Írások animációs filmekről, hosszra, formára és nemzetiségre való tekintet nélkül

Dot & Line

Kovásznai-kiállítás nyílt az Ybl Budai Kreatív Házban

2018. július 12. - dotandline

A 35 éve elhunyt Kovásznai György festőművész és animációs filmrendező életműve előtt tiszteleg az Ybl Budai Kreatív Ház szerdától látogatható kiállítása. Az életmű kiemelkedő filmjeiből, festményeiből és rajzaiból álló válogatás a '60-as évektől a '80-as évekig kínál betekintést a korszakot egyedi hangon dokumentáló műfaji szintézisbe. 

A XX. századi magyar művészet kiemelkedő alakjaként számon tartott Kovásznai György 1934-ben született Budapesten. A modernizmusból kiinduló, a '80-as évek neoexpresszionizmusát a '70-es években már megelőlegező festőművész különleges kísérleti animációs filmek alkotójaként, íróként és költőként vált ismertté.

kovasznai_gyorgy_x_a_74-es_nyar_emlekere_c_filmhez_keszitett_festmeny.jpg

Festménykép Kovásznai György A '74-es nyár emlékére című rövidfilmjéből

Kovásznai György 1983-ban, 49 évesen halt meg, és életműve az akkori időszakot jellemző betiltások és elhallgatások miatt háttérbe szorult. A művész korszakalkotó munkássága napjainkban azonban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, köszönhetően annak, hogy az elmúlt években megtörtént az életmű professzionális feldolgozása.

Kovásznainak a magyar vizuális művészet történetében egyedülálló munkásságából először 2010-ben a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek kiállítást, 2011-ben pedig a Szépművészeti Múzeumban a világhírű dél-afrikai művész, William Kentridge videóinstallációjával együtt mutatták be Kovásznai György animációs rövidfilmjeit.

Tovább

Locarnóban mutatkozik be a Ruben Brandt, a gyűjtő

Ugyan már volt egy (játékkal elnyerhető) titkos vetítése a legújabb egészestés magyar animációnak, a Ruben Brandt, a gyűjtőnek, ám a világ előtti bemutatkozása még csak most lesz az augusztus 1. és 11. között megrendezett Locarnói Fesztiválon.

Milorad Krstic animációs thrillere a locarnói fesztivál szabadtéri helyszínén, a nyolcezer férőhelyes Piazza Grandén debütál, ahol először vetítenek magyar filmet. A Ruben Brandt, a gyűjtőben egy különös rablássorozat rázza meg a világ leghíresebb múzeumait: egy rejtélyes bűnbanda egymás után szerzi meg a legértékesebb képeket. Hiába minden óvintézkedés, semmi sem akadályozhatja meg a Gyűjtőt és csapatát az újabb festmények ellopásában, a rendőrség pedig tehetetlen. Csupán Kowalski, a washingtoni magánnyomozó veszi észre, hogy mi a közös az ellopott műtárgyakban, de veszélybe kerül az élete, amikor beleszeret a rablóbanda femme fatale-jába, Mimibe. A pánikba esett biztosítótársaságok százmillió dollár jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, ezt hallva pedig az alvilág is bekapcsolódik a macska-egér játékba.

A Ruben Brandt, a gyűjtő  első nemzetközi előzetese a Variety-n jelent meg (nálunk magyar nyelven kerül a mozikba). Milorad Krstic rendező szerint a film egyszerre egy akciósorozatokra épülő krimi, másrészt egyfajta utazás a huszadik század képző- és filmművészeti remekei között. Krstic audiovizuális szimfóniaként emlegeti a filmet a Variety-n, ahol a történet, a látvány, az animáció, a zene és a hang egyaránt fontos. Azzal kapcsolatban pedig, hogy kit csodál a leginkább a filmvilágból, Disney-t és Hitchcock-ot említi, ami a filmben is rendszeresen visszaköszön.

Tovább

Nevezd a filmed a 7. Primanimára

Idén 7. alkalommal rendezik meg a Primanima Nemzetközi Elsőfilmes Animációs Fesztivált, ahol ismét a fiatal animációsok és munkáik lesznek a középpontban. 

