprodukcióban készült Teeth című darabja , Bertóti Attila Meséje, Gauder Áron Kojot és a szikla című sorozatepizódja, Horváth Mária Cigánymesék sorozatának A cigányasszony meg az ördög című része, illetve Bera Nándor Candide kalandjai című szériájának nyitórésze.

A szeptember végén tartott 15. Filmtettfeszten egy magyar rövidfilmes blokk és Cakó Ferenc retrospektív is látható volt, emellett vetítették a 2015-ös Filmtett-tábor animációit, illetve a 2015-ös Jameson CineFest legjobbjait is, valamint megrendezték az első Filmgaloppot is, melynek programjában két animáció is szerepelt.

Októberben az 58. Dok Leipzig keretében egy retrospektív válogatás volt látható magyar animációs dokumentumfilmekből, melyben Macskássy Kati, Orosz István, Kovásznai György, Szoboszlay Péter és Vajda Béla művei mellett kortárs alkotók filmjei is szerepeltek (Turai Balázs, Nemes Csaba, Patrovits Tamás, Pálfi Szabolcs, Damó Zsolt és Sántha Dénes).

Novemberben volt a 9. Bukaresti Magyar Filmhét, ahol az animációké volt a főszerep: a Magyar Animáció 100 kiállításon kívül Best of KAFF, MOME Animos és Médiatanács által támogatott animációs blokk is szerepelt a programban egy Cakó Ferenc retrospektív és egy élő zenei kísérettel vetített Magyar népmesék blokkon kívül.

Decemberben HUNimation címmel rendeztek egy magyar animációs filmnapot Moszkvában, ahol egy tíz filmből álló válogatás mellett két előadást is meghallgathattak az érdeklődők és még egy workshopon is részt vehettek, ezen kívül megismerkedhettek a magyar animáció történetével a Magyar Animáció 100 című kiállításon.

 

Bővült a magyar animációs szakirodalom

11081065_809419155811944_5206927634565928341_n.jpgA KAFF-on mutatták be a Macskássy Gyula életművét feldolgozó könyvet, aminek egyébként már 2013-ban elkészült egy korai változata, de az elmúlt két évben még több tartalommal bővült. A közel 300 oldalas könyv legalább annyira tanulmánykötet, mint amennyire művészeti album. Macskássy reklámfilmjeitől kezdve a mesefilmjein és Várnai Gyulával közös munkáin át a plakátművészetéig olvashatunk írásokat, sőt még a Macskássy-filmek zeneszerzőjéről, Ilosvay Gusztávról és a diameséiről is találunk tanulmányokat. A kötetet rengeteg színes és ritka kép, valamint egy 34 reklám- és rövidfilmből álló válogatás gazdagítja.

A Macskássy-album mellett egy magyar animációtörténeti könyv előzetes bemutatója is szerepelt az előadások között. A kötet szerzője, Varga Zoltán a kezdetektől napjainkig sorra veszi a magyar animáció helyzetét, korszakait, irányvonalait, stílusait, formáit, stúdióit, alkotóit, filmjeit, szóval gyakorlatilag mindent. A kézirat már kész, novemberben további támogatást kapott kiadásra, úgyhogy idén karácsonykor már ott lehet a fa alatt.

 

Támogatások

Írtam már egy hosszabbat a magyar animációs filmek támogatásáról, melyben szerepelnek a Filmalap 2015-ben támogatott egészestés animációi és rövidfilmjei (pontosabban diplomafilmjei), illetve animációs fesztiváljai és workshopjai, valamint a Filmalap Inkubátor Programjának két animációs versenyzője. A Filmalap 2015-ben hirdette meg  először az Inkubátor Programot, melybe végül egy animációs filmterv is került, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta Műanyag égbolt című egészestés filmötlete.

2015-ben a legtöbb animációt a Médiatanács támogatta, melynek a Macskássy Gyula-, illetve a Dargay Attila-pályázata várta az animációs filmterveket (a nyertes filmek a pályázatokra kattintva érhetők el, illetve részletesebben itt, itt és itt), és díjat is osztott: Glaser Katalin Három nagymamám volt című filmje nyerte a NMHH Médiatanácsának Macskássy Gyula-díját. 

 

Új animációs képzés és stúdió

2015 szeptemberében animációs mesterképzés indult a MET-en, a főiskola huszadik művészeti szakjaként, a már ötéves animációs alapképzés mellé.

2015-ben alakult meg a CUB Animation, egy független magyar animációs stúdió, melyet Szederkényi Bella és Gelley Bálint Farkas alapított a MOME+ inkubációs program segítségével.

 

A 2015-ös év sikerfilmjei

2015-ben egy egészestés magyar animáció volt, ami sajnos messze járt a sikertől, viszont volt két rövidfilm, amit szinte minden fesztiválon valamilyen díjjal jutalmaztak: az egyik Bertóti Attila Mese című hétpercese volt, mely Danyiil Harmsz írásán alapszik, a másik pedig Kreif Zsuzsanna és Zétényi Bori Limbo-Limbo Travel című francia-magyar koprodukcióban készült munkája, ami még az Oscar-jelölés küszöbét is elérte, idén januárban pedig a Sundance-en fog szerepelni. Egyébként mindkét film MOME mesterszakos diplomamunka.

mese_still_01.jpgA Mese többek közt a 12. KAFF legjobb rövidfilmje lett, a Primanimán a közönségszavazatok alapján a legnépszerűbb magyar filmnek járó Macskássy Gyula-díjat is megkapta, az először megrendezett Filmgaloppon megosztva nyert, a 11. BuShon is a legjobb magyar animáció lett, illetve az Annecy Filmfesztivál  egyetemi filmeket bemutató versenyprogramjában is szerepelt (a Limbo-Limbo Travel pedig a rövidfilmes versenyblokkban).

kreif_zsuzsanna_zetenyi_borbala_limbo-limbo_travel.jpgA Limbo-Limbo Travel alkotói a Primanimán megkapták a legígéretesebb magyar animációs tehetséget elismerő George Pal-díjat, a 12. CineFesten a legjobb animációnak járó Dargay Attila-díjat, illetve a 3. Friss Hús legjobb magyar animációjának is választották. A külföldi szerepléseit fel sem sorolom, elég annyi, hogy olyan díjakat nyert Kreif és Zétényi filmje, mely elég volt ahhoz, hogy Oscar-esélyes lehessen. Legutóbb Bucsi Réka Symphony no. 42 című alkotása volt hasonló helyzetben tavaly.

A filmfesztiválok hátulütője az, hogy ha egy film elindul, akkor minél több helyen díjazzák, annál jobban szeretik további fesztiválokon is elismerni, így viszont sok más kiváló alkotás kerül háttérbe. Ezért most a teljesség igénye nélkül felsorolok néhány kedvencet az elmúlt évből:

És persze a sorozatok közt is akadtak kedvencek:

A 2015-ös áttekintés végére hagytam, hogy 2015 márciusában indult ez az oldal is.

Ahogy a hosszú összefoglalóból is látszik, rengeteg minden történt 2015-ben animációs fronton, és ez az áttekintés közel sem teljes. Idén ugyan nem lesz KAFF, így kiesik a legnagyobb magyar animációs fesztivál, de reméljük lesz hol pótolni a legfrissebb magyar filmeket!

A bejegyzés trackback címe:

https://dotandline.blog.hu/api/trackback/id/tr718223372

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.