Az október 24. és 27. között megrendezett 7. Primanimára a 2016 január 1. után készült, 25 percnél nem hosszabb animációs diák-, diploma- és elsőfilmek, valamint gyerekeknek szánt alkotások nevezését várják. A fesztivál nagydíja mellett több elismerést is kiosztanak, például a a legígéretesebb magyar animációs tehetségnek járó George Pal-díjat, a legnépszerűbb magyar animációnak járó Macskássy Gyula-díjat vagy a közönség körében legkedveltebb magyar gyerekfilmnek járó Csermák Tibor-díjat. De többek közt díjazzák a legjobb elsőfilmet, diplomafilmet és vizsgafilmet, valamint még a hangdizájnért is jár elismerés, amelyet egy külön hangzsűri oszt ki.

A Primanimára sok alkotó kíséri el a filmjét, a hazai animációs iskolák hallgatóin és a fiatal magyar alkotókon kívül több külföldi versenyfilm rendezője is részt vesz a négynapos fesztiválon, akik kerekasztal-beszélgetéseken mesélnek a filmjeikről. Tavaly fordult elő először, hogy a fesztivál nagydíját elnyerő film (az Annecy-ban a legjobb diplomafilm Kristály-díjával jutalmazott Sog) rendezője, Jonatan Schwenk is jelen volt az eseményen, így személyesen vehette át a díjat (a német rendezővel készült interjúnkat itt lehet olvasni).

primanima_2018.jpg

A Primanima programja évről évre bővül, a rövidfilmes versenyprogramok mellett esténként egészestés filmeket is láthat a közönség, napközben kerekasztal-beszélgetéseken és a zsűritagok által tartott előadásokon vehetnek részt az érdeklődők, délelőttönként gyerekprogramok várják a legkisebbeket, este pedig koncertek oldják a hangulatot. A fesztivál ideje alatt filmkészítő workshopok is zajlanak, melyre a világ minden tájáról jelentkezhetnek fiatal alkotók. 

A fesztivál nevezési szabályzata ezen a linken olvasható, nevezni a Primanima honlapján vagy Filmfreeway oldalán lehet. 

Nevezési határidő: 2018. július 31.

A képtolvajok lassan elárasztják Budapestet is

Egyre nagyobb kíváncsiság övezi Milorad Krstić Ezüst Medve-díjas alkotó novemberben a magyar mozikba kerülő Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés magyar animációs akció-thrillerét, melyben különös rablássorozat rázza meg a világ leghíresebb múzeumait. Nos, a képtolvajok lassan elárasztják Budapestet is - Ruben Brandt és bandája hamarosan a főváros legváratlanabb szegleteiből kacsint majd ránk. Július 1-jétől egy, a graffiti kultúrából kinőtt képzőművész hívja izgalmas városi sétára a nyitott szemmel járókat. Gerilla tevékenységének köszönhetően nyáron havonta 6 karakter jelenik majd meg a budapesti utcákon a Ruben Brandt, a gyűjtőből.

ruben_brandt_x_mimi.jpg

Milorad Krstić egyedi látványvilágú akció-thrillerében, a Ruben Brandt, a gyűjtő című egészestés animációban az egész világot bejárjuk egy olyan utazás során, amely percenként okoz újabb és újabb meglepetéseket. A film a James Bond-filmek hangulatát megidézve vezeti be a nézőt a művészet rejtett dimenzióiba. A 4K-ban készült animációs alkotásban a köznapi és fantázia szülte formák keverednek, ahol mindvégig extravagáns alakok, futurisztikus és vintage elemekből épülő dizájn, autósüldözés, humor és mindig újra töltődő izgalom köti le a néző figyelmét.

Tovább

A treboni ponty és az éneklő szardíniák

Beszámoló a csehországi Anifilmről és a Visegrádi Animációs Fórumról

Egy cuki, tavakkal körbevett kisvárosba látogattunk, ami tele van sült hallal, csavart fagyival és évente egyszer még animációs filmekkel is. És néha még pávák is elsétálnak a főtéren. Beszámoló a csehországi Anifilmről, ahol számos magyar animáció is képviselte magát, illetve a film- és sorozattervek is jól szerepeltek a Visegrádi Animációs Fórumon.

A május 1. és 6. között tartott Anifilm lassan felső tagozatba lép, hiszen már tizedik alkalommal rendezték meg a dél-csehországi Trebonban, és mára már elég komoly szerepet tudhat magáénak a közép-kelet-európai animációs iparban, még ha a programja talán nem is a legfrissebb és legváltozatosabb.

Az Anifilmen talált otthonra a Visegrádi Animációs Fórum évenkénti pitchfóruma is, ahova animációs rövidfilm, tv-sorozat és -speciál terveket vártak, hogy az alkotók szakmai közönség előtt mutassák be készülő filmjeiket, így partnereket, befektetőket találjanak. Idén először nagyjátékfilmtervekkel is lehetett nevezni a VAF-ra. A pitchfórummal tehát az Anifilm programja nemcsak kibővült egy újabb lappal a katalógusban, de egy jelentős lépést tettek abba az irányba, hogy a régióban fontos szakmai állomás legyen a májusi fesztivál. A VAF cseh, lengyel, magyar és szlovák érdekvédelmi platform és a pitchfórummal szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy megerősödjenek a partneri viszonyok az alkotók és a szakemberek között, és hogy a kelet-európai animáció szélesebb közönséghez jusson el.

vaf_feature_films_pitch.jpg

A VAF pitchfórumának közönsége (Forrás: VAF)

Persze ez akár lehetetlen küldetésnek is tűnhet, látva, hogy még a nyugat-európai filmek sem jelentenek jelentős kihívást a nagy amerikai stúdiók 3D-s nagyjátékfilmjei számára a piacon. De talán a koprodukciók több lehetőséget jelentenek arra, hogy ezek a filmek megvalósuljanak és több nézőt mozgassanak meg. A VAF pitch remek hangulatban telt, még úgy is, hogy a tapasztalt producerek mellett jó néhány megszeppent rendező is előadta a filmtervét, akik láthatóan nagyon izgultak. Szakemberek készítették fel az alkotókat a pitchre, illetve a pitch után one-on-one meetingeket is lehetett szervezni, továbbá a zsűri is elmondhatta a véleményét a konzultációkon.

A rövidfilmek között szerepelt sok elsőfilm-terv, animációs dokumentumfilm és szerzői alkotások. A magyar delegációt ebben a szekcióban Lovrity Anna Katalin képviselte, aki Márvány és citrom tervét mutatta be, mely egy anya-lánya kapcsolatról szól és a címadó fogalmak mentén a sérülékenységről és az idő múlásáról is beszél. Lovritynak ez lesz a Berlinálét megjárt Vulkánsziget című MOME Anim diplomafilmje utáni bemutatkozó alkotása. A film látvány- és karaktertervei már kiforrottak és a rövid animáció francia koprodukcióban fog készülni.

lovrity_kata_x_vaf.jpg

Gelley Bálint producer és Lovrity Anna Katalin rendező a VAF-on (Forrás: VAF)

A rövidfilmes szekciót végül a szerb Jelena Milunovic nyerte Floating című filmtervével, mely egy mentális betegség témáját dolgozza fel a rendezőnő személyes élményei alapján. Különdíjas lett a lengyel Piotr Chmielewski I Come Undone című rövidfilmterve, amit a tavalyi Primanimán kezdett fejleszteni Budaörsön, Vácz Péter és Joseph Wallace stop motion workshopján.

A nagyjátékfilmes projekteket a következő napon mutatták be és itt már jóval több hangsúlyt fektettek a filmek eladhatóságára, a potenciális nézők pozicionálására vagy a merchandising lehetőségeire. Érthető, mert az ilyen filmek készítésénél mindig nagyobb a kockázat. A legtöbb animációt gyerekeknek szánták és sokszor egy már népszerű könyv vagy képregény szolgálta az alapot hozzá. Ilyen Nyikos László és Fazekas Csaba Helka című filmje is, akik Nyulász Péter azonos című kalandregényét filmesítik meg, a forgatókönyvet pedig Kormos Anett és Zabezsinszkij Éva jegyzik. A balatoni legendavilágot felhasználó mesefilmben Helka, a fiatal hercegnő fantasztikus kalandokat él át, miközben szépen lassan felnő. A magyar piacra már nagyon kell egy női főszereplős animáció, hogy így a lányok felnőttérését, hőssé válását is láthassa a gyerekközönség. Nyikos László lendületesen adta elő a projektet, viszont a film legnagyobb hátránya is előtérbe került: mivel magyar nyelven készül, magyar legendákon alapul és ezeken a tájakon játszódik, a környező országokba biztos nehéz lesz eladni. A régióhoz képest viszonylag magas költségvetést terveznek. A nyelvi akadály kevésbé  jellemzi a szekciót megnyerő stop motion filmtervet, az Of Unwanted Things and People című filmet, mely négy ország koprodukciója cseh, szlovén, szlovák és lengyel rendezőkkel és négy különböző történetet mesél el Arnošt Goldflam azonos című regényéből.

Az animációs tv-sorozatokat és -speciálokat bemutató szekción sajnos már nem tudtunk részt venni, de fontos megemlíteni, hogy ebben a blokkban három magyar alkotás szerepelt: Szederkényi Bella Ahány király, annyi mese, illetve Miklósy Zoltán és Herkó Attila Janó Manó és az elveszett harmatcseppek című projektje sorozatként, valamint tv-speciálként Vácz Péter Noé fája, mely elnyerte a kategória különdíját, ami azt jelenti, hogy a többi nyertessel együtt ők is részt vehetnek majd a legnagyobb európai pitching eseményen, a szeptemberi Cartoon Forumon (erről részletesebben itt írtunk).

Az Anifilm programja sokszínű volt, az egészestés versenyfilmektől kezdve (itt szerepelt például az Anilogue-on is vetített Kenyérkereső vagy a Teheráni tabuk) a számítógépes játékokon át a VR-ig, és egyaránt voltak felnőtt- és gyerekfilmes szekciók is. De van még versenye a videóklipeknek, illetve az alkalmazott és kísérleti animációnak is. A vetítéseknél a rövidfilmekre mentünk leginkább, hogy a Primanima programjába is keressünk meghívandó alkotásokat. Ezek közül kiemelkedő volt két abszurd, egzisztencialista bábanimáció: Anna Mantzaris-tól az Enough és Niki Lindroth von Bahr rendezése (munkásságáról itt írtunk), az éneklő szardíniákkal startoló The Burden, melyek díjat is nyertek a fesztiválon.

anna_mantzaris_x_enough.jpeg

Anna Mantzaris: Enough

Az Enough akár egy Monthy Python szkeccs is lehetne (mint például ez), azokról a pillanatokról, amikor a hétköznapokból már annyira elegünk van, hogy mindjárt felrobbanunk, és arról, hogy mi történne, ha végre felszínre hoznánk ezt az őrült frusztráltságot és megtennénk, ami a társadalmi szabályok szerint tilos. Az Enough technikája bábanimáció és rövid humoros jelenetekre épít. A The Burden kiindulópontja szintén valami hasonló, de már egy egységes világot teremt. Az autópálya melletti bevásárlónegyedet részletgazdag modellekkel alkották meg és a bábok szorongásai, magányuk már annyira kínzó, hogy kénytelenek dalra fakadni. A szövegek és a dalok hangvétele közötti disszonancia teszi végtelenül abszurddá és kedvessé a filmet. A francia Pumped Up Marion Ichard-tól játékos 2D-s rövidfilm, melyben hétköznapi helyszínen, egy csempeboltban történnek őrült dolgok. Asszociatív módon felépített, sajátos képi világa az orosz Fjodor Hitruk munkáira is emlékeztetett.

marion_ichard_x_pumped_up.jpg

Marion Ichard: Pumped Up

Szuper volt még az animációs dokumentumfilmnek is nevezhető Trump Dreams, amely az emberek az amerikai elnökről szóló szürreális álmait animálja, ami a szexuális zaklatástól a gyerekevésig és az elnök mutánssá válásáig terjed. Trump alakja annyira bele van szőve már az tudatalattiba, hogy nem csoda, ha már alvás közben sem lehet tőle megszabadulni, és az sem, hogy a vele kapcsolatos híreket olvasva az álmok egyre inkább közelítenek a valósághoz.

A rövidfilmek között két magyar filmet láthattunk, amik még az Annecy-i Nemzetközi Animációs Fesztivál előtt mutatkoztak be Trebonban. Traub Viktória Sellők és Rinocéroszok című filmje egy szürreális családtörténet egy kislány szemszögén keresztül elmesélve, Varga Tímea MOME Anim diplomafilmje, a Még nem pedig egy kisfiú perspektívájából beszél arról, hogyan hagyta magára őt az édesanyja.

A szerző a Primanima munkatársaként vett részt a fesztiválon.